Pesti Napló, 1932. december (83. évfolyam, 270-294. szám)
1932-12-01 / 270. szám
M SEGÍTSÜNKLEG NEM TÁMOGASSUK A KARITÁSZSZERVEZETEKET 2 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1932 december 1 i/’i/' Z&J Hasznos tudni * *#■ 4' '»Ahogy a derűs hangulat, a jó közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Schmidthauer természetes Igmándi keserűvize válik be legjobban tott be: utasíthassák a kormány, hogy sürgősen terjessze be a választójogi törvényjavaslatot. Kertész Miklós a titkos választójog szükségességét hangoztatta. Propper Sándor intézkedést kért, hogy a téli hónapokban ne lehessen szegény embereket kilakoltatni. Pintér László az adóbehajtások módját kifogásolta. A kormány adómorálja Fábián Béla azzal kezdte felszólalását, hogyha az elcsatolt terület lakói azt hallják, hogy Magyarországon több a kenyér, nagyobb a szabadság, ez a legjobb propaganda. Ellenkező esetben minden propaganda rombadől. A kormány két hónap óta semmit sem csinál, csak új ínségadót kreál. Kétségbe van esve a kispolgár s a középosztály. A falukban megszűnt a pénzforgalom, ritkaság lett a tízpengősből s ugyanakkor törvényellenesen elveszik az iparosok szerszámait, a kereskedők mérlegét. A vállalatok, hiába akarja kötelességükké tenni a miniszterelnök, hogy új alkalmazottakat vegyenek fel, még a régieket is elbocsátják. Azt állítja, hogy két ponttal lehet az országon segíteni, az egyik a közterhek csökkentése, a másik az, hogy piacot kell szerezni a terményeknek. Adómorált csak úgy lehet a közönségtől követelni, ha a kormánynak is van adómorálja s nem vet ki több adót, mint amennyit az adózók meg tudnak fizetni. Ha a kormányok nem fognak össze, a moszkvai internacionálét támogatják. Malasits Géza kifogásolta, hogy a munkanélkülisegélyek elosztása rapszodikus s ennek legrosszabbik formáját, az ínségmunkát alkalmazták, mert ez leszorítja a munkabéreket. A bizottság jelentését elfogadta a Ház, majd az elnök javasolta, hogy csütörtökön délelőtt a nemzetközi vasúti egyezményt és kisebb jelentéseket tárgyaljon a Ház. őrgróf Pallavicini György megemlékezett Churchill volt angol miniszternek az angol parlamentben elhangzott beszédéről. Véleménye szerint emellett a magyar képviselőház nem mehet el szó nélkül. Churchill mindig tárgyilagos volt s ez vezette mostani beszédében is, amikor hangoztatta, hogy még a leszerelésnél is fontosabb a békekötések által okozott sérelmek orvoslása. A komoly békének ez az egyetlen útja s elismeréssel adózik Churchill lordnak. (Taps a Ház minden oldalán.) Gyömörey Sándor az osztrák szerződésről szólva kifogásolta, hogy a kormány nem tájékoztatja kellőleg a közvéleményt. Kállay Miklós földművelési miniszter nyomban válaszolt. A tárgyalás folyamatban van s ezért tartja helyes álláspontnak, hogy arról még ne nyilatkozzék. Dinnyés Lajos: Az osztrákok már nyilatkoztak. Kállay miniszter: Az osztrák kijelentések nem mentek túl azokon az általános irányelveken, amelyekről már én is tettem közléseket. A fennforgó kérdésekről kronologikus sorrendben nem lehetne helyes tájékoztatást adni. A szerződéssel egyébként foglalkozni fog a parlament s akkor minden képviselő láthatja majd, hogy helyesen járt-e el a kormány. Hegymegi Kiss Pál kifogásolta az adóbehajtások antiszociális módját. Ezek a behajtások a kincstárnak sem használnak, de nemzeti értékeket tesznek tönkre és veszélyeztetik a jövő termelést. Az adóvégrehajtás miatt Debrecen környéke 600.000 kilogramnyi veszteséget szenvedett az idő előtt piacra dobott hízlalatlan sertéseknél. Az árak lezuhantak, a tenyészállatokat is elkótyavetyélték. Kérdezi: miért mennek az 5000 pengőn felüli adótartozások a főispánok kezén keresztül? Nincs pénz s ugyanakkor megütközéssel halljuk, hogy a kormány 400 balista-autót vásárol Olaszországban. (Nagy zaj a baloldalon.) Fábián Béla: Honnan van erre pénzt Pakots József, Ballilafüred. Hadházy Ferenc felszólalása után az elnök napirendi javaslatát fogadta el a Ház, majd áttértek az interpellációkra. Hogyan lehetne szanálni az állami vasgyárakat? Beck Lajos megállapította, hogy az állami vasgyárak vesztesége a 33-as bizottság adatai alapján 1931-ben és 1932-ben megközelítették az évi 25 millió pengőt, ennek kiküszöbölésére semmi sem történt. A MAVAG eddig 80 milliónál több adósságot csinált, amelynek kamatai meghaladják az 5 milliót. Miért tartják mégis fenn a MAVAG-ot! Szükség nincs rá, legfeljebb a lokomotívgyártás terén, de ezt a MAVAG budapesti gyárának beszüntetése esetén is fenn lehetnetartani. Nincs szükség erre az állami üzemre árszabályozó szempontból sem, mert a gépiparban úgyis az önköltségi árak alatt vannak az árak. Szociális szempontból lehet és kell megfelelő megoldást találni. A diósgyőri gyárat fenn kell tartani. Ha a budapesti telepet leállítják, az bizonyos éveken át még 38 millióba kerülne s ez az összeg később jelentékenyen csökkenne. A mostani veszteséget minimálisan évi 15 millióra kell becsülni, a megtakarítás tehát jelentékeny. A magániparral megfelelő megegyezést kell létesíteni, akkor még ez a deficit is eltűnik. Néhány év előtt még rendkívül kedvező amerikai ajánlatunk volt, mely egyszerre kiküszöbölte volna a MÁVAG deficitjét, de a kedvező alkalmat elmulasztottuk. Ma csak arról lehet szó,ogy _ _ fejében köteles legyen az előálló többletjövedelemből részesíteni az államot. Így még a diósgyőri deficitet is csökkenteni lehetne. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter válaszában kijelentette, hoigy az állami gépgyár rentabilitását illetőleg kidolgozott terve van, amellyel a közeli napokban foglalkozik s amelynek részleteiről nem nyilatkozhatik, mert ez ellenkeznék az üzleti okossággal. A terv három szempont szemmeltartásával készült. Az első, az, hogy a deficit nagyobb, mint amit elbírunk, a második szempont a magánipar helyzetének tekintetbevétele, a harmadiké szociális szempont volt. A központi vezetést kell átcsoportosítani, hogy ami megmarad, veszteség nélküli munkát tudjon végezni. Tej, kenyér, szén Müller Antal arra mutatott rá, hogy a közönség nem tudja megfizetni a tej mai magas árát. Kállay földművelési miniszter azt fejtegette, hogy a tejnél a termelői és fogyasztói érdeket kell szemmeltartani ami a kettő közé kapcsolódik, az nem elsőrendű szempont. Ő a jelenlegi tejrendszert készen vette át. Atejvállalatok is nehéz helyzetben vannak és eladásra kínálgatják berendezésüket. Ha a főváros megengedi, hogy jobb helyekről a tej egyenesen a fogyasztóhoz kerüljön, ez 4 fillér olcsóbbodást jelent. A tejkérdés organikus átszervezése meg fog történni. Müller Antal második interpellációjában a kenyér árának mérséklését követelte. Jövőre nem lesz baletta Kállay miniszter válaszában elismerte, hogy a balettarendszer drágít. Jövőre a balettát nem tartja fenn és más rendszerrel fogja pótolni. Müller Antal harmadik interpellációjában, azt kívánta, hogy a kormány vizsgálja felül a bányák árkalkulációját, mert akkor le lehet szállítani a szén árát. Fabinyi kereskedelmi miniszter azt válaszolta, hogy a szénkérdést csak rendszeres munkával lehet megoldani. Az irányárakat be fogják tartani, a fővárosban nemcsak szénár, de szén is van. A szénkormánybiztosság megszüntetése és a szénkartel feloszlatása helyesnek bizonyult. Vázsonyi János az állami tisztviselők betegellátási alapjának ügyében interpellált. A tisztviselők fizetésének egy százalékát levonják erre az alapra, de kéréseiket elutasítják. Imrédy Béla pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy az alapot túlságosan megterhelték, ezért nem tud most nagyobb szolgáltatást teljesíteni. Reméli, hogy rövidesen beszámolhat az új rendezésről. A zárszámadások ügye és a magas közterhek Farkas Tibor a zárszámadások ügyében interpellált. A kormány intézkedésétől függ, hogy az illetékesek megjelenjenek a zárszámadási bizottság előtt. A jelentések tárgyalása érdekes adatokat fog napvilágra hozni. Meg kell látnunk, hogyan lehetséges miniszteri önkény alapján lovardákat építeni, vadászterületeket bérelni a mai időkben. Egészen meglepetésszerű, hogy 10 millió tújkiadás van. Farkas Tibor másik interpellációját is a pénzügyminiszterhez intézte. Hogyan tartja összeegyeztethetőnek a miniszter a közterhek nagyságát az ország gazdasági helyzetével? Ha viszont nem tartja összeegyeztethetőnek, miért nem gondoskodnak a közterhek csökkentéséről! Kóródi-Katona János a külügyminisztert interpellálta a Vrcme című belgrádi lap Magyarország ellen intézett durva támadása ügyében. A Vrcme és Magyarország Puky Endre külügyminiszter: A legnagyobb megütközéssel vettem tudomásul a Magyarország ellen intézett feltűnően durva támadást, amely annál érthetetlenebb, mert a magyar sajtó mindig megőrizte higgadtságát s a legszélsőbb nacionalista lap sem használt Jugoszláviával szemben ehez hasonló kitételeket. Ez a hang akadálya a két állam közötti jóviszony kialakulásának s a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének. A legnagyobb felháborodással és megbotránkozással ítélem el, hogy Magyarországot lealásó útszéli hang vált a jugoszláv sajtóban mindennapossá. Gróf Somssich Antal a kiskomáromi legelőtársulat elviselhetetlenül magas ártéri járulékairól interpellált s azok helyesbítését kérte. Kállay Miklós földművelési miniszter kijelentette, hogy a közelmúltban talán túlzottan sok vízszabályozás történt Magyarországon... Eckhardt Tibor: Kiszárították az egész országot. Kállay miniszter: ... de a hatóságok mentségére azt kell felhozni, hogy az intézkedések mindig az érdekeltek kívánságára, sőt sürgetésére történtek. A konkrét esetet megvizsgálja. Hogyan lehet a válságot megoldani? Gróf Hunyady Ferenc a pénzügyminisztert interpellálta. Azonosítja magát az elhangzott s még elhangzandó adópanaszokkal. Lehet, hogy a behajtási rendeletben jóakarat volt, a végrehajtásban azonban brutalitás nyilvánult meg. Tiltakozik az ellen, hogy megkülönböztetés nélkül alkalmaznak minden határon túlmenő szigort. A rendeletnek egyik jó következménye az volt, hogy befolytak olyan pénzek, amelyekre az állam már nem is számított, a másik jó következménye az, hogy a kormánynak rá kell ébredni, még ezzel a rendszerrel sem lehet behajtani a hátralékok legnagyobb részét. Legyünk tisztában azzal, hogy sok nagybirtokos egységespárti és kereszténypárti képviselők támogatásával kedvezményes adóelbánást járt ki magának a múltban. Felkiáltások az egységes párton: Kik azok? Gróf Hunyady Ferenc: Kérdezzék meg a miniszterelnöktől, aki bemutatkozó beszédében leszögezte ezt a tényt. Ma már természetesen sem ezek, sem mások nem tudnak a régi mértékben fizetni. Vonja le ebből a kincstár a konzekvenciákat, fogadja el az adót abban, amiben megkaphatja, földben és terményben, de a föld és termény árát állapítsák meg liberálisan. Attól tart, hogy a mai helyzetben nem lehet majd elzárkózni attól, hogy a tisztviselők illetményének egy részét terményben adják ki. Elméletileg igazolja ezután, hogy a világválságot a fokozott fogyasztás alátámasztásával lehet megoldani. A közösségnek igénybe kell venni a be nem fektetett tőkéket olyan munkák végzésére, amelyek magánkézben nem rentábilisak. Felveti a kérdést, nem óhajtja-e a pénzügyminiszter a kincstár kezébe kerülő földet pénztárjegyek kibocsátására felhasználni, hogy gyorsítsa a javulás útját? Támadás az OKH szövetkezeti politikája ellen Andaházi Kasnya Béla az OKH szövetkezetellenes politikája ügyében interpellált. Az OKH amindszenti földmunkás szövetkezetnek 1400 pengőt a dorozsmai választás költségei címén számolt el és 14.660 pengőről megtagadta a felvilágosítást. Steuer ny. államtitkárt, aki ezeket az ügyeket intézi, azzal vádolták a lapok, hogy szabálytalanságokat követett el s a helyreigazítási perben a bíróság elutasította őt, azzal az indokolással, hogy a vádak 80 százalékban igazolást nyertek. Kállay Földművelési miniszter kijelentette, hogy vizsgálat van folyamatban s a jelentések ** Kié pápa a vádlottak padján . Színházi Élet 106 oldal ára 60 fillér új számában