Pesti Napló, 1934. szeptember (85. évfolyam, 197–221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

3 Közzétették független kisgazdapárt választójogi tervezetét, amíg legfontosabb jogkorlátozó pontjaiban teljesen azonos a cáfolt „apokrif" javaslattal­ ­,­­tudósítónktól.) Napok óta "tartó izgalom után egetlen kisgazdapárt péntek délben párt­értetet tartott, hogy nyilvános­ságárült vá­lasztó tervezet ügye foglalkoz­zék. 7 érdeklő­dés e meg az értéket, amely­nek szehívását ugy a mult heti nagyasztmányi ü­léseiatározták el, utóbb elha­laszt, mert az időbe nyilvá­nossá került vá­lasztó tervezet miatt jen a vá­lasztó kérdésé­ben határoznia kellet pártnak. Értekezlet előtt képviselők egymzött hosz­szasatanácskoz­tak a szet teljes tisztáról és a pártbisi hírek­ről, eyeket az utóbb napokban politi körökben a pár terjesz­tettek, amelye­ket azonyokkal ismenolitikusok pillán sem hit­tek el Élérita volt a képüik között a párén elhang­zottámadások­ról és aról a sú­lyos árdésekről, amely a párt részei választó­jogi terettel és egy hhsonló el­gondokkal kap­csolat felmerül­tek. Mirási-Kas­nya­k azt han­gozta, hogy bi­zalma elgondolás sokat tervezete­ket, ilyek nyil­vánosra kerültek, hamis beállításban közöltek, hiszen Skhardt Tibor kísérőlevele is arra muta­tott hogy a választójoggal kapcsolatos retro­grad vezetőt ki kell küszöbölni, Dinnyés Lajos párt felfogásával. A párt választójogi felfogásá­ról ugyan tudomásuk van, véglegesen kiala­kult tervekről annál kevésbé lehet szó, mert hi­szen a pártnak úgynevezett ötös bizottsága, ame­lyet a választójogi tervezet kidolgozása céljából küldtek ki, érdemleges ülést még nem is tartott s a kormánytól várják a kezdeményezést. Az eszme­csere során arról is beszéltek a képviselők, váljon helyes-e az inségmunkásokat és a szellemi szük­ségmunkásokat kirekeszteni a választójogból? A hatévi helybenlakásra nézve az a felfogása a pártnak, hogy ehez a feltételhez ragaszkodik, mert ez nem jelent megszorítást a falusi népréte­geknél s kifejezetten az ipari munkások, kereske­dők és általában a városi polgárság ellen irányul. Eckhardt beszéde és a vita Ilyen légkörben kezdődött meg a pártértekez­let, amelyben a­ képviselők csaknem teljes számban jelentek meg. Rakovszky Tibor betegségével men­tette ki magát, Dinnyés Lajos pedig ezúttal sem vett részt az értekezleten. Fél egy óra tájban érke­zett meg Eckhardt Tibor, s ekkor megkezdődött a pártértekezlet. Eckhardt Tibor nagyobb beszé­det mondott, amelyben elsősorban a párt ellen intézett támadásokról szól. Tájékoztatta a párt tagjait a miniszterelnökkel és Sztranyavszky Sán­dorral folytatott tanácskozásairól. Részletesen foglalkozott a választójoggal kapcsolatban meg­jelent tervezettel, illetőleg a »bizalmas elgondo­lásokkal«, amelyek Sztranyavszky Sándor szá­mára készültek s beszélt az alapelvekről, amelye­ket ő készített és amelyek a párt nagy része előtt nem ismeretlenek. Ezután nagy vita indult meg. Kun Béla azt hangoztatta, hogy a pártnak nyilvánosságra került választójogi tervezetével nem ért egyet. Feltétlenül helyteleníti a grémiumos rendszert, a töredékszavazatoknak a többségi párt részére való ajándékozását. A titkosság érdekében még meg­szorításokra is hajlandó, de nem szeretné, ha a közvéleményben káros benyomást keltene, a párt­nak ilyen választójogi elgondolása­ Eckhardt Tibor nyomban válaszolt a felszóla­lásra és kijelentette, hogy a kormánynál három terv feküdt. Az egyik a korhatár felemelésére vo­natkozott, a másik cenzushoz akarta kötni a választójog megadását, a harmadik tervezet pedig elektor választás útján akarta rendezni a választó­jog kérdését. Hogy ezek a tervek ne váljanak va­lóra, eljuttatta a hozzá érkezett, a párt több tagja részéről kidolgozott különböző tervezeteket a kor­mánynak. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a hatévi egyhelybenlakás csak a munkásság részére jelent sérelmet. A titkos választójog és egy becsületes választási eljárás fejében engedmény gyanánt lehetségesnek tartja a megegyezést. Petíció a gönc­ választás ellen A párt egyhangú hozzájárulással tudomásul­vette Eckhardt Tibor eljárását és elhatározta, hogy, a kérdéses átiratot teljes terjedelmében közzéteszi. Az értekezleten bejelentette Eckhardt Tibor, hogy részt vesz a Népszövetség szeptember 8-án kezdődő ülésszakának tárgyalásain, mint a ma­gyar kormány kiküldötte. Ez az elfoglaltság körülbelül két hétig távoltartja az országtól, azt javasolja, hogy távolléte ideje alatt Hegymegi Kiss Pál helyettesítse. Végül egyhangúlag kimon­dotta a párt, hogy Dinnyés Lajost a párttal szem­ben történt nyilatkozata után nem tekinti tovább tagjának. A párt ezután a gönci ajánlási ívek nyomtalan eltűnését tárgyalta s Perley Lajos kép­viselőjelölt hozzájárult ahoz, hogy petíciót adjon be az ajánlások meghamisítása és ellopatása miatt. Végül tárgyalta a párt a debreceni eseményeket. A független kisgazdapárt pénteki értekezletén a párt, illetve Eckhardt Tibor választójogi terve­zetét nem adták ki, ennek publikálása a párt hiva­talos lapjára maradt, amely a késő esti órákban jelent meg. E hivatalos közlés szerint Eckhardt Tibor Sztranyavszky Sándornak, az egységes párt elnökének felszólítására a következő választójogi tervezetet küldte el: »Javaslat a választói reform alapelveit illető­leg« al­címe a tervezetnek, amelynek szövege így folytatódik: Táadás Dinnyés Bajos ellen Hmregi Kiss Pál hangoztatta, hogy Din­­nyés Jossal szemben a pártnak feltétlenül ha­tározn kell, mert tőle származik a párttal szem­ben mndur harc és neki tulajdonítják a nyil­vánosra hozott választójogi tervezetet, vala­mint Schardt Tibornak erre vonatkozó levelét is. Ki Béla arról beszélt, hogy inkább legyen meg­­igorított alapon készült titkos választó­jog, írjem hogy megmaradjon a mai helyzet. Sáridó István viszont azt hangoztatta, hogy a nyilvánságra került tervezet nem egyezhetik a Vasárnap PESTI NAPLÓ 1934 szeptember 2 A kisgazdapárt választójogi reformja Itthoni és külföldi, tapasztalat szerint titkos szavazás esetén kettős veszély ellen kell preventív módon intézkedni. Egyrészt a csavargó demagógia érvényesülése, másrészt a bankpénz és a nagytőke egyoldalú befolyása ellen. Ily irányú hatásos védekezés hiányában a képviselőház erkölcsi és értelmi színvonala alászáll, a­ közérdek jogosulat­lan magánérdekekkel szemben elhomályosul és maga a parlamentarizmus kerül veszélybe. Az egyéni, kerületenként való választás minden kö­rülmények között veszélyes, mert a nép kegyeire utalt képviselő ez esetben könnyen süllyed le a választók magánügyeinek intézőivé, vagy pláne befolyásos választók kijáróivá. Nem helyeselhető az országos lajstrom sem, mely az egyéni érde­kek kiszolgálásától mentesíti ugyan a képviselőt, egyben azonban a megválasztott képviselő és­ a választóközönség között a személyes érintkezést megszakítja- a legjogosabb helyi érdek is alig jut ez esetben a törvényhozás, vagy a hatóságok előtt szószólóhoz. Titkos szavazás — törvényhatósági lajstrom alapján De felburjánzik a pártabszolutizmus s a költ­séges pártszervezet szükségszerű létesítése, renge­teg pénzt emészt, mely korrumpálja a pártokat, panamákra vezet és megint csak lejáratja a par­lamentarizmust. A helyes eljárás az, ha sem túl nagy országos lajstrom, sem a mesterkélt egyéni kerületi rendszer nem érvényesül, hanem termé­szetes és hagyományos politikai egységekként tör­ténik a választás, amelyekben a társadalmi, gaz­dasági és politikai együttélés és működés során a választásoktól függetlenül jól megfontolt és kipróbált értékítéletek alakulnak ki, szemben az egyéni kerületekben történő mesterkélt szelekció­val, ahol a kizárólag erre a célra ad hoc össze­dobált községek népe ötévenként egyszer egyesít­tetik csupán oly választás megejtésére, melynek tekintetében előzetesen komoly ítéletet formálni alkalma nincsen. Javaslom ezért, hogy a régi hagyományoknak megfelelően a titkos szavazás törvényhatóságon­ként lajstrom alapján eszközöltessék. Budapest és a környéki kerület hagyassék meg jelenlegi be­osztásában, Pest vármegye azonban bontassék két kerületre (északi és déli). 71 „Füfkrerprinzip" ellen Az alkotmányos élet megszüntetése és dikta­túrák bevezetése az utóbbi évtizedben Európá­ban többnyire azért vált szükségessé, mert a tit­kos választójog hatása alatt a kétpártrendszer alkotó elemeire bomlott, a nagy politikai pár­tok felaprózódtak, így állandó kormányképes többség számos parlamentben nem tudott ala­kulni, az állam hajója cél nélkül hánykolódott a politikai szélsőségek által felkorbácsolt hullámo­kon, közérdekből kellett tehát a tekintély ural­mát és a kormányzás állandóságát rendkívüli intézkedésekkel biztosítani. Legjobb kormányzat az önkormányzat. Az Európában divatossá vált Führerprinzip és tekintélyelv magasabb politikai nézőpontból módfelett veszélyes, mert minden komolyabb vál­toztatás súlyos megrázkódtatásokkal jár, lázadást, vagy forradalmat jelent. A magyar lélek egyéb­ként is szabadsághoz van szokva s huzamosabb időn keresztül elnémítva, lázadozna a szolgaságnak ELŐIRT INTÉZETIrna . FUSSARIT'GYÓGYBETÉTES J­­ KÜLÖNLEGES TROTTÖR1­­ e&rrujcá átebojioK/o&ccut Vif&l IV.KECSKEMÉTI UH9. IV.KOSSUTH L.­U.2. VILERZSÉBET KRT.36. VI.ANDRÁSSY UT311 SZEGED: KÁRÁSZ-UG

Next