Pesti Napló, 1934. szeptember (85. évfolyam, 197–221. szám)
1934-09-01 / 197. szám
3 Közzétették független kisgazdapárt választójogi tervezetét, amíg legfontosabb jogkorlátozó pontjaiban teljesen azonos a cáfolt „apokrif" javaslattal ,tudósítónktól.) Napok óta "tartó izgalom után egetlen kisgazdapárt péntek délben pártértetet tartott, hogy nyilvánosságárült választó tervezet ügye foglalkozzék. 7 érdeklődés e meg az értéket, amelynek szehívását ugy a mult heti nagyasztmányi üléseiatározták el, utóbb elhalaszt, mert az időbe nyilvánossá került választó tervezet miatt jen a választó kérdésében határoznia kellet pártnak. Értekezlet előtt képviselők egymzött hoszszasatanácskoztak a szet teljes tisztáról és a pártbisi hírekről, eyeket az utóbb napokban politi körökben a pár terjesztettek, amelyeket azonyokkal ismenolitikusok pillán sem hittek el Élérita volt a képüik között a párén elhangzottámadásokról és aról a súlyos árdésekről, amely a párt részei választójogi terettel és egy hhsonló elgondokkal kapcsolat felmerültek. Mirási-Kasnyak azt hangozta, hogy bizalma elgondolás sokat tervezeteket, ilyek nyilvánosra kerültek, hamis beállításban közöltek, hiszen Skhardt Tibor kísérőlevele is arra mutatott hogy a választójoggal kapcsolatos retrograd vezetőt ki kell küszöbölni, Dinnyés Lajos párt felfogásával. A párt választójogi felfogásáról ugyan tudomásuk van, véglegesen kialakult tervekről annál kevésbé lehet szó, mert hiszen a pártnak úgynevezett ötös bizottsága, amelyet a választójogi tervezet kidolgozása céljából küldtek ki, érdemleges ülést még nem is tartott s a kormánytól várják a kezdeményezést. Az eszmecsere során arról is beszéltek a képviselők, váljon helyes-e az inségmunkásokat és a szellemi szükségmunkásokat kirekeszteni a választójogból? A hatévi helybenlakásra nézve az a felfogása a pártnak, hogy ehez a feltételhez ragaszkodik, mert ez nem jelent megszorítást a falusi néprétegeknél s kifejezetten az ipari munkások, kereskedők és általában a városi polgárság ellen irányul. Eckhardt beszéde és a vita Ilyen légkörben kezdődött meg a pártértekezlet, amelyben a képviselők csaknem teljes számban jelentek meg. Rakovszky Tibor betegségével mentette ki magát, Dinnyés Lajos pedig ezúttal sem vett részt az értekezleten. Fél egy óra tájban érkezett meg Eckhardt Tibor, s ekkor megkezdődött a pártértekezlet. Eckhardt Tibor nagyobb beszédet mondott, amelyben elsősorban a párt ellen intézett támadásokról szól. Tájékoztatta a párt tagjait a miniszterelnökkel és Sztranyavszky Sándorral folytatott tanácskozásairól. Részletesen foglalkozott a választójoggal kapcsolatban megjelent tervezettel, illetőleg a »bizalmas elgondolásokkal«, amelyek Sztranyavszky Sándor számára készültek s beszélt az alapelvekről, amelyeket ő készített és amelyek a párt nagy része előtt nem ismeretlenek. Ezután nagy vita indult meg. Kun Béla azt hangoztatta, hogy a pártnak nyilvánosságra került választójogi tervezetével nem ért egyet. Feltétlenül helyteleníti a grémiumos rendszert, a töredékszavazatoknak a többségi párt részére való ajándékozását. A titkosság érdekében még megszorításokra is hajlandó, de nem szeretné, ha a közvéleményben káros benyomást keltene, a pártnak ilyen választójogi elgondolása Eckhardt Tibor nyomban válaszolt a felszólalásra és kijelentette, hogy a kormánynál három terv feküdt. Az egyik a korhatár felemelésére vonatkozott, a másik cenzushoz akarta kötni a választójog megadását, a harmadik tervezet pedig elektor választás útján akarta rendezni a választójog kérdését. Hogy ezek a tervek ne váljanak valóra, eljuttatta a hozzá érkezett, a párt több tagja részéről kidolgozott különböző tervezeteket a kormánynak. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a hatévi egyhelybenlakás csak a munkásság részére jelent sérelmet. A titkos választójog és egy becsületes választási eljárás fejében engedmény gyanánt lehetségesnek tartja a megegyezést. Petíció a gönc választás ellen A párt egyhangú hozzájárulással tudomásulvette Eckhardt Tibor eljárását és elhatározta, hogy, a kérdéses átiratot teljes terjedelmében közzéteszi. Az értekezleten bejelentette Eckhardt Tibor, hogy részt vesz a Népszövetség szeptember 8-án kezdődő ülésszakának tárgyalásain, mint a magyar kormány kiküldötte. Ez az elfoglaltság körülbelül két hétig távoltartja az országtól, azt javasolja, hogy távolléte ideje alatt Hegymegi Kiss Pál helyettesítse. Végül egyhangúlag kimondotta a párt, hogy Dinnyés Lajost a párttal szemben történt nyilatkozata után nem tekinti tovább tagjának. A párt ezután a gönci ajánlási ívek nyomtalan eltűnését tárgyalta s Perley Lajos képviselőjelölt hozzájárult ahoz, hogy petíciót adjon be az ajánlások meghamisítása és ellopatása miatt. Végül tárgyalta a párt a debreceni eseményeket. A független kisgazdapárt pénteki értekezletén a párt, illetve Eckhardt Tibor választójogi tervezetét nem adták ki, ennek publikálása a párt hivatalos lapjára maradt, amely a késő esti órákban jelent meg. E hivatalos közlés szerint Eckhardt Tibor Sztranyavszky Sándornak, az egységes párt elnökének felszólítására a következő választójogi tervezetet küldte el: »Javaslat a választói reform alapelveit illetőleg« alcíme a tervezetnek, amelynek szövege így folytatódik: Táadás Dinnyés Bajos ellen Hmregi Kiss Pál hangoztatta, hogy Dinnyés Jossal szemben a pártnak feltétlenül határozn kell, mert tőle származik a párttal szemben mndur harc és neki tulajdonítják a nyilvánosra hozott választójogi tervezetet, valamint Schardt Tibornak erre vonatkozó levelét is. Ki Béla arról beszélt, hogy inkább legyen megigorított alapon készült titkos választójog, írjem hogy megmaradjon a mai helyzet. Sáridó István viszont azt hangoztatta, hogy a nyilvánságra került tervezet nem egyezhetik a Vasárnap PESTI NAPLÓ 1934 szeptember 2 A kisgazdapárt választójogi reformja Itthoni és külföldi, tapasztalat szerint titkos szavazás esetén kettős veszély ellen kell preventív módon intézkedni. Egyrészt a csavargó demagógia érvényesülése, másrészt a bankpénz és a nagytőke egyoldalú befolyása ellen. Ily irányú hatásos védekezés hiányában a képviselőház erkölcsi és értelmi színvonala alászáll, a közérdek jogosulatlan magánérdekekkel szemben elhomályosul és maga a parlamentarizmus kerül veszélybe. Az egyéni, kerületenként való választás minden körülmények között veszélyes, mert a nép kegyeire utalt képviselő ez esetben könnyen süllyed le a választók magánügyeinek intézőivé, vagy pláne befolyásos választók kijáróivá. Nem helyeselhető az országos lajstrom sem, mely az egyéni érdekek kiszolgálásától mentesíti ugyan a képviselőt, egyben azonban a megválasztott képviselő és a választóközönség között a személyes érintkezést megszakítja- a legjogosabb helyi érdek is alig jut ez esetben a törvényhozás, vagy a hatóságok előtt szószólóhoz. Titkos szavazás — törvényhatósági lajstrom alapján De felburjánzik a pártabszolutizmus s a költséges pártszervezet szükségszerű létesítése, rengeteg pénzt emészt, mely korrumpálja a pártokat, panamákra vezet és megint csak lejáratja a parlamentarizmust. A helyes eljárás az, ha sem túl nagy országos lajstrom, sem a mesterkélt egyéni kerületi rendszer nem érvényesül, hanem természetes és hagyományos politikai egységekként történik a választás, amelyekben a társadalmi, gazdasági és politikai együttélés és működés során a választásoktól függetlenül jól megfontolt és kipróbált értékítéletek alakulnak ki, szemben az egyéni kerületekben történő mesterkélt szelekcióval, ahol a kizárólag erre a célra ad hoc összedobált községek népe ötévenként egyszer egyesíttetik csupán oly választás megejtésére, melynek tekintetében előzetesen komoly ítéletet formálni alkalma nincsen. Javaslom ezért, hogy a régi hagyományoknak megfelelően a titkos szavazás törvényhatóságonként lajstrom alapján eszközöltessék. Budapest és a környéki kerület hagyassék meg jelenlegi beosztásában, Pest vármegye azonban bontassék két kerületre (északi és déli). 71 „Füfkrerprinzip" ellen Az alkotmányos élet megszüntetése és diktatúrák bevezetése az utóbbi évtizedben Európában többnyire azért vált szükségessé, mert a titkos választójog hatása alatt a kétpártrendszer alkotó elemeire bomlott, a nagy politikai pártok felaprózódtak, így állandó kormányképes többség számos parlamentben nem tudott alakulni, az állam hajója cél nélkül hánykolódott a politikai szélsőségek által felkorbácsolt hullámokon, közérdekből kellett tehát a tekintély uralmát és a kormányzás állandóságát rendkívüli intézkedésekkel biztosítani. Legjobb kormányzat az önkormányzat. Az Európában divatossá vált Führerprinzip és tekintélyelv magasabb politikai nézőpontból módfelett veszélyes, mert minden komolyabb változtatás súlyos megrázkódtatásokkal jár, lázadást, vagy forradalmat jelent. A magyar lélek egyébként is szabadsághoz van szokva s huzamosabb időn keresztül elnémítva, lázadozna a szolgaságnak ELŐIRT INTÉZETIrna . FUSSARIT'GYÓGYBETÉTES J KÜLÖNLEGES TROTTÖR1 e&rrujcá átebojioK/o&ccut Vif&l IV.KECSKEMÉTI UH9. IV.KOSSUTH L.U.2. VILERZSÉBET KRT.36. VI.ANDRÁSSY UT311 SZEGED: KÁRÁSZ-UG