Pesti Napló, 1935. április (86. évfolyam, 75–97. szám)

1935-04-02 / 75. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1935 április 2 új többség munkáját, az új többségét, amely­nek győzelme nem annyira meglepő, mint győzelmének roppant arányai. Ha ez egy re­formpolitika győzelme, akkor mindenki öröm­mel üdvözli; végül talán az ellenzék is, amely nem legyőzve,­­ csak vesztesen került ki ed­dig a küzdelemből. A tények hatalmáról szóltunk az előbb. De tényt a politikában nemcsak a szám nyers ereje jelent; a politikában egészen sajátságos mértékek és mérlegek vannak, a politikában egy ember­­ egy egész pártot jelenthet, és a politikában nemcsak a mandátumok száma fejezi ki a közvélemény elosztódását. Végre megtörténhetik, hogy minden kerületben egy szavazattöbbséggel győz egy párt — hát ak­kor 245 főnyi szavazatkülönbség által a köz­vélemény egyik része korlátlanul érvényesül a parlament összetételében, a másik pedig egy enyhe fénysugárban sem tükröződik visz­sza benne? Ez persze abszurd feltevés — de abszurditásával kell mérni minden helyzetet. Most is előfordul, hogy már az ajánlásoknál elbuktak jelöltek, akik ezer és ezer szavaza­tot kaptak, — persze kisebbségbe kerültek, tehát elbuktak. Mondani sem kell, hogy ezek túlnyomórészt ellenzéki jelöltek. És itt térünk vissza arra, hogy a kormányt ez a valóban impozáns és hatalmas győzelem nemcsak jo­gosítja, hanem kötelezi is. Kötelezi mindenek­előtt­ méltánylásra a közvéleménnyel szem­ben, amelynek számottevő része az ellenzék mellett vonult fel, kötelezi lojalitásra — az ellenzékkel szemben. Vétrre az ellenzékkel szemben három olyan erő lépett harcba, amely döntő még akkor is, ha a kormány a válasz­tások tisztaságára törekszik, mint ahogy most Gömbös Gyula miniszterelnök nemcsak töre­kedett, de valóban és elismerten biztosította is azt. Az a három tényező: a nyílt választójog, amely a legeszményibb választás mellett sem az ellenzék malmára hajtja a vizet; az egy­séges párt nagyobb felkészültsége, amely ál­talában mégsem az ellenzék versenypozíció­ját javítja; és végül az, hogy az ellenzék — kis pártokra széthullva harcol a kormány­párt egységes tömegével és vezetésével. Gömbös Gyula kormánya óriási győzel­met aratott a választásokon. Ha most még nagyon vitás lehet, hogy milyen arányban osztozik ezen a győzelmen a nyílt választás — és a reformpolitika progrmmja, a kormány hamar eldöntheti ezt a kérdést azzal, hogy megvalósítja­­ a titkos választójogot, meg­valósítja a többi reformokat. Minél gyorsab­ban valósítja meg a titkos választójogot, an­nál gyorsabban feledteti el az új többség, hogy a régi választójogból született. A győ­zelem nagy volt,­­ a győzelem jövője attól függ, miként és mire használják fel, milyen reformok, milyen szellemben és milyen tem­póban követik egymást. Az kétségtelen, hogy a reformpolitikának, ha az valóban olyan nagyszabású lesz és valóban annak a halha­tatlan reformkorszaknak örök reformideál­jaiból merít: nem lesz ellenfele a Házban, a közvéleményben. A régi Ház idejében hiány­érzet volt a közvéleményben egy nagyobb el­lenzék iránt, most ez a hiányérzet még na­gyobb lesz, miután még kisebb lesz az ellen­zék, bár — ismételjük — ép az ellenzéken nem a szám törvényei döntenek. A magyar parla­menti élet irányításában például három nem­zedéken át vitt döntő szerepet gróf Apponyi Albert, aki mögött néha nagyobb párt állt, néha kisebb, a nemzeti párt vagy a függet­lenségi párt élén, de egyedül és egymagában sem jelentett sohasem kevesebbet, mint akár száz emberrel a háta mögött. Gróf Tisza Ist­ván a koalíciós képviselőháznak egyáltalában nem volt tagja, pártjából hírmondó sem jött be, egyéniségének szuggesztiója azonban oly nagy volt, hogy a következő választásból óriási többséggel tért vissza a Házba. Gróf Andrássy Gyulának mint a »disszidens cso­port« fejének húsz embere sem volt — az al­kotmánypártnak hatalmi párt korában sem volt félszáznál több tagja. A munkapárti par­lamentbe egyedül tért vissza, csak később szervezte meg újra pártját, amely megint csak egy maroknyi csapat volt a munkapárti tengerrel szemben, az események alakításába azonban mégis döntő súllyal folyt be min­denka. Hivatkozzunk külföldi példákra? Mac-Donaldra, akinek most is csak néhány párt­híve van , de a kormány élén áll mégis a legalkotmányosabb Angliában, mindenesetre: a többség élén. De mindez az erő, amelyet az ellenzék a maga kevés emberében is képvi­selt, nem gátja , de lendítő ereje­­ lesz egy messzetekintő magyar reformpolitikának, ami különben a mutt képviselőházban is kiderült volna, ha a politikai helyzet nem lett volna oly bizonytalan­­ alkalom adódhatott volna a reformokhoz való állásfoglalásra. A számok beszéltek. A számok mondani­valóját a további választási eredmények ki­egészíthetik, de lényegileg már nem változ­tatják meg. A Gömbös-kormány döntő győ­zelmet aratott. Ezután visszavonult és állandóan Budapesten lakott. Kiscelli úti kastélyát, amint emlékezetes, néhány évvel ezelőtt a fővárosnak akarta aján­dé­kozni, azzal a kikötéssel, hogy a kastély körül lévő földeket szerezze meg a város és ott »Attila­park« néven hatalmas sétateret létesítsen, hogy a Bécstől érkező autósok számára ez a park le­gyen az első megkapó látványosság. A főváros az ajánlatot kénytelen volt visszautasítani. Egyesek szerint Schmidt Miksának körülbelül tízmillió pengő vagyona volt, Magyarországon ál­lítólag négymillió, Ausztriában hatmillió. Vég­rendeletet is készített Schmidt Miksa. Hétfő este Bécsből Budapestre érkezett egyetlen rokona, het­venéves öccse. Az ő és a bútorgyáros jogtaná­csosa, dr. Buchmüller Dezső ügyvéd jelenlétében bontják fel kedden délelőtt a végrendeletet. Kiszi­várgott hírek szerint Schmidt a kiscell­úti kas­télyt végrendeletében a fővárosra, a Batthyányi­parkot pedig a pálosok rendjére hagyományozta. Schmidt Miksa temetéséről még nem történt intézkedés. Meghalt Schmidt Miksa, a dúsgazdag bútorgyáros és műgyűjtő (Saját tudósítónktól.) Hétfő délután hosszú be­tegség után meghalt Budapest egyik érdekes alakja: Schmidt Miksa, a neves műgyűjtő és bú­tor­gyáros. Délelőttönként az Ernst Múzeum kiállítási termében gyönyörködik a közönság: Schmidt Miksa kiscell­ úti kastélyának bútoraiban és műtárgyai­ban, amelyeket április 8-ig állított ki most már másodízben, hogy azután az eladható tárgyak leg­nagyobb részét aukcióra bocsássa. Néhány hónappal ez­előtt került Schmidt Miksa az amerikai úti Izraelita Szeretet Kórházba. Háziorvosa, dr. Farkas, a kórház főorvosa volt és a dúsgazdag bútorgyáros azért feküdt ebbe a kór­házba, hogy háziorvosa állandóan mellette legyen. Betegsége egyre jobban elhatalmasodott és az utóbbi napokban az orvosok már tudták, hogy nincs segítség. A halil­uremia következtében állott be hétfőn délután. Schmidt Miksa 1861-ben született. Édesapja, Schmidt Frigyes Ottó Bécsben élt, lakberendező volt, korának egyik legnevesebb m­űasztalosa, aki az osztrák főváros legelőkelőbb családjainak laká­sait rendezte be. Az öreg Schmidt két legjobb barátja Hans Makart, a híres bécsi festőművész és Billroth, a világhírű sebészprofesszor volt. Makart művészi elgondolásai hatottak Schmidt Ottóra és az akkor már fiatal Schmidt Miksára is, akit édesapja botanikusnak akart nevelni. Gimnáziumi tanulmányainak befejez­­se után a sovrmi erdészeti főiskolába íratta be. Schmidt Miksa sikerrel végezte el a főiskolát, de közölte édesapjával, hogy ambícióját nem elérti a bota­nika, mire az édesapja Párizsba küldte, ahol Prignet híres műtermében volt tanuló. Négy évig tanult itt Schmidt Miksa. Főnöke felszólította, hogy lépjon be teás­ként üzletébe, az ajánlatot azofiban Sehmidt Miksa nem fogadta el, hanem hazautazott és édesapja műhelyében dolgozott.­­Megérkezése után véletlenül hatalmas meg­bízást kapott. Babich Zsigmond püspök, aki az Esterházy hercegi család vagyonkezelője volt, az ausztriai Kehlburg vár rekonstruálását bíz­ó Schmidt Miksára. A munka kitűnően sikerült. Ettől kezdve Schmidt Miksa úgy Ausztriában, mint Magyarországon egymásután kapta a meg­bízásokat. Rábízták a többi Esterházy-kastély restaurálását is. Ő restaurálta Pottendorfot és Ester házát, majd e munkálatok befejezése után Budapesten alapított céget. Ugyanekkor Bécsben már hatalmas gyára volt, ahol 2—300 munkással dolgozott. Budapesti műhelyében 3—400 munkást foglalkoztatott. Ő maga állandóan úton volt Bécs és Budapest között. A magyar­ mágnásvilág és pénzarisztokrácia valósággal elhalmozta megren­delésekkel. „ „„ . . . , Volt idő, amikor egyszerre 15—20 helyen dol­gozott munkásaival a fővárosban és ugyanekkor Magyarországon és Ausztriában több helyen is végzett hatalmas munkálatokat. Az Esterházy kas­télyok restaurálásán kívül herceg Festeticsék, a Pálffyak, a Károlyiak, a Derliczyek, csepeli Weis­sék, Hatvany-Deutschék és Verzogék bízták meg kisebb-nagyobb munkákkal. Schmidt Miksa hatalmas vagyonra tett szert. Megvásárolta Bécs­ben a Chotek grófok palotáját, amelyet műkincsek­kel töltött meg. Azután Budapesten megszerezte a Kiscelli úti kastélyt, majd a Mányoki úton a hat­holdas Batthyány ősparkot és a park közepén lévő kastélyt. Ebben a kastélyban lakott Schmidt Miksa az utolsó években. 1912-ben a nyilvánosság sokat foglalkozott Schmidt Miksa személyével. Róberi Rózsi és Nick Gusztáv akkor ölték meg Martinovics téren levő lakásán Turcsányi Elzát, akit Mágnás Elza néven ismertek. Amikor Mágnás Elza temetésére került a sor, Schmidt Miksa jelentkezett, mint vőlegény, pompás temetést rendezett számára, hatalmas em­léket állíttatott a sír fölé és ettől az időtől kezdve ő látta el Mágnás Elza szüleit és hozzátartozóit. Három évvel később megnősült. Felesége, egy li­pótvárosi család leánya 1919-ben Velencében ön­gyilkos lett. A háború után Schmidt Miksa folytatta mun­káját, Bécsben ő rendezte be Castiglioni palotáját, m­ajd Stájerországban a Fanti-kastélyt restaurálta. Bécsben megépíttette a potsteindorffi Geymüller­parkot. Megérkezett az első roma-budapesti repülőgép, a london-budapesti gép jég­vihar miatt Prágában lemaradt (Saját tudósítónktól.) Április elsején lépett életbe egész Európában a légi közlekedés nyári menetrendje. Magyar szempontból két fontos újítása van a nyári "m­inetrendnk. Az -egyik az angol Imperial Airways london—budapesti " járata, a másik pedig az olasz Ala Littoria róma—budapesti vonala. A két új repülőjárat­nak hétfőn volt a premierje, illetve csak az olasz gépé, mert a londoni budapesti járat első gépe, a »Delta« jégvihar miatt csak későn érkezett Prágába és onnan nem folytatta útját Budapest felé. A mátyásföldi repülőtéren ünnepélyes fogadtatásra készültek. Megjelent a repülőtéren Tormai Géza állam­titkár, Kovácsházy tanácsnok, Lenn Ottó MÁV-elnök, báró Szalay postavezérigazgató, Szelezsényi Zoltán, a gyógyhely-bizottság elnöke, a légügyi hivatal képvise­letében Rákosi György, a Malert részéről herceg Ho­henlohe Ferenc elnök, lovag Wahl Henrik és Apáthy igazgatók. Pár perccel a római budapesti gép érkezése előtt feltűnt a várakozók között Colonna herceg, buda­pesti olasz követ is. A hárommotoros hatalmas olasz repülőgép két kör­t írva le, leszállt a repülőtérre és kilépett belőle Bruno Volari, az olasz repülőtársaság igazgatója, akit a jelen­lévők üdvözöltek. A közönség sokáig gyönyörködött a nagy olasz személyszállító repülőgépben és titokban mindenki reménykedett, h­átha mégis megérkezik a lon­doni gép, de csakhamar megérkezett a rádiójelentés, hogy a »Delta«, amely reggel startolt a croydoni re­pülőtérről, Prágából csak kedden reggel repül Buda­pestre. Az olasz gép hetenként háromszor, az angol naponta közlekedik. Budapestről délelőtt negyed tízkor indul az angol gép és este negyed nyolckor érkezik Londonba, ahol minden délelőtt 11 órakor startol az ellengép és délután 6 órakor száll le Mátyásföldön. Az angol gép Köln, Lipcse, Prága és Bécs repülőterein száll le út­közben. Colonna herceg nyilatkozata Colonna herceg a római gép megérkezése után a következő nyilatkozatot tette: — A Róma—Budapest—Róma naponkénti légiszol­gálat megnyitása annyira önmagáért beszélő esemény, hogy nincs szükség bővebb megjegyzésekre. A ma dél­után érkezett repülőgépnek Róma a neve. Én ebben jó képet látok: a háromszínű szárny eszményien egye­síti az örök várost Magyarország fenséges fővárosával és a két főváros közö­tt légi kapcsolat megteremtésével gyakorlatilag is közelebb hozza egymáshoz a két baráti népet. A rendkívül bankházban Kossuth Lajos u. 1. (Ferenciek temploma mellett). Telefon 85-2­42 vegyen vagy rendeljen osztálysorsjegyet !

Next