Pesti Napló, 1935. szeptember (86. évfolyam, 198–222. szám)

1935-09-01 / 198. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1935 szeptember 1 kozott az egyiptomi társadalom az abesszin Vörös- i keresztnek.­­ A rendkívüli jelentőségű eseményről követ­kező jelentéseink számolnak be: Az @vt@@i tereiánis fiővártsgyása isnikül koffittil meg a szerződést London, augusztus 31. Az angol fővárosban remélik, hogy Eden, mielőtt Párizsba utazik, kézhez kapja az addisz­abebai angol követ jelentését az angol sajtó által bejelentett etiópiai kőolajkitermelésre vonatkozó engedményekről. Még nem tudják, hogy Etiópiá­ban a kőolajkitermelésre vonatkozó tárgyalásokat milyen körülmények között folytatták, de politikai körökben annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy — ellentétben az angol kormány eddig köve­tett politikájával — ezek a tárgyalások nem nye­rik el az angol kormány jóváhagyását és kőolaj, kitermelő érdekeltségek, bármelyek legyenek is­ások, nem számíthatnak arra, hogy az ellenséges­kedések kitörése esetén Anglia jogaikat megvédi. Edennek egyik legfőbb feladata kétségkívül az lesz, hogy felvilágosítsa Lavalt ezekre a pontokra nézve. • 1­­4 Eden és Laval eszmecseréinek közvetlen célja mindazonáltal a francia-angol jelentés megbeszé­lése lesz, amelyet szeptember 4 én a Népszövetség Tanácsa elé terjesztenek. Eden közli Lavallal az an­gol jelentéstervet és megvitatja a francia minisz­terelnökkel annak a lehetőségeit, hogy közös angol­francia jelentést terjesszenek a Népszövetség elé, amelynek Genfben sokkal nagyobb súlya volna, mint a külön-külön előterjesztett jelentéseknek. Anglia nem támogatja a titokzatos Rickett üzleteit A Reuter Miroda legutóbbi jelentései szerint bi­zonyosra vehető, hogy az »African Exploitation Development Go.« Amerikában tényleg bejegyzett vállalat. A feltűnést keltő engedményezés eseté­ben tehát amerikai társaságról van szó. A lapok időközben igyekeztek m­egállapítani, hogy kicsoda tulajdonképpen az ügyben emlege­tett Rickett. Csaknem valamennyi nagy olajválla­lat részben nem titkolt felháborodással tagadta, hogy bárminő kapcsolata lenne Ricketthez. A párizsi sajtó szemmel láthatóan kedvetlenül fo­gadja az ügyre vonatkozó jelentéseket, s különösen azt a tényt, hogy a külföldi sajtó egy része angol cselszövényt sejt az ügy mögött. A lapok ezért hangoztatják, hogy Rickett az angol kormánytól sem hivatalos, sem nemhivatalos támogatásban nem fog részesülni. Anglia abesszíniai érdekei — írja például az Evening Standard — egyedül a Tszana-tóhoz fűződnek s utalnak arra, hogy a brit kormány ezidőszerint nem óhajt tárgyalni a Tsza­na-tó jövőjéről, mert mindent iparkodik elkerülni, ami kiélezhetné az olasz-abesszín válságot. Úgy látszik, hogy a külügyi hivatalban nagyon barátságtalanul fogadták az engedmény megadá­sáról szóló jelentést. A Star szerint a külügyi hivatal az addisz­abebai brit követtől jelentést kért az ügyről, de eddig nem kapott választ. A Downing street előzetes angol­francia-olasz tárgyalásokat kíván Ma este a következő hivatalos közleményt adták ki: Az angol kormány m­ég nem kapott értesítést az­zal a sajtóhírrel kapcsolatosan, amely bejelenti, hogy az abesszíniai kőolaj- és ásvány­települések kihasználási jogára engedményezés történt. A kormány mindamellett szükségesnek látta Anglia abesszíniai követét értesíteni, hogy az ilyen koncessziónak az 19­98. évi szerződés 2. cikkelye értelmében minden bizonnyal előzetes angol-francia-olasz véleménynyilvánítás tárgyául kell szol­giálniok. Az addiszabebai követet felha­talmazták, hogy amennyiben a híresztelések meg­felelnek a valóságnak, tájékoztassa a négust arról, hogy az angol kormány kénytelen azt tanácsolni, hogy ne adjon engedményeket. Hull amerikai külügyi államtitkár­a „az óriási bérleti szerződés igaz* ha az amerikai kormányt nem leh­et belevenni az abesszin a­ta" Washington, augusztus 9. Hull külügyi államtitkár a mai sajtóértekez­leten közölte, hogy az addisz-abebai amerikai kö­vetség táviratban megerősítette, hogy Abesszínia óriási bérleti és kiaknázási szerződést kötött egy angol-amerikai érdektársasággal. Arra a kérdésre, hogy az amerikai kormány­tól előzetesen kértek-e tanácsot, Hull azt vála­szolta, hogy ez a Roosevelt-kormány alatt nem szokás. A kormány nem hajlandó polgárait min­de­n világrészbe követni és olyan dolgokkal törődni, amelyek tisztán magán jellegűek. Ezért nem is tart attól, hogy az amerikai kormányt belevonhatnák a szerződésből esetleg keletkező vitás kérdésekbe. Egyébként nem nyilatkozhatok, amíg további részletekről nem tud. Az abesszíniai engedményszerződésről szóló jelentés itt bombaként hatott és eleinte nem is hittek egészen abban, hogy a hír igaz. Miután azonban a tényeket hivatalosan megerősítették és a kormány már közölte állásfoglalását utalva arra, hogy magántervekkel nem törődik és csupán arra ügyel, hogy az amerikai érdekek a külföldön ne részesüljenek rosszabb elbánásban, vagy kétesebb védelemben, mint más nemzetek jogai, politikai körökben azt hiszik, hogy a kormány nem soká őrizheti meg ezt az érdektelenségét. E körökben hajlandók az ügyben a brit érdekeket szolgáló manővert látni, amely arra irányul, hogy Abesszí­niának azt a részét, ahová háború esetén az olasz csapatok legelőször vonulnának be, semleges terü­letsávvá tegyék , egyúttal Amerikát is belevon­ják az abesszin kérdésbe. Azt hiszik, hogy az ame­rikai közvélemény egyelőre várakozó magatartást fog tanúsítani, ha azonban majd nagyobb megren­deléseket kapnának gépekre stb., a hangulat las­sanként kedvezőbbé válna a tervezet mellett, sőt végül ellene lesz annak, hogy Olaszország beavat­kozzék Abesszínia békés fejlődésébe. „Amerikát nem lehet megvásárolni" Washington, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Arra a kérdésre, hogy egy amerikai cég al pesz­színiai jelentékeny érdekei befolyásolhatják-e az Egyesült Államok magatartását, az olasz-abesszín viszállyal szemben, a Külügyi Hivatal kijelenti, hogy a washingtoni kormány a jövőben is meg akarja óvni szigorú semlegességét. A négus és egy angol-amerikai pénzcsoport között létrejött enge­délyezési szerződésről a Külüggyi Hivatal hiva­talosan nem értesült. Politikai körökben már ha­tározottan állást foglalnak az ügyben. Nye szenátor a fegyverkereskedelem dolgában kiküldött vizsgálóbizottság elnöke kijelenti, hogy amennyiben a hír valónak bizonyulna, felháborí­taná az Egysü­lt Államok közvéleményét. 1935-ben nem akadhat kormány, amely helyeselhetné­, hogy az Egyesült Államok bizonyos trösztök pénzügyi érdekeinek kedvéért háborús bonyodalmakba keve­redjenek Afrikában vagy Európában, avagy bár­hol is a világon. Borah köztársasági szenátor ki­jelenti, hogy Amerikát nem lehet a háború iránti érdeklődésre megvásárolni. Ugyanilyen értelem­ben nyilatkozik több köztársasági és demokrata­párti szenátor is. A Standard Oil társaság, amely állítólag az angol-amerikai pénzcsoport mögött áll, nem cáfolja meg a hírt, de kijelenti, hogy mit sem tud róla. (T.) szemen a változás fog végbemenni az abesszíniai kérdésben, ez pedig talán alkalmat fog adni arra, hogy az 1906-ik év­i angol francia-olasz szerződés aláírói mégis csak közvetlen tárgyalásokat kezdje­nek el egymással. Valószínűnek látszik az is, hogy a Népszövetségnek állásfoglalása az olasz-abesszín viszály dolgában meg fog változni, hogy Genfben esetleg kénytelenek lesznek megállapítani, hogy a négus és az amerikai—angol pénzcsoport között létrejött szerződés kirobbantja a nyílt összeütkö­zést Olaszország és Anglia között. A Journal des Uebats megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy a négus engedményei olyan területekre vonatkoznak, ame­lyek voltaképpen az 1906 iki szerződésben Olasz­országnak biztosított befolyási körzethez tartoznak. „Abesszínia nem élt egyedül11 . A Paris Soir jelenti Addisz-Abebából, hogy a negus környezetében megelégedést keltett az an­gol-amenkai pénzcsoporttal kötött egyezmény. Abesszínia most úgy érzi, hogy többé nem áll­­ egyedül. Ugyancsak a Paris Soir értesülése sze­r a kőolajterületek kiaknázásának kérdése már 1926-ben f­ilmesült, amikor Brown amerikai geológu­s több hónapot töltött Abesszíniában és titokzatos módon petróleum és ércek után kuta­tott.­­­ kutatások eredménye egyáltalában nem került nyilvánosságra. Rickett, akit a pénzügyi vi­lág titokzatos Law­rence-ének hívnak nyolc napot töltött Addisz-Abebaban. Napközben egy kíváncsiskodó, de ko­moly dolgokkal nem foglalkozó külföldi életét élte, megfordult mindenféle nyilvános helyeken sok­atot töltött , lakásán olvasással. Minden éjjel azonban nagy titokban megjelent a királyi palo­bán, ahol tárgyalásokat folytatott a négussal. Csütörtökön napfelkelte előtt egy elhajított uccában besurrant egy kis házba. Ott történt az egyezmény aláírása. Néhány órával később Rickett már el is utazott Addisz-Abebából. A Journal des Débats megjegyzi, hogy Anglia most már sokkal kevesebb erkölcsi tekintéllyel hivatkozhatik a genfi alapokmányra, miután nyil­vánvaló immár, hogy nem elvekről, hanem csupán Miopia gazdasági kincseinek megkaparintására irányuló versengésről van szó. Nagy elkedvelm­edés Párizsbban Párizs, augusztus 31. –A Pesti Napló külön tudósítójától•­ Addisz-Abebából hivatalosan megerősítik angol lapoknak azt a hátét, mely szerint a négus szerző­dést kötött egy angol-amerikai pénzügyi csoport­tal Abesszínia kőolajforrásainak és egyéb ásványi kincseinek kiaknázásáról és értékesítéséről. Figye­lemreméltó, hogy a Quai d'Orsay-t sem Londonból, sem Addisz-Abebából egyáltalában nem értesítet­ték hivatalosan erről a szerződésről, amelynek hatálya Abesszínia területének több mint a felére kiterjed. A francia kormánynak, mint irányadó helyen hangoztatják, ez év januárja óta, amikor megkötötték a római egyezményt, nincsenek saját külön érdekei Etiópiában. Mint a 1906-ik évi szer­ződés egyik aláíró és szavatoló hatalma azonban, Franciaország jogot formál arra, hogy értesítsék a fennálló helyzet bármilyen megváltoztatásáról. Ez azonban nem történt meg. Kicsoda a titokzatos Rickett? Politikai és gazdasági körökben, ahol nagy a kedvetlenség, elsősorban azt firtatják, hogy váj­jon az angol-amerikai pénzcsoport mögött, amely a négussal a kiaknázási szerződést megkötötte, Anglia áll-e? Rickett pénzembernek, a szerződés másik aláírójának egyes nyilatkozataiból az tűn­nék ki, mintha igennel kellene erre a kérdésre vá­laszolni. Mindamellett akadnak elegen, akik mé­gis kételkednek abban, hogy a londoni kormány­nak k­özvetlen köze van a szerződés előnyeit élvező pénzcsoporthoz. Ami Rickett személyét illeti,­­azt emlegetik, hogy Irakban már régebben képviselte angol pénzcsoportok kőolajérdekeit. Némelyek azt állít­ják, hogy az Intelligence Service-nek, a hivatalos angol kémkedési és kémelhárítási csoportnak is tagja. A Quai d'Orsay-n mindenesetre a legnagyobb érdeklődéssel várják, hogy az addisz-abebai fran­cia követ milyen részleteket fog jelenteni a két­ségtelen nagyfontosságú eseményről. Úgy látszik, , hogy a négus kísérletet tett abban az irányban, hogy engedményeivel lekötelezze magárnak Ang­liát és Amerikát, akiket szövetséges társakul szeretne megnyerni. Széltében azt a véleményt hallani, hogy mesz­ ""^LEÁNYNEVELŐ INTlZET'aA^lj^r^.TM.: THkámé-képzö (1 év. Dipl.) Divatlap- és modellterv., ruhavarras, szabás. Mozgásműv. kiképzés. Összes isk. típusok eng. előkészí­tése. Idegennyelvű továbbképző,­ zene. Prospektust kl*, küld Budapest, Bolyovszky u. la Tel. 15­ 6-03. Dr. Förstner Gyulánk igaza­­ ! Britannia Szálló VI., TERÉZ KÖRÚT 39. SZÁM. éttermé­ben min­den d. n. és este Pityó-jazz. Zenetányér nincs. WEYGAND TIBOR ÉNEKEL Asztalrendelés: 20­6—46 SZONDY SÖRÖZŐVEH áramli. — Páratlan hangulat. ÍJÚ TŰS TERE­M­EN­: Csorba Dezső cigánymuzsikája, ÚJ: ItlaDESN GARAGE a szálló épületében megnyílt Teljesen megváltozott a nemzetközi helyzet ! Párizs, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) . Azt a nagy szenzációt, amit az abesszíni-ameri­­kai-angol gazdasági egyezmény megkötése keltett, visszatü­körözik a vasárnapi lapoknak éjjel meg­jelenő első kiadásai. A Matin többek között ezt írja: „ A nemzetközi helyzet ma már az olasz­abesszin viszonnyal kapcsolatban teljesen megvál­tozott. Azt azonban a legújabban történtek után rk kérdeznünk kell, hogy mi lesz azokból az ideálok­ból, amelyekre egyképpen hivatkoznak azok is, akik Abesszínia meghódítása mellett és azok is­akik ellene foglalnak állást. A lap emlékeztet arra az interjúra, amelyet a négus július végén adott a Matin abesszíniai tudósítójának. A négus ekkor ezt mondta: , «Még ha Abesszínia valamelyik napon man­­dátum alá kerülne is, ez nem olasz mandátum lesz.«. A Matin egyébként azt hangoztatja, hogy ez a manőver nagyon ügyesen volt kieszelve, mert a most létrejött koncessziónak nem lehet ellene vetni az 1906-ik évi szerződést, amelyet a négus sohasem ismert el. Egyébként ebben a gazdasági koncesszióban az Egyesült Államok nem része­sek,­­mert hiszen csak egy amerikai társaság magánérdekéről van szó. Ugyanilyen szellemben nyilatkozik a Petit Párisién is. (T.) (Tudósításaink folytatása a IIi. oldalon.) A vér felfrissítése céljából — kiváltkép közép­korú férfiaknak és nőknek — ajánlatos néhány napon át reggel egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvizet inni. Világszerte rendelik az orvosok a valódi Ferenc József víz használatát, mert ez szabályozza a bélműködést, előmozdítja a gyomoremésztést, fokozza az anyagcserét, javítja a vérkeringést, megnyugtatja az idegeket, egész­séges álmot hoz és ezáltal új életerőt teremt

Next