Pesti Napló, 1936. május (87. évfolyam, 100–125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

­ Sírkőavatás. A tragikus körülmények között elhunyt Hársánál árpád operaénekes növend­ék sírkőavatása május 3-án, vasárnap délben 12 órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben. 17/A szakasz, 8. sor, 20. sz. sír. Péntek PESTI NAPLÓ 1936 május 1­9 Az ellenzék nem engedte megkezdeni a költségvetési vitát Szónokai végigbeszélték a Ház csütörtöki ülését a beruházásokról, közmunkákról, munkanélküliségről Friedrich István sürgette a középeurópai megegyezést (Saját tudósítónktól•­ A t. Ház csütörtöki ülé­sének napirendjén a "beruházási javaslat és a költségvetés szerepelt. A beruházás érdekében nem nagyon buzgólkodtak a képviselő urak. Mi­kor­­Kornis Gyula elnök megjelent az elnöki emel­vényen, összesen három ember szomorkodott az ülésteremben- Esztergályos János felvidította a kettőt: — Hol­lnmnak a legények! —­­kérdezte éles, magas hangján. — Nem vagyunk tanácskozóképe­sek! — Még nem is tanácskozunk... — nyugtatta meg Kornis elnök és megnyitotta az ülést. Harmadszori olvasásban elfogadták az Orszá­gos Földhitelintézet szervezéséről szóló javasla­tot, azután Zsindely Ferenc előadó ismertette a beruházási javaslatot. Előadói beszéde alatt ösz­szegyülekeztek tíz-tizenketten. Sulyok Dezső, az ellenzék első költségvetési szónoka átment a jobboldalra, meginterpellálta Fabinyi pénzügyminisztert: — Mikor kezdjük a­ költségvetést? — Még ma, — válaszolt a miniszter. — Ennek a vitának mindjárt vége lesz. Bud János, a Nép vezérszónoka is beült Fa­binyi­n!Ön?!'­ azt hitte, nemsokára beszélnie kell a költségvetésről. Kevés a szónok?... A baloldali folyosón szónokokat kerestek. Ma még nem akarnak nyolcórás ülést, haza akarnak menni 8 órakor. Nehe­eien gyülekeznek a képviselők, de mindenki vállalkozik a vita mentésére. (Egye­sek a vállalkozás után megkérdezik: »Miről kell beszélni­?«) A kormánypárt nem akar segíteni, te­hát az ellenzéknek kell adnia a szónokokat. Farkas István csak félórát beszél. Szemrehá­nyásokkal fogadják. Legalább másfélórás beszédet vártak tőle. Be van rekedve. Grecsák kormány­párti, nem sok időt fogyaszt. Györki is csalódást okoz a vitarendezőknek. Czirják nem készült, de szükség van rá, feláll és beszédet mond. Horváth Ferenc... végre valaki, aki már tegnap felirat­kozott! De utána úgy látszik, hogy nincs mentség. Mést is éjfélig lesz ülést? Friedrich vállalkozik, beszél. Utána Reibel Az óramutató igen nehezen mozog előre. Még messze van h­áromnegyednyolc, az elnöki emelvé­nyen pedig Sztranyavszky Sándor ül, nem­ való­színű, hogy fél nyolckor szünetet adna, s így át lehetne tolni péntekre a költségvetési vita meg­nyitását. Reibhel beszél, időnként ismétel más szó­nokot, később már önmagát ismétli. Friedrich és Rassay a szónok mellé ül, tanácsokkal látják el és buzdítják. — Még tíz apró! , . ,, . Az elnök sűrűn csenget, figyelmezteti Reibelt, térjen a­ tárgyra, ,, T ... . Később Homonnay Tivadar kap hasonló elnöki utasításokat. Már péntekre is van tizenegy! Bátró Berg Miksa gyűjti a szónokokat — hol­napra. Szinte minden elnöki rendreutasításra jelentkezik egy új szónok. Még Eckhardt Tibort is felírják, mert most már abban reménykednek, hogy pénteken is kiihúzzák az ülést,­­s csak a jövő héten kedden kerül sor a nyolcórás költségvetési ülésekre. Mire vége az ülésnek és a jobboldal beletörő­dik a megváltoztathatatlant»». Berg­hálónak már tizenegy ellenzéki szónoka van péntekre! Sztranyavszky elnök elejtett szavából elterjed a hír, hogy hétfőn is akarnak ülést. Zsindely Ferenc cáfol. Ezután nyugodt lélek­kel hazamennek a honatyák. Térjünk vissza Farkas Istvánhoz, a vita első szocialista szónokához. Megállapította, hogy a leg­nagyobb problémánk: munkát adni. Vannak a költségvetésben tételek, amelyeket egyszerűen ki kellene húzni és a pénzt beruházásokra fordít­hatnák. Keserűen beszél a városi lakosság, a mun­kásság szomorú helyzetéről. A háború előtt 80 000 munkás dolgozott a váci úti gyárakban, ma 5000 embert foglalkoztatnak. A tömegeik nyomoráról beszél. Az ország nyolcmillió lakosából legfeljebb 2 millió van ren­desen ellátva. A kisipar tönkremegy, nincs fo­gyasztóképesség. A gazdák adósságát rendezik,­­ OTI- és MABI-pénzt fordítanak erre a célra, pe­dig ezeket a pénzeket a városi lakosság adta össze — a kisiparos, a kiskereskedő, a középosztály adósságát nem rendezii senki. Munkanélkülisegély nincs, de munka sincs. Az inségmunkát inségbér­rel fizetik, s ma már ott tartunk, hogy az inség­bér átalakult rendes bérré, a közmunkákat inség­bérért végeztetik. Grecsák Richárd (Nep): A javaslat azt bizo­nyítja, hogy túl vagyunk a mélyponton. Minden eszközt meg kell ragadni a gazdasági élet vér­keringésének felfrissítésére. Jelentősnek tartja az útépítési programot. Németország példát ad, hogy a márka külföldi árfolyamával mit sem­ törődve, utakat és gyárakat létesít. Ezen a téren a kormány a csonka ország lehetőségeihez képest követhetné a német példát. Györki Imre (szoc.) nagyon kevésnek tartja a magángazdaság mai leromlott helyzetében a 20 milliós beruházást. A kormány programjában benne van az Alföld csatornázása, de ezen a téren mindeddig semmi sem történt. A MÁV-nál sincs komoly beruházás, pedig külföldön az utóbbi évek­ben hatalmas átalakulás történt. Nálunk csak szalonkocsit csináltak. Fabinyi pénzügyminiszter: A magyar ipar ajándékozta. Györki Imre: Kényszerítették rá. A 15 év óta folytatott pénzügyi és gazdasági politika teljesen lerongyolta a magángazdaságot. Visszaélnek a mi­nimális munkabérre és a nyolcórai munkaidőre vonatkozó rendelettel. Phönix és kö­munkák Czirják Antal (fkg.) a Phönix-üggyel foglal­kozott. Kornis elnök figyelmeztette Czirjákot, hogy a javaslat egyes közmunkák fedezéséről és nem a Phönixről szól. — Egyes intézmények megingása az egész gaz­dasági életet és a közmunkákat is hátrányosan befolyásolja, — folytatta Czirják. - Fel kell vetni a kérdést, nem lehetne-e a biztosítási díjtartalé­kok egy részét gyümölcsöző közmunkákra fordí­tani. A javaslatba felvett közmunkaprogram na­gyon szegényes. Különösen a Tiszántúl leromlott helyzetén kellene közmunkákkal segíteni. Az út­építési program nem gondoskodik a rossz állapot­ban levő községi bekötőutak építéséről. Horváth Ferenc (fkg.) azt fejtegette, hogy na­gyobb közmunkákra főleg akkor van szükség, amikor gazdasági depresszió mutatkozik. Kétszáz­milliós beruházással lehetne és kellene enyhíteni a munkanélküliséget. A javaslat szűk keretei nem alkalmasak a nagy célok megvalósítására. A mun­kanélküliség még mindig nincs megoldva, a vi­dék egyre jobban nyomorog. Itt van a szabolcsi 4000 vágón krumpli, ezzel szemben rengeteg pesti és vidéki ember éhezik és krumplihoz sem jut. El­sősorban az éhező embereket kell munkához jut­tatni. Igy pénzügyi politikára van szükség, amely nagyobb pénzforgalmat hoz és gyökeresen meg­oldja a munkaalkalmak ügyét. Friedrich gazdag időket idéz Friedrich István volt a következő felszólaló. A javaslatot elfogadja, mert abban a konstruktív gondolat egy lépését látja, amely — ha nagyon gyengén is — előbbre viszi az országot. — Tragikomikus, hogy tíz éven át minden inflációs gondolat ellen harcoltam ebben a Ház­ban, — folytatta Friedrich — pedig éppen én vol­tam, akinek egyszer módjában volt igazi inflációt csinálni. Nekem nem volt olyan gazdag pénzügy­miniszterem, mint Fabinyi Tihamér. Amikor mi hatalomra jutottunk, akkor az államkasszában egyetlen vörös garas sem volt. Azóta óriási inflá­ciós hullámot éltünk át. Mi, csáklyások, akik vé­gigcsináltuk az infláció összes nyomorúságát, ma erre már nem vagyunk kaphatók. Átéltük Bud­­árius fénykorszakát is, aztán bekövetkezett a nyomorúság. Most aztán nemcsak adósságaink nincsenek rendezve, hanem azokat még törlesz­teni sem tudjuk; megalkottuk a transzferkasszát is, ezt a csodálatos pénzszekrényt, amibe min­denki belenyúl, ha pénzre van szükség. Ezek után várjuk, hogy a normális idők bekövetkezzenek. Aztán itt van a megkurblizási teória, mégpedig az, hogy elő kell teremteni bizonyos mennyiségű pénzt kincstári váltók segítségével és ezzel kell megkurblizni a gazdasági életet. Én ebben a Ház­ban már nagyon sokat kurbliztam. Bud János pénzügyminiszter és gazdasági főminiszter idején állandóan kurbliztunk. Mi volt akkor a pénzügyi politika tengelye? Az történt, hogy a népszövet­ségi kölcsön, a gyufakölcsön és egyéb kölcsönök felvétele után az államháztartás évente 200—300 millió kincstári felesleget mutatott fel. Voltak olyan esztendők, amikor az állami költségvetés rendes keretén felül 1000 millió állt rendelkezésre. Ezekkel a pénzekkel kurbliztunk — most itt van­nak a rettenetes adósságok. Ezután arról beszélt, hogy a javaslatba fel­vett 27 milliót nagyon kevésnek tartja. — Amíg a külföldi kölcsönök ügyét nem tud­juk rendezni s amíg valutagondjainktól nem sza­badulunk meg, a beruházásokhoz még hozzányúlni sem tudunk. Hiába beszélnek a Nep-tesvérek új honfoglalásról: ehhez pénz, pénz és pénz kell. Már­pedig most ebben ass országban pén­t nem­ lehet Lingua nyelvkönyvek Magántanulók és nyelvtanfolyamok Használatára a kiejtés megjelölésével! Angol nyelvtan Ára vászonkötésben f1.—, félvászonkötésben 4.BO­P Francia nyelvtan Ara vászonkötésben , félvászonkötésben 4.BO P Német nyelvtan, kezdőknek Ára vászonkötésben 8.—, félvászonkötésben 4.80 P Német nyelvtan, haladéknak Vászonkötésben P Olasz nyelvtan Ára vászonkötésben 6.—, félvászonkötésben 4,80 P LINGUA ZSEBNYELVTANOK Angol zsebnyelvtan, esperanto zsebnyelvtan, francia zsebnyelvtan, német zsebnyelvtan, német társalgó és magyar-hém­ér beszélgetés, olasz zsebnyelvtan, orosz nyelvkönyv. I*, román zseb­­­nyelvtan, román társalgó (magyar-román beszélge­tések), serb-horvát­ nyelvtan, szlovák zseb­nyelvtan. Egy-egy kötél ára 1.50 P Spanyol zseb­nyelvtan ára 2.— P Kapható Az Est könyvkereskedésében, VII­, Erzsébet körút 18—20 előteremteni. Mi tehát a teendő? A Népszövetség­hez kell fordulni, hogy annak segítségével külföldi kölcsöneinket rendezhessük, valutánkat teljesen rend­behozhassuk és külföldi kölcsön révén igye­kezzünk a magángazdaság szerves menetét bizto­sítani. Enélkül a munkanélküliséget sem lehet megoldani. A pénzügyminiszter elindult a 27 mil­liós ösvényen, mi követjük ezen az úton, de tud­juk, hogy végleges célt nem érhetünk el. Az egész kérdés bekapcsolódik az általános külpolitikai p­ro­blémákba. Amíg Közép-Európában nem teremtő­dik olyan megértő atmoszféra, amely lehetővé teszi a nyugodt nemzeti munkát, addig a munkanélküli­ség továbbra is égető kérdés marad­. Tizenöt év óta konokul hirdetem: mindent el kell követnünk, hogy Közép-Európa népei egymásra találjanak, hogy a római paktumot kibővítsék, mert csak ezen az úton kerülhetünk ki a válságból. „Van munkaerőnk és élelmiszerünk" — A pénzügyminiszter mindig konzervatív gazdasági és pénzügyi politikáról beszél. Ezzel szemben a miniszter urak politikai barátai az agi­tációk során egészen más húrokat pengetnek. Ez a­ gazdasági életben bizonyos nyugtalanságot kelt. 1931-ben, a kormányzó jubileuma alkalmából egész sereg beruházást vettek tervbe, de ezek közül csak egy-két hídépítés valósult meg. Az új beruházá­soknak nem szabad erre a sorsra jutniok. Pénzünk, hitelünk nincs, de van munkaerőnk és élelmisze­rünk. Ennek a két tényezőnek az összekapcsolásá­val kell valami interregnumot teremteni addig, amíg külföldi kölcsön segítségével valutánkat megerősíteni, külföldi adósságainkat pedig­ ren­dezni tudjuk. Ez volna az igazi nemzeti munka­terv. Reibel Mihály (kerp.): A beruházási javaslat nem jelent sok haladást, mert csekély összeget irányoz elő. Meg kell vizsgálni, hogy az útadó címén befolyó összegeket tényleg útépítésre hasz­nálják-e fel. Sztranyavszky Sándor elnök: Ez a kérdés nem tartozik ide. Friedrich István: Az útépítés is közmunka! Rassay Károly: Ez is beruházás. Sztranyavszky elnök: Kérem Rassay képvi­selő urat, bízza az elnökre, hogyan teljesíti köte­lességét. Reibel azzal folytatta, hogy a múltban nagyon sok pénz ment el közmunkákra, mégsem mutat­kozott megfelelő eredmény. A javaslatot nem fo­gadja el. Homonnay Tivadar (kerp.) kijelentette: A ja­vaslatot magáévá teszi, bár kevésnek tartja a köz­munkákra szánt 27 milliót. Kifogásolni kell, hogy ezek a közmunkák kis terjedelműek, nem adnak elég munkaalkalmat. De nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkásokra is gondolni kell, amikor munkát akarunk teremteni. Indítványozta: hatal­mazza fel a Ház a pénzügyminisztert, hogy az államnál és az állami üzemeknél 1000 szellemi fog­lalkozású új alkalmazott felvétele iránt tegye meg a szükséges intézkedést és erre a célra évi 1.200.000 pengőt felvehessen. Sztranyavszky elnök: Miután az indítványt a képviselő úr nem házszabályszerűen terjesztette elő, kérem, hogy annak további indokolását mel­lőzze. Homonnay: Az ellenzék pártkülönbség nélkül felhívja a kormány figyelmét a szellemi munká­sok nehéz helyzetére meg vagyok győződve, hogy a miniszter úr ezt a kérésemet magáévá teszi. Nem szeretem a méltóságos díjnokokat,­­ még a köz­munkáknál sem. Nem szabad előfordulnia, hogy közmunkákat méltóságos mérnököknek, nyugdíja­soknak adják. Péntek délután folytatják a beruházási javas­lat tárgyalását és az ülés napirendjére ismét kitűzték a költségvetést is. ­TÁJ­JSI - HORTOBÁGYI - JUHTÜRÓ I 1Q deka Budapesten TD fillér

Next