Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

2 Szerda PESTI NAPLÓ 1037 szeptember 1 nyolultak, hogy a városnegyedbe szinte lehetetlen­­­nek igen nagy anyagraktáraik és kereskedelmi frejutni. Hongkouban és Csapeiben a külföldiek-­­ érdekeltségeik vannak. Kantont bombázták a japán repülők Sanghaj, augusztus 31. Megerősítik azt a hírt, hogy japán repülőgé­pek bombázták Kantont. A Kanton elleni légi tá­madásban hét japán repülőgép vett részt. Korán reggel kezdték meg a bombázást, amelynek ered­ményéről eddig még nem érkezett jelentés. Hongkong, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójának kábeljelentése.) (United Press.) A kantoni kerület ellen ked­­den intézett légitámadás nemcsak a kantoni kínai állások ellen irányult, hanem a Kantontól 150 kilométerre északra fekvő Siukvan fontos vasúti csomópont ellen. Siukvanban a repülőbombák megsemmisítették a telefonhivatal épületét. A bombák sok embert megsebesítettek. A kantoni repülőtéren és a légügyi akadémia öt gyakorló­terén számos bomba okozott károkat. Az egyik gyakorlótéren több mechanikust és egy katonát megöltek a bombák. A repülőterek személyzeté­nek is több tagja megsebesült. A repülőbombák nem érték Tunghant, a kantoni külföldiek negye­­dét, csak egy bomba sértett meg egy házat a ne­gyed határában. Eddig még nem sikerült kiderí­teni, hogy a támadást végrehajtó japán repülő­gépek honnan szálltak fel. Valószínűnek tartják, hogy Formoza szigetéről egy repülőgépanyahajó hozta a gépeket a kínai partok közelébe és a gépek onnan szálltak fel a légitámadásra. Menekül Nanking lakossága London, augusztus 3L 'A­ nankingi angol nagykövetség pincehelyisé­geit átépítettek, úgyhogy azok most bombabiztos fedezékül szolgálhatnak. A polgári lakosság nagy tömegekben vándo­rolt ki a városból. A becslések szerint Nanking egymillió lakosából már körülbelül hétszázezer el­hagyta a várost. Kalkuttáiból ma a távolkeleti angol haderő erő­sítésére a Radzsputana-ezred egyik osztaga hajóra szállott. A Dorsetshire 10.000 tonnás cirkálót Kínába vezényelték. Felhőszakadás hátráltatja a hadműveleteket Észak-Kínában Tiencin, augusztus 31. Az északkínai hadműveleteket nagymértékben hátráltatják a felhőszakadásszerű esőzések. Mind­azonáltal japán repülőgépek­­ bombázták a Ma­osang közelében összevont kínai csapatokat. Japán körökben kijelentik, hogy összetűzések elkerülése céljából a japán konzulátus tagjai, to­vábbá a katonai hatóságok és a tengerészcsapatok eltávoznak Cingtaoból szeptember elején. Akko­rára már eltávolítják a városnak minden japán állampolgárát. Arról nem nyilatkoztak, hogy a japán hadihajók is eltávoznak-e Cingtao kikötő­jéből. Megmozdult Timerika közvéleménye a Kínában élő amerikaiak és a távol­keleti béke védelmében " Washington, augusztus 3. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az Egyesült Államok közvéleménye arra akarja rábírni a washingtoni kormányt, hogy Kínából hívja vissza az ott élő amerikai alatt­valókat, akár polgárok, akár katonák. Úgy látszik azonban, hogy a washingtoni kormány egyelőre nem hajlandó erre, hanem csak arra fog szorít­kozni, hogy mindenáron siettesse az amerikai polgári lakosságnak Kínából való eltávolítását és erre a célra hadihajókat bocsát majd rendelkezé­sére. Az amerikai kereskedelmi hajóknak máris megtiltották, hogy horgonyt vessenek a sanghaji kikötőben.­­A béke és a szabadság nemzetközi női ligájá­nak washingtoni szakosztálya, amely az Egyesült Államoknak legnagyobb pacifista szervezete, em­lékirattal fordult Roosevelt elnökhöz és határo­zottan felszólítja, hogy ne csak az amerikai pol­gári lakosságot, hanem az amerikai katonákat is hívják vissza Kínából. A nemzetközi női liga azonkívül azt is követeli, hogy minél előbb al­kalmazzák a semlegességi törvény intézkedéseit a Távol-Kelet hadviselő feleire, azonkívül Roose­velt azonnal hívja össze a világgazdasági kon­ferenciát, hogy megvitassák a nyersanyagok kér­dését, amelynek megoldatlan volta hozzájárult a keletázsiai bonyodalomhoz. Ennek a világgazda- A levél írta: Szegedi Boris Az anyós két hete vendégeskedett a fiatal há­zaspárnál. Nem veszekedett a menyével, csak összeszorított szájszéllel járkált a lakásban. Ha a fiatalasszony megcsinált valamit, az anyósa igazított azon. Állítása szerint minden kép ferdén lógott a falon, minden terítő a bal felén volt fel­terítve. A függönyök kormosak, az ételek ehetet­lenek, az Ilka hajviselete ízléstelen volt — ezt nem azért mondom, ismételte el napjában száz­szor. Én csak jót akarok mindenkinek. Végig­simított a fia karján. — Te szegény — mondta alföldi tájszólásával. Nem szeret téged senki, csak én. — Te szegény. Hát igen, a fiatalasszony titokban mérgelő­dött, de nem nyilvánította a haragját. Úriasszony eltitkolja az öregek, különösen az anyósa iránt érzett ellenszenvét. Az öregasszony reggel kilopta a fia felöltőjét az előszobába, ott kefélgette: — Legalább egyszer rendesen ki lesz kefélve a kabátod, fiam — mondta a férjnek, aki éppen átment az előszobán. Tamás megrántotta a vállát s az a gondolata támadt, hogy a mama már elutazhatna. — Majd csak én terítek — szorgoskodott az öregasszony délben. Úgyszólván erőszakkal vette ki a cselédlány­­kezéből az edényekkel megrakott tálcát. Hárman ültek az asztalnál. A fiatalasszony szedett utoljára a levesből. Aztán felemelte az asztalkendőjét: — Ejnye — mondta és kezébe vette a levelet, amely kisimítva, gondosan lezárt borítékban fe­küdt az asztalkendője alatt. — Ejnye — forgatta a levelet, de nem bon­totta fel. A borítékon az ő, a fiatalasszony neve állt. De a céges boríték egy régi varrónőé, aki már két éve meghalt. — Mi az? Micsoda levél az? — kérdezte Tamás. Az öregasszony nagy buzgalommal szürcsölte a levest. Szaporákat pislogott s nem pillantott fel. — Igazán furcsa — csodálkozott Ilka. Megtapogatta a boríték szélét. Nem régen ra­gaszthatták azt le­, nedves, tapadós a széle. Tamás idegesen: — Nyisd már fel kérlek azt a levelet és olvasd el. Olyan tanácstalanul forgatod a kezedben, Ilka feltépte a borítékot. A keze tésztás lett. Friss kabarékkal ragasztotta le valaki a borítékot. A levél, a szerelmeslevél, semmi kétség, Ta­máshoz íródott. Az Ilka legjobb barátnője írta. Cinikus, kérkedő hangon emlékeztette a férfit »A felejthetetlen vasárnapra«. »Jövő vasárnap a szokott helyen a viszontlátásra — Sári.« Ilkával fordult egyet a szoba. A képeket most csakugyan úgy látta a fiatalasszony, hogy ferdén vannak felakasztva a falra. A szőnyeg is elcsú­szott a helyéről. A szék reszketett alatta. Az órára pillantott. Tamás krétafehér arccal bámult rá vissza. Nem lehetett ezt a bűntudatos férfiarcot sokáig nézni- Ilka az anyósa tekintetét szerette volna elfogni. Esdeklő arccal hozzá akart mene­külni. A másik asszonyhoz, akit talán éppen úgy megcsalt, megalázott az embere valamikor régen, mint most őt. Az öregasszony makacsul szegezte tekintetét a tányérjára. Buzgón szürcsölte a levest, mint pil­lanatokkal előbb, de a szája szélén ott vonaglott valami torz mosolyféle. Ilka felkacagott. Erőltetetten, visongva, nyer­sen. Tamás rémülten kapott az asszony remegő keze után, amelyikkel az áruló levelet lobogtatta. Az öregasszony is felnézett. Az arcára­ rá­fagyott a mosolya s ijedtséggel, elegyedett. Sűrűn pislogott. Nagyon játszotta az értetlent. — Na ez jó tréfa — kacagott Ilka Tamásra. — Engem akartok féltékennyé tenni? És éppen a Sárival? Te buta fiú. Az anyósa csodálkozva meredt a fiatalasz­szonyra. Csalódottsága kiült az arcára. Ilka tovább csacsogott, nevetett Nagyon jó kedve kerekedett. Az öregasszonyt kínálgatta pe­csenyével. Tamás lassan tért magához a levél okozta rémületéből. De ő is belement a komédiába. Tudta, hogy most lett társa az asszony egy életre, az örökkévalóságig. Valami elégtételt akart adni a meggyötört kedvesnek: — Segíts aztán majd a mamának csomagolni, Ilkám, holnap haza akar utazni. A mama kezében megállt a kés, éppen húst evett. A torkán akadt a falat. Tiltakozni szere­tett volna. Dehogy is akart ő még elutazni. Úgy érezte, hogy nem hagyhatja itt a fiát ennek az »idegen nőnek« a karmai között. Tamásra emelte a tekintetét. Nem sok jót ígért annak az arca. Nagyot sóhajtott hát: — Bizony haza kell utaznom. Sok a­­dolog otthon. Nem lehet egy háztartás hosszú ideig asszony nélkül. Lehangolt, étvágytalan emberek igyanak reg­gel felkeléskor egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvizet, mert ez rendbehozza a gyar­mor és a belek működését s megszaba­dítja az emésztőcsatornát a felgyülemlett rothadó anya­goktól. Az orvosok ajánlják, sági értekezletnek tartama alatt az értekezleten résztvevő hatalmaknak fel kellene szólítaniuk Japánt és Kínát, hogy kössenek fegyverszünetet. Roosevelt elrendeli a semlegességi törvény alkalmazását ? Hydepark (Newyork állam), auraszm­a 31. (A Pesti Napló tudósítójának kábeljelentése.) (United Press.) Roosevelt elnök, aki néhány heti­­szabadságát tölti Itt, a személyéhez közel álló körök je­lentése szerint, valószínűleg kénytelen lesz mérlegelni azt a kérdést, vájjon a President Hoover bombázása miatt nem kell-e alkalmaznia az amerikai semlegességi törvényt. Hír szerint Roosevelt elnök nyomatékosan helyeselte, hogy Hull külügyminiszter utasítsa a nan­kingi nagykövetet erélyes tiltakozásra. Roosevelt eddig habozott, vájjon alkalmaztassa-e a semlegességi tör­vényt a távolkeleti konfliktusra, de most, miután ameri­kai vagyon és amerikai állampolgárok élete forog te­je­delemben, amerikai vélemény szerint az elnök élni fog jogával és elrendeli a semlegességi törvény alkalmazá­sát. A Nép Haladó Jobboldal ma este dönt követeléseiről (Saját tudósítónktól.) Az egykori centrum, a Mayer—Schandl-féle agrárcsoport, Bárczay Fe­renc agrárcsoportja és a Pannonia-csoport tag­jaiból alakult kormánypárti­­Haladó Jobboldalé ma esti értekezletére mintegy 100 képviselőt hív­tak meg, olyanokat is, akik eddig nem vettek részt a csoport szerdai vacsoráin és megbeszélé­­­sein. A haladó jobboldal múlt szerdai összejövete­lén felolvasták, megvitatták és elfogadták azt a­ memorandumot, amely a csoportnak a párt belső életére, az alkotmányjogi reformokra, a gazdasági és szociális problémákra vonatkozó nézeteit tar­talmazza. A memorandumot a mai szélesebb körű értekezlet még egyszer tanulmányozza és megálla­pítja végleges szövegét, kijelöli azokat a képvi­selőket, akik az indítványokat Darányi Kálmán miniszterelnök előtt a­ személyes kihallgatáson tol­mácsolni fogják. Tx-h'gy, vagy ötlapú küldöttség összeállításáról v.u.t.szó- A ma esti értekezlet a Haladó Jobboldal alapító csoportjainak régi ve­zető tagjaiból alaku­lt alkalmi »vezetőség« tanács«­kozása előzi meg,Amelyet délután 6 órára hív­tak össze az egyik nagyszálló különtermébe. A tanácskozáson előreláthatólag alaposan tár­gyalni fogják a választójoggal kapcsolatban fel­merült különböző felfogásokat- Az eddig lezajlott szerdai összejöveteleken alig akadt képviselő, aki ne fordult volna szembe ama választójogi elkép­zeléssel, amely szerint nemcsak egyéni választó­kerületek lesznek, hanem vármegyei és országos lajstromot is állítanak a pártok. A haladó jobb­oldal többsége ellenzi a mammutkerületek gondo­­latát, szeretné, ha a kiáltó aránytalanságok eltün­tetése után­ maradna­ az eddigi kerületi beosztás és az egyéni választási rendszer. — SZEPTEMBER Magyar Szemle A szerkesztőbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF A magyar társadalom kialakulása VÁCZY PÉTER A legújabb belga politikai mozgalmak CSISZÁR BÉLA­­ Amerikai regionalista törekvések REMÉNYI JÓZSEF Amerikai nosztalgiák CZAKÓ ISTVÁN A parasztgazdálkodás javításának lehetőségei ÉBER ERNŐ Az agrárproletariátus jövője KERÉK MIHÁLY A foglalásos sztrájk MISKOLCZY ÁGOST Útikönyvek KERESZTURY DEZSŐ­­ Kodály és a magyar népzene ECKHARDT SÁNDOR­­ Budapest parkjai RAPAICS RAYMUND Külpolitikai szemle OTTLIK GYÖRGY Magyar kisebbség Romániában ZATH U­RECZKY GYULA Fegyvertörténetünk Szent Istvánja TÓTH ZOLTÁN ! Szerkeszti SZEKFŰ GYULA MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, Vilmos cszszk­-okt 24. ELŐFIZETÉSI ÁRA 6 ingyen­­,Kincsestár"-kötettel évi 9 pengő 60 fillér

Next