Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

r­i Sfcerda PESTI NAPLÓ iftSz sropTendSer T VÉGET ÉRT A SINAIAI KISANTANTKONFERENCIA Hivatalos jelentés a tanácskozásokról „Bár vannak nyugtalanító tények, enyhül a feszültség s Európa békéjét biztosító nyugalmi időszak köövetkezhetik be"- „A szer­ződések esetleges módosítására vonatkozó kérdést c­sak vala­mennyi érdekelt állam megegyezésével és hozzájárulásával lehet felvetni és eldönteni" — „A dunai államok együttmunkál­kodása tekintetében a tanács tudomásul vette az előkészítő munkálatokat s megállapította a további eljárás módozatait" Olasz-jugoszláv-román légügyi egyezmény Bukarest, augusztus 31. A kisantant állandó tanácsa ma befejezte si­­naiai ülésszakát. A tanácskozásról a következő hivatalos közleményt tették közzé: A kisantant állandó tanácsa Sinaiában augusz­tus 30 án és 31-én rendes ülésszakra ült össze­­Antonescu román külügyminiszter elnöklésével, aki a mostani ülésszaktól kezdve a most követ­kező egyéves időszak tartama alatt az elnöki tisz­tet viseli az állandó tanácsban. Jugoszláviát Sztojadinovics miniszterelnök - külügyminiszter,­­Csehszlovákiát Bresta külügyminiszter képviselte. Az európai feszültség enyhülése A részletes eszmecsere során, amelyet a há­rom miniszter az időszerű nemzetközi helyzetről, valamint a három államot közvetlenül érintő kér­désekről folytatott, megállapították, hogy vala­mennyi megvitatott kérdésben felfogásuk tökéle­tesen megegyezik és hogy teljes mértékben egyet­értenek abban, hogy folytatni kell és erőtelje­sebbé kell tenni a kisantant akcióját a szövetség céljainak és a három állam párhuzamos érdekei­nek megvalósítása érdekében. A kisantantnak el­tökélt szándéka, hogy hű marad ahhoz a politiká­hoz, amelyet 17 év óta következetesen folytat. A három miniszter megelégedéssel állapította meg, hogy jóllehet vannak bizonyos nyugtalanító té­nyek, az európai nemzetközi helyzetben mégis javulás mutatkozik és ez a javulás, amelyet már legutóbbi belgrádi értekezletükön is kiemeltek, jogosulttá teszi azt a reményt, hogy enyhül a fe­szültség, és ennek nyomán Európa békéjét bizto­sító nyugalmi időszak k­övetkezthetik be. Bárho­gyan alakuljon is azonban a helyzet a jövőben, a kisantantnak szilárd elhatározása, hogy minden erőfeszítést megtesz abból a célból, hogy előmoz­dítson minden olyan akciót, amely a nemzetközi együttműködés megjavításával igyekszik a békét megszilárdítani. A népszövetségi alapokmány rendelkezéseinek végrehajtása A kisantant tanácsának eltökélt szándéka ne­vezetesen, hogy a jövőben is époly tevékenyen részt vesz a Népszövetség munkájában, mint a múltban és a Népszövetséggel együtt­működik mind politikai téren, mind pedig gazdasági, nép­jóléti és emberbaráti téren. A kisantant politikája a jövőben is hűségesen követi a népszövetségi alapokmány elveit, mert ezeken alapul a béke szilárdságának minden reménye. A népszövetségi alapokmány esetleges módo­sításának kérdésében a kisantant tanácsa újból megerősíti azt az álláspontját, hogy nincs szük­ség mód­osításra, ellenben inkább arra van szük­ség, hogy a jövőben olyan módozatot állapítsa­nak meg az alapokmány alapvető rendelkezései­nek végrehajtása tárgyában, amely a múlt tapasz­talataihoz alkalmazkodva biztosítaná az alap­okmány megerősítését. Biztonsági be nem avatkozású kormányzati formák Az új locarnói szerződésre vonatkozó tárgya­lások ügyében a tanács fenntartja azt az állás­pontját, hogy minden újabb szerződés csupán akkor mozdítja elő ténylegesen a béke uralmának biztosítását Európában, ha összhangban áll olyan biztonsági rendszerrel, amely egyidejűleg az egyéb részek békéjét is biztosítaná. A tanács újból kijelenti a három államnak azt az elhatározását, hogy a spanyolországi ese­mények tekintetében szigorúan ragaszkodik a benem avatkozás álláspontjához, amelyet kezdettől fogva elfoglalt és továbbra is támogatja az el- kereskedőknek, iparosoknak, otthondolgo­­zóknak, háztartásoknak nélkülözhetetlen SCHOBER—WALDHEIM DE. Ez a közismert német nyelvű szakkönyv 5000 gyakorlatilag kipróbált­­ utasítást és tanácsot tartalmaz. Ára 7.50 pengő Kapható Az Est szönyvkereskedésében, VII., Erzséb­et körút el­ lenőrzésnek minden olyan szervezetét, amely al­kalmas a nemzetközi összetűzés veszélyének elhá­rítására A kisantant államai híven ragaszkodnak a nemzetek függetlenségének tiszteletben tartásához és ahhoz az elvhez, hogy a nemzeteknek teljes szabadságában kell hogy álljon, milyen nekik tetsző kormányzati formát választanak. Ha ezt az elvet nem tartanák mindenütt tiszteletben, akkor félő, hogy súlyos viszályok támadnak, mert nem­zetközi térre viszik át az ideológiák és a doktri­­­nák körül megnyilvánuló ellentéteket. Nemzetközi együttműködés, a szerződések szentsége és módosítása A­ tanács örömmel állapította meg, hogy ama hivatalos nyilatkozat következtében, amelyet Cor­dell Hull államtitkár tett július 16-án, az Egye­sült Államok kormánya újabb értékes támogatás­ban részesítette a béke és a nemzetközi együtt­működés ügyét. Minthogy a kisantant politikája mindig azokat az elveket tartotta szem előtt, amelyeket az amerikai kormány most ilyen érté­kes és őszinte módon juttatott kifejezésre, az ál­landó tanács a legnagyobb rokonszenvvel üdvözli Hull nyilatkozatát, amely remélni engedi, hogy az európai államok és az óceánon túli nagy köz­társaság között újabb együttműködés alakulhat ki a jövőben mind politikai, mind gazdasági téren. Az állandó tanács különösen hangsúlyozza, mely­ Budapest olyan­ szelektíven vá­­LASZTJA EL EGYMÁSTÓL BÉCSET BUDAPESTTŐL AZ EKA211 LU­X US R­A­D­IÓ KÉTCSÖVES Készségesen bemutatja: Stern­be­rg M­agy. kir. és udv. hangszergyár VII., Rákóczi út 60 Az ország legnagyobb és legszebb rádiótermé nyire egyetért a szerződések szentsége tekinteté­ben. A béke és a nyugalom érdeke megköveteli, hogy a szerződ­ések szentsége tényleg fennálljon és hogy valamely sz­erződés esetleges módosítá­sára vonatkozó semmiféle kérdést ne lehessen felvetni és még kevésbé eldönteni valamennyi ér­dekelt állam határozott megegyezése és szabad hozzájárulása nélkül. A Duna-medence és a dunai államok együttműködése A kisantant állandó tanácsa különös figyelmet szentelt ama politikai és gazdasági kapcsolatok kérdésének, amelyek a kisantant államai és a Duna-medence többi állama között fennállanak. Egyhangúlag annak az óhajának adott kifejezést, vajha ezek a kapcsolatok bizalomtól áthatott irányban fejlődnének. A kisantant államai egyet­len alkalmat sem fognak elmulasztani, hogy bi­zonyságát adják jóakaratuknak ebben az irányban. Az állandó tanács megelégedéssel állapítja meg, hogy a kisantant államainak egymás közti árucseréje állandóan gyarapszik. Meggyőződése, hogy a Jugoszlávia és Romá­nia között nemrégiben létesült kereskedelmi szer­ződés is még nagyobb mértékben növelni fogja e két állam egymás közti kereskedelmét. Másfelől az állandó tanács nagy értéket tulajdonít annak a szívós munkának, amelyet a Prágában létesített­­gazdasági központ végez. Megállapítja, hogy e központ munkája máris bizonyos kedvező ered­ményekkel járt és annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy ez a szervezet a jövőben mind hasznosabb eredményeket ér el A dunai államok együttmunkálkodása tekin­tetében az állandó tanács az előkészítő munkála­tok tudomásulvétele után megállapította, hogy minő eljárást kell követni a tervbevett célok meg­valósítása érdekében. A gazdasági Beszerelés Az állandó tanács élénk rokonszenvvel kíséri azt a megbízatást, amelyet Franciaország és Nagy-Britannia kezdeményezésére Van Zeeland belga miniszterelnök vállalt abból a célból, hogy vizsgálódást végezzen, mennyiben lehetséges fo­kozatosan enyhíteni a kereskedelmi korlátozások rendszerét. Abban a meggyőződésben, hogy a na­­­gyobb szabadság biztosítása a nemzetközi keres­kedelem terén nem csupán az árucserét és ezzel kapcsolatban az általános jólétet növeli, hanem alkalmas arra, hogy megerősítse a népek össze­tartásának érzületét, az állandó tanács annak a reményének ad kifejezést, hogy a megkezdett vizsgálódás eredményei alapján olyan nemzetközi akció indul meg, amely biztosító hatja végered­ményben a gazdasági leszerelést. A kisantant tanácsa külön is hangsúlyozza, milyen nagy jelentőséget tulajdonít azoknak az értékes indítványoknak, amelyeket III. Lipót királynak 1937 július 23-án Van Zeelandhoz inté­zett levele foglal magában. Az a meggyőződése, hogy ezek az indítványok gazdasági és pénzügyi, téren a nemzetközi együttműködés megjavítására vezethetnek. A tanács elhatározza, hogy a legrövidebb időn belül biztosítja a három állam­ között olyan egyez­mény megkötését, amely az okmányok és bizo­nyító erejük törvényhozási szabályozására vonat­kozik. Alapul azt a szervezetet veszi, amelyet a cseh kormány terjesztett elő. A tanács legközelebbi ülését szeptember fo­lyamán tartják. A külügyminiszterek a népszövet­­ségi közgyűlés alkalmával Genfben fognak össze­ülni. Nagykövetségekké emelik a kisantant három követségét Sinaja, augusztus 31. A három kisantant állam egymás közötti kö­vetségeit nagykövetségi rangra fogja emelni. A bukaresti félhivatalos kisantant és Magyarország viszonyának sinajai megvitatásáról Bukarest, augusztus 31. Mint a félhivatalos Orient Radio jelenti, a sinajai kisantantértekezlet napirendjén szerepelt a kisantant és Magyarország viszonyának kér­dése. Bárdossy László bukaresti magyar követ tegnap Sinaiában látogatást tett Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnöknél és külügyminiszter­nél, Brofta cseh külügyminiszternél és Antonescu román külügyminiszternél. Megvitatták a sinaiai értekezleten a roma—belgrád—bukaresti új légi v­onal létesítésének kérdését is. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter, Antonescu román külügyminiszter és Radu Iri­mescu román légügyi miniszter Sinaiában fogadta Ugo Sola bukaresti olasz követet, aki Pellegrini olasz repülőtábornok, olasz légügyi szakértő tár­saságában jelent meg a tanácskozáson. Radu Iri­mescu­ kedden reggel látogatást tett Sztojadinoi fifty k s^T-JdvlykiMt'-i*' Ai/a rf­­izcfT /S' «1faaAEHQK.

Next