Pesti Napló, 1937. december (88. évfolyam, 273–297. szám)
1937-12-01 / 273. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1937 december 1 A világ szája * Az erre az ügyre vonatkozó hírlapi közleményekből megállapítható tényállás szerint az egyetemi nyilvános rendes tanár úr nagy disznóságokat tartalmazó cédulákat irt és terjesztett Szeged város parkjaiban. Kamaszok a serdülőkor idején befirkálják a falakat, mocskos fantáziájuk szerint, mindenféle figurákkal... A professzor úr azonban a maga malacságait konkretizálta, mert idétlen céduláira az egyetemi könyvtár egyik tisztviselőnőjének nevét is ráírta. A rendőrség »tettenérte« a tanár urat, "akit ennélfogva a jövő év június 10-ig szabadságoltak és 1938 július 1-től kezdve nyugdíjaztak. Éppen azon gondolkozom, hogy nekem is »jól jönne« már egy hat-hét hónapi szabadság, de eddig fogalmam se volt róla, hogy hogyan lehetne ennyi szabadságot szerezni és utána tisztes megélhetést biztosító nyugdíjat. Most már dereng valami az agyacskámban: talán nekem is valami óriási disznóságot kellene elkövetnem, és akkor biztos lenne a dolog... De mivel semmiféle disznóságra nem vagyok hajlandó, a hosszú szabadságra vonatkozó vágyam csak ábránd marad. A szerencsétlen professzort, ki oly vigyázatlan volt, hogy tettenérték, nem ítélem el, bár ő egyike volt azoknak, kik az én erkölcsi egyéniségemet kifogásolták és még a kenyerem ellen is tiltakoztak, tisztán és kizárólag azért, mert a politikában liberális elveket vallok, oly időkben, mikor ilyen elvekkel semmit sem lehet elérni. Egészen bizonyos, hogy a professzor úr beteg, s neki is, az egyetemnek is jobb, hogy tanári tevékenységét abbahagyva, visszavonult a magánéletbe. Betegsége nem »serdülési elmezavar«; valószínűnek tartom, hogy ki is gyógyul belőle. Hatvanéves, tehát most már évről évre csillapodni fog, a természet rendje szerint... Vannak bajok, melyek a kor előrehaladtával egyre jelentéktelenebbekké válnak. Ennek a szomorú Ügynek azonban egy másik áldozata is van: az egyetemi tisztviselőnő, kinek nevét a professzor úr a saját perverzitásába belekeverte. A boldogtalan teremtés, megmérgezte magát s az utolsó klinikai jelentés szerint »állapota igen súlyos«. Az ügynek ezt a részét nemigen értem, mert az újságok indiszkrétek voltak és azt is elárulták, hogy a hölgy már harmincötéves... Isten látja lelkem, hogy korát nem sokallom: változtak az idők, a nők ma jobban ápolják magukat, mint hajdan, s nagyon messze tolódott el az a korhatár, amikor egy nő a férfiakat már kevésbé érdekli. Harmincöt év még ifjúságot jelent a mai világban. Azonban harmincöt éves korában már mindenkinek okosan kell gondolkozni és egy ilyen ügy miatt, mint ez a szegedi história, nem szabad a méregpohárhoz nyúlni, bizonyosan az járt szegénykének a fejében, hogy smost mit gondolnak rólam az emberek Ó, mit fog beszélni a világ«» Ó, azok az »emberek«! Ó, az a »világ«! Milyen gyakran túlozzák a jelentőségüket! Az emberek nem lehetnek mindnyájan egyformák és nagy többségben vannak azok, akik alacsony gondolkozásúak és felebarátaikról ugyanannyi aljasságot tételeznek fel, mint amennyi önmagukban tényleg megvan. Az aljas gondolkozású emberek előtt természetszerűleg senki sem szent és minél kiválóbb valaki, az alacsonylelkűek annál hamarabb feltételeznek róla minden rosszat s ami tisztára csati a fantáziájukban van, azt mint tényt, a legnagyobb örömmel közlik a hasonló lelkületű ismerősökkel. Az, amit a rosszindulatú aljasság kohol, messze túléli az embereket. Például Mária Terézia királynőről mily tömérdek aljas pletyka kering még ma is az egész világon, pedig ez a tizenhatgyermekes, kitűnő családanya a 18. századnak kétségtelenül egyik legtisztességesebb asszonya volt. A magános nő mindig céltáblája volt a legaljasabb rágalmaknak és mikor már elérte az élemedett kort, még akkor is hazudoztak róla: »Irja, fiatal korában bezzeg ő is ...« Tudomásul kell venni, hogy a Világ szája mocskos és betömhetetlen... Az emberek mindig úgy gondolkoznak, amilyen a lelkületük, s akinek mocskos a lelke, annak természetszerűleg szennyes a nyelve, de ennek valami nagy jelentőséget tulajdonítani nem kell. A világ, szerencsére, nem veheti el senkinek a becsületét, de ha elvehetné, aligha lenne ember, akinek ne lenne oka panaszkodni, hogy elrabolták a becsületét. Ha van becsületem, azt nekem talán a világ adta? Tehát ha érzem, hogy van becsületem, rendkívül kevéssé érdekel engem az, hogy mit gondol rólam a világ, mely ha egy kenyérmorzsával megmenthetné az életemet, azt a morzsát valószínűleg hiába várnám tőle, és különben is, azt, hogy mi a becsület, talán majd ez a »jóindulatú« világ fogja diktálni nekem? Lehet, hogy a »világ« olyan beképzelt, hogy ezt hiszi, de ebben az együgyűségében várjon felérhet-e hozzám? Ha a szegedi professzor malacságokat írt számtalan cédulára és odaírta egy nőnek a nevét is, emiatt roszszat a nőről csak olyan ember gondolhat, aki aljas lelkületű, vagy maga is olyan beteg, mint az a szerencsétlen professzor. Aki kimegy az uccára, ki van téve annak is, hogy egy vásott kölyök vagy egy idétlen hülye ráköp a ruhájára. Ez azonban nem megbecstelenítő cselekmény; emiatt a felnőtt ember bosszankodhatik, de el nem keveredhetik. Sem az idétlen gondolkozású, sem a rosszakaratú emberek mocskos beszédeinek nem kell komoly jelentőséget tulajdonítani s az úgynevezett »világ« is akkor fogja be leghamarabb a száját, ha azt látja, hogy érdeme szerint fittyet hányunk neki. Második kiadás 4-5000 BENAMY SÁNDOR FUROPATOL-flZSiftSB (EGY IDSGZEt HAJÓRA SZÁLL) ===== HENRI BARBUSSE ELŐSZAVÁVAL Ára pompás kiállításban 3.20 P. — Kapható Az Est könyvkereskedésében és minden könyvkereskedésben. EPOCHA »Érdekes és végig egyéni irás... nagyon jellemzi kortünet.« (Pesti Na*?lo) »Kimagasló esemény!... Nem lehet közömbösen olvasni.« (Reg?eli Disá'O »A mai viszonyok kiser teljes elveboncolása.« (Es Kurír) Kémer "-Nagy Imrét őrizetbe vették A debreceni ügyészség hivatalos közlése Debrecen, november 30. A debreceni királyi ügyészség a következő hivatalos közleményt tette közzé: A magyar nemzeti szocialista pártnak 1937 november 28-án tartott nagygyűlésén elhangzott nyilatkozat és azzal kapcsolatos röpiratok miatt mindazokkal szemben, akik a Btk. több rendelkezését sértő cselekményeknek elkövetői, a debreceni királyi ügyész a bűnvádi eljárást folyamatba tette és ebben az ügyben a nyomozás megindult. Kémeri-Nagy Imrét a debreceni királyi rendőrség őrizetbe vette és az ügyészségi fogházba átkísérte. A királyi ügyész indítványt terjeszt a vizsgálóbíró elé Kémeri-Naffy ellen. A Debrecenben nem tartózkodó tettesek ellen az eljárás folyamatban van. A gyilkos cigánylegényt a Kúria is halálra ítélte (Saját tudósítónktól.) Múlt év november 19-én az új Lipótvárosban Varga Pál cigánylegény vasdoronggal agyonverte Streisinger Ernő ócskavaskereskedőt, akit azután kifosztott. Vargát a törvényszék gyilkosság, rablás és lopás büntette címén kötél általi halálra ítélte. Rajta kívül elítélték még menyaszonyát, Balog Katalint is, akinek a rablott pénzen különféle dolgokat vásárolt. Balog Katalin orgazdaság vétsége címén háromhónapi fogházat kapott. Fellebbezés folytán az ügy a tábla elé került, a tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta. Végső fokon kedden ítélkezett a kiria Loyczelltanácsa, amely a halálos ítéletet jogerőre emelte. A kúriai tanács ezután a vádat képviselő koronaügyészhelyettes bevonásával kegyelmi tanáccsá alakult át, hogy zárt ülésben döntsön a kegyelemre ajánlás felett. A gyilkos cigánylegény védője egyébként kegyelemért folyamodott. •ffi! AZ ANYAI ÉRZÉS BOLDOGSÁGA tükröződik erről az arcról. Van-e nagyobb boldogság, mint az egészséges, szép gyermek ? Ha gyermeke egészséges fejlődését biztosítani akarja, ha azt akarja, hogy fertőző betegségnek ellent tudjon állni, adjon a mindennapi reggeli és uzsonnatejhez 2-3 kávéskanál QVOMALTINE természetes erősítő tápszert, amely kellemes formában, töményen nyújtja az egészséget fenntartó vitaminokat, téperőtúra a doboz nagysága szerint P V25, 2-50, 4.50. 1 Felmentették a bajnokuccai revolveres féltékenységi dráma hősét (Saját tudósítónktól.) Revolveres dráma játszódott le szeptember 26-án éjjel a Bajnok ucca egyik háza előtt. A dráma szereplői Moholdnyi Gyula negyvenéves zenész, a felesége és egy garázsmester voltak A dráma szemtanúi szerint Morocnyi revolverével feleségére lőtt, de a golyó nem tanolt. A zenész ellen házastárson elkövetett, szándékos emberölés bűűntettének kísérlete címén indult eljárás. A vádirat szerint a zenész többször megfenyegette különváltan élő feleségét, hogy lelövik az eset napján meg is kísérelte, hogy tervét végrehajtja. — Nem vagyok bűnös, — védekezett a zenész — nem fenyegettem meg feleségemet, csak azt mondtam neki, ha nem tér vissza, öngyilkos leszek! Akkor éjszaka is kérleltem, hogy térjen vissza hozzám, de ő elutasított, erre elővettem a revolvert, hogy öngyilkos legyek. A pisztoly véletlenül elsült s a golyó a kapualjba fúródott. Nyomban ezután önmagam ellen fordítottam a revolvert, a golyó a melliben hatolt keresztül. Máté Mihály garázsmester le akarta fogni a karomat és így egy lövés a kezén érte. Nem akartam a feleségemet megölni. Moholányiné kijelentette, hogy azért hagyta el férjét, mert azt hitte, hogy az megcsalja. Egyébként már megbocsátott neti. Kihallgatták a garázsmestert, majd a bizonyítási eljárás lefolytatása után a törvényszék Moholányit felmentette a vád alól, mert nem jűa bebizonyítottnak, hogy a feleségét meg akarta volna ölni. Az ítélet jogerős.