Pesti Napló, 1937. december (88. évfolyam, 273–297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1937 december 1 A világ szája * Az erre az ügyre vonatkozó hírlapi közleményekből megállapítható tényállás szerint az egyetemi nyilvános rendes tanár úr nagy disznóságokat tartalmazó cédulá­kat irt és terjesztett Szeged város parkjaiban. Kamaszok a serdülőkor idején befirkálják a falakat, mocskos fan­táziájuk szerint, mindenféle figurákkal... A professzor úr azonban a maga malacságait konkretizálta, mert idétlen céduláira az egyetemi könyvtár egyik tiszt­viselőnőjének nevét is ráírta. A rendőrség »tettenérte« a tanár urat, "akit ennélfogva a jövő év június 10-ig szabadságoltak és 1938 július 1-től kezdve nyugdíjaztak. Éppen azon gondolkozom, hogy nekem is »jól jönne« már egy hat-hét hónapi szabadság, de eddig fogalmam se volt róla, hogy hogyan lehetne ennyi szabadságot sze­rezni és utána tisztes megélhetést biztosító nyugdíjat. Most már dereng valami az agyacskámban: talán ne­kem is valami óriási disznóságot kellene elkövetnem, és akkor biztos lenne a dolog... De mivel semmiféle disz­nóságra nem vagyok hajlandó, a hosszú szabadságra vo­natkozó vágyam csak ábránd marad. A szerencsétlen professzort, ki oly vigyázatlan volt, hogy tettenérték, nem ítélem el, bár ő egyike volt azok­nak, kik az én erkölcsi egyéniségemet kifogásolták és még a kenyerem ellen is tiltakoztak,­­ tisztán és kizá­rólag azért, mert a politikában liberális elveket vallok, oly időkben, mikor ilyen elvekkel semmit sem lehet elérni. Egészen bizonyos, hogy a professzor úr beteg, s neki is, az egyetemnek is jobb, hogy tanári tevékenysé­gét abbahagyva, visszavonult a magánéletbe. Betegsége nem »serdülési elmezavar«; valószínűnek tartom, hogy ki is gyógyul belőle. Hatvanéves, tehát most már évről évre csillapodni fog, a természet rendje szerint... Van­nak bajok, melyek a kor előrehaladtával egyre jelenték­telenebbekké válnak. Ennek a szomorú Ügynek azonban egy másik áldo­zata is van: az egyetemi tisztviselőnő, kinek nevét a professzor úr a saját perverzitásába belekeverte. A bol­dogtalan teremtés, megmérgezte magát s az utolsó kli­nikai jelentés szerint »állapota igen súlyos«. Az ügy­nek ezt a részét nemigen értem, mert az újságok in­diszkrétek voltak és azt is elárulták, hogy a hölgy már harmincötéves... Isten látja lelkem, hogy korát nem sokallom: változtak az idők, a nők ma jobban ápolják magukat, mint hajdan, s nagyon messze tolódott el az a korhatár, amikor egy nő a férfiakat már kevésbé ér­dekli. Harmincöt év még ifjúságot jelent a mai világ­ban. Azonban harmincöt éves korában már mindenki­nek okosan kell gondolkozni és egy ilyen ügy miatt, mint ez a szegedi história, nem szabad a méregpohár­hoz nyúlni, bizonyosan az járt szegénykének a fejében, hogy smost mit gondolnak rólam az emberek Ó, mit fog beszélni a világ«» Ó, azok az »emberek«! Ó, az a »világ«! Milyen gyak­ran túlozzák a jelentőségüket! Az emberek nem lehetnek mindnyájan egyformák és nagy többségben vannak azok, akik alacsony gon­dolkozásúak és felebarátaikról ugyanannyi aljasságot tételeznek fel, mint amennyi önmagukban tényleg meg­van. Az aljas gondolkozású emberek előtt természet­szerűleg senki sem szent és minél kiválóbb valaki, az alacsonylelkűek annál hamarabb feltételeznek róla min­den rosszat s ami tisztára csati a fantáziá­jukban van, azt mint tényt, a legnagyobb örömmel közlik a hasonló lelkületű ismerősökkel. Az, amit a rosszindulatú aljas­ság kohol, messze túléli az embereket. Például Mária Terézia királynőről mily tömérdek aljas pletyka kering még ma is az egész világon, pedig ez a tizenhatgyer­mekes, kitűnő családanya a 18. századnak kétségtelenül egyik legtisztességesebb asszonya volt. A magános nő mindig céltáblája volt a legalja­sabb rágalmaknak és mikor már elérte az élemedett kort, még akkor is hazudoztak róla: »Irja, fiatal korá­ban bezzeg ő is ...« Tudomásul kell venni, hogy a Világ szája mocskos és betömhetetlen... Az emberek mindig úgy gondolkoz­nak, amilyen a lelkületük, s akinek mocskos a lelke, annak természetszerűleg szennyes a nyelve, de ennek valami nagy jelentőséget tulajdonítani nem kell. A világ, szerencsére, nem veheti el senkinek a becsü­letét, de ha elvehetné, aligha lenne ember, akinek ne lenne oka panaszkodni, hogy elrabolták a becsületét. Ha van becsületem, azt nekem talán a világ adta? Tehát ha érzem, hogy van becsületem, rendkívül kevéssé érdekel engem az, hogy mit gondol rólam a világ, mely ha egy kenyérmorzsával megmenthetné az életemet, azt a mor­zsát valószínűleg hiába várnám tőle, és különben is, azt, hogy mi a becsület, talán majd ez a »jóindulatú« világ fogja diktálni nekem? Lehet, hogy a »világ« olyan beképzelt, hogy ezt hiszi, de ebben az együgyűségében várjon felérhet-e hozzám? Ha a szegedi professzor malacságokat írt számtalan cédulára és odaírta egy nőnek a nevét is, emiatt rosz­szat a nőről csak olyan ember gondolhat, aki aljas lel­kületű, vagy maga is olyan beteg, mint az a szeren­csétlen professzor. Aki kimegy az uccára, ki van téve annak is, hogy egy vásott kölyök vagy egy idétlen hülye ráköp a ruhájára. Ez azonban nem megbecstele­nítő cselekmény; emiatt a felnőtt ember bosszankod­hatik, de el nem keveredhetik. Sem az idétlen gondolkozású, sem a rosszakaratú emberek mocskos beszédeinek nem kell komoly jelentő­séget tulajdonítani s az úgynevezett »világ« is akkor fogja be leghamarabb a száját, ha azt látja, hogy­­ érdeme szerint fittyet hányunk­ neki. Második kiadás 4-5000 BENAMY SÁNDOR FUROPATOL-flZSiftSB (EGY IDSGZEt HAJÓRA SZÁLL) ===== HENRI BARBUSSE ELŐSZAVÁVAL Ára pompás kiállításban 3.20 P. — Kapható Az Est könyvkereskedésében és minden könyvkereskedésben. EPOCHA »Érdekes és végig egyéni irás... nagyon jellemzi kortünet.« (Pesti Na*?lo) »Kimagasló esemény!... Nem lehet közömbösen olvasni.« (Reg?eli Disá'O »A mai viszonyok kiser teljes elveboncolása.« (Es­­ Kurír) Ké­mer "-Nagy Imrét őrizetbe vették A debreceni ügyészség hivatalos közlése Debrecen, november 30. A debreceni királyi ügyészség a következő hivatalos közleményt tette közzé: A magyar nemzeti szocialista pártnak 1937 november 28-án tartott nagygyűlésén elhangzott nyilatkozat és azzal kapcsolatos röpiratok miatt mindazokkal szemben, akik a Btk. több rendelke­zését sértő cselekményeknek elkövetői, a debre­ceni királyi ügyész a bűnvádi eljárást folyamatba tette és ebben az ügyben a nyomozás megindult. Kémeri-Nagy Imrét a debreceni királyi rendőr­ség őrizetbe vette és az ügyészségi fogházba átkí­sérte. A királyi ügyész indítványt terjeszt a vizsgálóbíró elé Kémeri-Naffy ellen. A Debrecen­ben nem tartózkodó tettesek ellen az eljárás fo­lyamatban van. A gyilkos cigánylegényt a Kúria is halálra ítélte (Saját tudósítónktól.) Múlt év november 19-én az új Lipótvárosban Varga Pál cigánylegény vas­doronggal agyonverte Streisinger Ernő ócskavas­kereskedőt, akit azután kifosztott. Vargát a tör­vényszék gyilkosság, rablás és lopás büntette cí­mén kötél általi halálra ítélte. Rajta kívül elítél­ték még menyaszonyát, Balog Katalint is, akinek a rablott pénzen különféle dolgokat vásárolt. Ba­log Katalin orgazdaság vétsége címén három­hónapi fogházat kapott. Fellebbezés folytán az ügy a tábla elé került, a tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta. Végső fokon kedden ítélkezett a kiria Loyczell­tanácsa, amely a halálos ítéletet jogerőre emelte. A kúriai tanács ezután a vádat képviselő korona­ü­gyészhelyettes bevonásával kegyelmi tanáccsá alakult át, hogy zárt ülésben döntsön a kegye­lemre ajánlás felett. A gyilkos cigánylegény vé­dője egyébként kegyelemért folyamodott. •­f­f­i! AZ ANYAI ÉRZÉS BOLDOGSÁGA tükröződik erről az arcról. Van-e nagyobb boldogság, mint az egészséges, szép gyermek ? Ha gyermeke egészséges fejlődését biztosítani akarja, ha azt akarja, hogy fertőző betegségnek ellent tudjon állni, adjon a minden­napi reggeli és uzsonnatejhez 2-3 kávéskanál QVOMALTINE természetes erősítő tápszert, amely kellemes formában, töményen nyújtja az egészséget fenntartó vitaminokat, téperőt­úra a doboz nagysága szerint P V25, 2-50, 4.50. 1 Felmentették a bajnokuccai revolveres féltékenységi dráma hősét (Saját tudósítónktól.) Revol­veres dráma játszódott le szeptember 26-án éjjel a Bajnok ucca egyik háza előtt. A dráma szereplői Moholdnyi Gyula negyvenéves zenész, a felesége és egy garázsmester voltak A dráma szem­tanúi szerint Moro­cnyi revolverével feleségére lőtt, de a golyó nem tan­olt. A zenész ellen házastárson elköve­tett, szándékos emberölés bűűntettének kísérlete címén indult eljárás. A vádirat szerint a zenész töb­bször meg­fenyegette különváltan élő feleségét, hogy lelövi­k az eset napján meg is kísérelte, hogy tervét végrehajtja. — Nem vagyok bűnös, — védekezett a zenész — nem fenyegettem meg feleségemet, csak azt mondtam neki, ha nem tér vissza, öngyilkos leszek! Akkor éjszaka is kérleltem, hogy térjen vissza hozzám, de ő eluta­sított, erre elővettem a revolvert, hogy öngyilkos le­gyek. A pisztoly véletlenül elsült s a golyó a kapualjba fúródott. Nyomban ezután önmagam ellen fordítottam a revolvert, a golyó a mellib­en hatolt keresztül. Máté Mihály garázsmester le akarta fogni a karomat és így egy lövés a kezén érte. Nem akartam a feleségeme­t megölni. Moholányiné kijelentette, hogy azért hagyta el fér­jét, mert azt hitte, hogy az megcsalja. Egyébként már megbocsátott net­i. Kihallgatták a garázsmestert, majd a bizonyítási eljárás lefolytatása után a törvényszék Moholányit felmentette a vád alól, mert nem jűa be­bizonyítottnak, hogy a feleségét meg akarta volna ölni. Az ítélet jogerős.

Next