Pesti Napló, 1938. május (89. évfolyam, 98–120. szám)
1938-05-01 / 98. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1998 május 11 A TAVASZ LE DIVATÚJDONSÁG selyem gyapjú és mosóáru különlegességek FISCHER SIMON Főüzlet: V., Bécsi ucca 10 és Társai utóda 11. Fiók: VII., Rákóczi út 12 Vitéz Makray Lajos cikkének folytatása az 1-ső oldalról etikai koncepcióra. A legújabb események hazánk történelmi szerepét a Dunavölgyében lényegesen befolyásolták. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy történelmi hivatásai és feladata is megszűnt volna. Új távlatra van szükség az eredeti és változatlan történelmi misszió szolgálatában. Az észak-déli irányba állított magyar bástyát be kell illeszteni a régi Árpád-politikával egyezően abba a védelmi vonalba, amelyik a Keleti tengertől a Földközi- tengerig húzódik. Ebben a rendszerben kulcshelyzete lehet a magyarságnak, megtalálhatja új és világtörténelmi szerepét, amely méltó ezeréves múltjához és benne rejlő pompás történelmi értékeihez egyrészt, másrészt pedig nagyszerű fejlődés lehetőségének távlatát nyitja meg a nemzet előtt, amely mindenkor principális szerepre volt kijelölve. Mindehhez azonban a belső értéknek megfelelően technikailag is kitűnően felszerelt hadseregre van szükségünk, amely mindezen nemzeti célok szolgálatára lelkileg, erkölcsi és anyagi felkészültségben egyaránt alkalmas. E cél elérésére a nemzetnek semmiféle áldozattól sem szabad visszariadnia és csak megnyugvással és a jövőbe vetett bizalom megerősödésével láthatjuk az erre irányuló törekvésnél a kormány nagyszabású elhatározását és a nemzet egységes megértését. Ezek nélkül az itt felsorakoztatott pozitívumok nélkül eredményes, a viharzó magyar közéletet megnyugtatni képes politikáról szó sem lehet. Emellett azonban óva kell inteni a nemzetet attól, hogy elveszítse önbizalmát. A pusztulás útjára lépett az a nép, amelynek lelkében elsorvadt a bizalom. Megmenthetetlen volna ez az ország, ha nem hinnők rendületlenül, hogy bennünk vannak a felemelkedésnek "az erői, csak ki kell azokat a mélységekből emelni. Ezeréves nemzet vagyunk, szörnyű tragédiák sötétítik el történelmünket, feltétlenül és legjobban, sorsunk valóban nemvolt rózsákra ágyazva, azonban a magyar hit és a hit által felfokozott magyar erő mindeddig ki tudta emelni nemzetünket még a legnagyobb süllyedésből is». Szinte hazaárulással határos lelki összeomlás és elesettség kell tehát ahhoz, hogy valaki idegen erőtől várja a magyar belső élet rendezését és történelmi vágyainak megvalósítását. A mi jövőnk saját kezünkben van és minden barátságunk mellett mégiscsak önnönmagunkban bízhatunk. Nekünk egyetlen önzetlen és igaz barátunk van és ez maga a magyar nemzet és a mi boldogulásunk legnagyobb biztosítéka mégiscsak az lesz, ha a nemzetnek minden egyes tagja egymásra talál és akaratban összeforr. Sokan elvesztik a fejüket ezekben a zűrzavaros időkben, szintemár borzonganak egy elkerülhetetlennek hirdetett forradalom szelétől. Valóságos pszichózis sanyargatja sokak lelkét. Az ámítások, rémítgetések, hamis mítoszok és hazug legendák idejét éljük, amivel szemben a valóság az, hogy sokkalta többen vannak a józanok, a higgadtak, mint a forrófejű, tűzcsóvával handabandázó, nagyhangú, de kevés vágottdohányú desperációk. • A szertevágtató és hangos lármájával önmagát megsokszorosító izgatással szemben organizációba kell fogni, de mentül hamarább, a magyar társadalom értékes, alakító és felelősségtudatától áthallott részét. Erős akarat, gyökeres és azonnal elinduló szociális politika és kemény kéz. Ennek a három gondolatnak a jegyében, amelynek megvalósítását a nemzet túlnyomó többségű, jószándékú és becsületes része ,olyan állítozva várja, kell elindítani a magyar életnek. Dr. Lázár Andor cikkének folytatása az 1-ső oldalról. mát is elkerülő gondossággal készüljön elő arra, hogy ilyen kérdések a jövőben a mainál fokozottabb mértékben fognak felvetődni. Szociális vitákat hatalmi szóval nem lehet megoldani. A szociális összeütközéseknek igen gyakran mélyreható gazdasági indokoltságuk van. Hatalmi szóval, parancsokkal vagy tilalmakkal el lehet és el is kell nyomni olyan törekvéseket, melyeknél a gazdasági összeütközések mesterségesen teremtetnek meg, s ahol nem szociális bajok orvoslása, hanem hatalmi vágyak okozzák a vitát. Olyan összeütközések esetén azonban, melyeknek gazdasági okuk és indokoltságuk van, a megoldást nem a megnyilvánulás elnyomásában, hanem az okok megszüntetésében kell keresni. Éppen ezért rendkívül nagy fontossága van annak, hogy mai törvényeink rendelkezésein (1898. II. és egyéb mezőgazdasági törvények, — 1884. XVII. 1936. VII. 1937. XXI. tc. és más ipari törvények) túlmenően és bizonyos rendszerbe foglalt módon keressük a termelési, fogyasztási és munkaviszonyokra a magyar felfogással és a magyar jogintézményekkel összhangzó szabályozás módját. Tudom, hogy ez a kérdés a kormányt már hosszabb idő óta foglalkoztatja s ezzel a cikkemmel csak azt szeretném elérni, hogy a politikai élet csatazaja, fegyvercsattogása közepette is, ne késedelmeskedjünk a megoldási tervek gondos kidolgozásával, lelkiismeretes vizsgálatával, hogy úgy ne járjunk, mint ahogy gyakran járni szoktünk, mikor halogatjuk nehéz kérdések megoldásának előkészítését, és egyszerre csak észrevéve az intézkedés halaszthatatlan voltát, nagy sürgősséggel nem kellően megfontolt tervekkel állunk elő. A munkaviszályok mikénti elintézésének és a méltányos árak, méltányos munkabérek megállapításának a kérdése a magyar törvényhozást és kormányt eddig is, foglalkoztatta. A munkaidő szabályozására az 1937. XXI. tc. 3. §-ában a legkisebb munkabér megállapítására a törvény 7. §-ban adott felhatalmazással a kormány gondosan él. Az ármegállapításra vonatkozó 2220/1938. M. E. számú rendelet ezt a működési kört még inkább kiterjeszti, azonban azt hiszem, hogy viták felmerülte esetén, vagy ezek megelőzése érdekében nem rendelkezünk olyan eljárással, amely hatékonyan biztosítaná a megnyugtató elintézést. Az iparfelügyelők, az egyeztető bizottságok, az ipartestületi békéltető bizottságok működése nem látszik teljesen elegendőnek és ez irányú működésük mint szankcióval nem biztosított eljárás, komoly munkaviszályok megelőzésére, vagy komoly munkaviszályok okainak megszüntetésére nem alkalmas, valamint nem nyújt elegendő biztosítékot a társadalom rendje és békéje számára mai büntető törvényünk sem. Szeretnék azzal hozzájárulni ennek a kérdésnek a komoly megszívleléséhez, hogy röviden vázoljam az angol álláspontot a méltányos munkabér kérdésében. Az adatokat dr. Csánk Béla igazságügyminiszteri osztálytanácsos, volt titkárom közléseiből veszem, kit a múlt év őszén ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozására Angliába kiküldöttem. Úgy ő, mint az Olaszországba kikutott Isaák Gyula kúriai bíró s a Németországba kiküldött dr. Szakáts Kálmán rendkívül érdekesen adták elő beható tanulmányaik eredményét, amely tanulmányok, ha nem is a könnyű megoldásra, az utánzásra ösztönző példát, de mindenesetre tanulságok levonására bőséges anyagot tartalmaznak. Előre kell bocsátanom, hogy az angol és az olasz rendszer, noha elméletileg teljesen ellentétes alapból indulnak ki, gyakorlati érvényesülésükben igen sok rokonvonást tartalmaznak, mert az elmélet merevségéből a gyakorlati élet követelményei számára mind az angol, mind az olasz rendszer igen lényeges engedményeket tesz az alkalmazás során. Engedményeket tesz az angol rendszer a szabad egyezkedés elvének a fenntartásával az állami beavatkozás javára, és engedményeket tesz az olasz rendszer a közhatalmi elintézés elvének a fenntartásával a felek szabad megegyezésének a gondolata javára. Az angol bölcsen követi dr. Johnson elvét (Boswellhez írt levele 1766-ból), aki hirdeti »Life cannot subsist in society but by reciprocal concessions«. Ami magyarra fordítva annyit jelent, hogy az emberi együttélést kölcsönös engedmények nélkül nem lehet elképzelni. Ez a tan tette képessé mindig Angliát ara, hogy a legnehezebb helyzetek megoldását is megtalálja. A bérmegállapítás kérdése régen foglalkoztatja az angol társadalmat. Erzschodet angol királyné munkabértörvénye 1563-ból kimondja: »Add meg a munkára felfogadott személynek a szűkös és bőséges időben egyaránt a megfelelő bér összegét«. — Ezt a megfelelő bért évenként a helyi békebírák döntötték el mindaddig, míg 1757-ben a munkaadók a bér kérdésében teljesen szabad kezet nem nyertek. Csak az 1909. évi Trade Boards Act változtatta meg ezt a rendszert. A paritásos alapon (munkaadók és munkások) és egy érdektelen harmadik személy bevonásával működő Trade Board végzi a minimális munkabérmegállapításokat, egyes iparágakban a munkaügyi miniszter jóváhagyásával. * Ittem óhajtom az angol munkabérek megállapításának ésmunkaviszályok elintézésének elég bonyolult és számunkra sokszor nehezen érthető rendszerét itt részletesen ismertetni, csak hangsúlyozom, hogy az elintézések jellege az önkéntes alávetés és nem a kikényszerítés. — Én itt csupán az angol alsóház két határozatát óhajtom a magyar közönséggel megismertetni. Az első határozat a tisztességes munkabérek tárgyában (Fair Wages Resolution) 1891-ben kelt és így hangzik: »A Ház véleménye szerint a kormánynak kötelessége, hogy minden olyan esetben, amikor a kormány valamely vállalkozóval szerződést köt, megfelelő formában gondoskodjék arról, hogy újra olyan munkauzsora esetek ne fordulhassanak elő, mint amelyek a közelmúltban a munkaerő jogosulatlan kihasználását ellenőrző úgynevezett Sweating- bizottság előtt feltárattak s hogy megfelelő feltételeknek a szerződésbe való belefoglalásával elkerültessék a vállalt munka továbbadásából származható visszaélés és hogy minden erejével azon legyen, hogy általában olyan mérvű munkabérösszeg fizetését biztosítsa, amilyen az illető iparágban a jó munkásnak általában kijár.« Az angol parlament rövidesen újból foglalkozott ezzel a kérdéssel újabb panaszok folytán. A tisztességes munkabérek kérdésének tanulmányozására kiküldött bizottság (Fair Wages Committee) jelentése alapján az alsóház 1909-ben a következő újabb határozatot hozta: •»A Ház abban a véleményben van, hogy a kormány minden közmunkára vonatkozó szerződésbe Tisztességes Munkabéri Záradékot (Fair Wages Clause) foglaljon bele, mégpedig olyan formában, hogy a záradék mindenesetre a következőkről gondoskodjék. A közmunka vállalkozója köteles különbeni Dútor lakácsnál Dohány u. 30 •Imimmimimim^ Óriási Választék: Fix&té&i kedvezmény