Pesti Napló, 1938. május (89. évfolyam, 98–120. szám)

1938-05-01 / 98. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 19H8 május 1 1 A TAVASZ LE DIVATUJDONSÁG selyem- gyapfú és mosőáru különlegességek FISCHER SIMON Főüzlet: V., Bécsi ucca 10 Vitéz Makray Lajos cikkének folytatása az 1-ső oldalról. tikai koncepcióra. A legújabb események hazánk történelmi szerepét a Dunavölgyé­ben lényegesen befolyásolták. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy történelmi hivatása iés feladata is megszűnt volna. Új távlatra vain szükség az eredeti ós változatlan történelmi misszió szolgálatában. Az észak-déli irányba állított magyar bástyát be kell illeszteni a régi Árpád-politikával egyezően abba a védelmi vonalba, amelyik a Keleti tengertől a Föld­közi' tengerig húzódik. Ebben a rendszerben kulcshelyzete lehet a magyarságnak, megtalál­hatja új és világtörténelmi szerepét, amely méltó ezeréves múltjához és benne rejlő pom­pás történelmi értékeihez egyrészt, másrészt pedig nagyszerű fejlődés lehetőségének távla­tát nyitja meg a nemzet előtt, amely minden­kor principális szerepre volt kijelölve. Mind­ehhez azonban a belső értéknek megfelelően technikailag is kitűnően felszerelt hadseregre van szükségünk, amely mindezen nemzeti célok szolgalatára lelkileg, erkölcsi és anyagi felkészültségben egyaránt alkalmas. E cél elérésére a nemzetnek semmiféle áldozattól sem szabad visszariadnia és csak megnyug­vással és a jövőbe vetett bizalom megerősödé­sével láthatjuk az erre irányuló törekvésnél a kormány nagyszabású elhatározását és a nem­zet egységes megértését. Ezek nélkül az itt felsorakoztatott pozitívumok nélkül eredmé­nyes, a viharzó magyar közéletet megnyug­tatni képes politikáról szó sem lehet. > Emellett azonban óva kell inteni a nem­zetet attól, hogy elveszítse önbizalmát. A pusztulás útjára lépett az a nép, amelynek lelkében elsorvadt a bizalom. Megmenthetet­len volna ez az ország, ha nem hinnők rendü­letlenül, hogy bennünk vannak a felemelkedés­nek "az erői, csak ki kell azokat a mélységek­ből emelni. Ezeréves nemzet vagyunk, ször­nyű tragédiák sötétítik el történelmünket, feltétlenül és legjobbajn, sorsúnk valóban nem •volt rózsákra ágyazva, azonban a magyar hit és a hit által felfokozott magyar erő mind­eddig ki. tudta emelni nemzetünket még a legnagyobb süllyedésből is». Szinte hazaáru­lással határos lelki összeomlás és elesettség kell tehát ahhoz, hogy valaki idegen erőtől Várja a magyar belső élet rendezését és tör­ténelmi vágyainak megvalósítását. Ä mi jövőnk saját kezünkben van és minden barátságunk mellett mégiscsak ön­nönmagunkban bízhatunk. Nekünk egyetlen önzetlen es igaz barátunk van és éz maga a magyar nemzet és a mi boldogulásunk legna­gyobb biztosítéka mégiscsak _ az lesz, ha a nemzetnek minden egyes tagja egymásra ta­lál és akaratban összeforr. Sokan elvesztik a fejüket ezekben a zűrzavaros időkben, szinte •már borzonganak egy elkerülhetetlennek hir­detett forradalom szelétől. Valóságos pszichó­zis sanyargatja sokak lelkét. Az ámítások, rémítgetések, hamis mítoszok és hazug legen­dák idejét éljük, amivel szemben a valóság az, hogy sokkalta többen vannak a józanok, a higgadtak, mint a forrófejű, tüzcsóvával handabandázó, nagyhangú, de kevés vágott­dohányú desperádók. • A szertevágtató és hangos lármájával önmagát megsokszorosító izgatással szemben organizációba kell fogni, de mentül hama­rább, a magyar társadalom értékes, alakító és felelősségtudatától áthaitott részét. Erős akarat, gyökeres és azonnal elinduló szociális politika és kemény kéz. Ennek a három gon­dolatnak a jegyében, amelynek megvalósítását a nemzet túlnyomó többségű, jószándékú és becsületes része «olyan áiiítozva várja, kell elindítani a magyar, életnek. és Társai utída rf. Fiók: VII., Rákóczi út 12 Dr. Lázár Andor cikkének folytatása az 1-ső oldalról. tát is elkerülő gondossággal készüljön elő arra, hogy ilyen kérdések a jövőben a mainál fokozottabb mértékben fognak felvetődni. Szociális vitákat hatalmi szóval nem lehet megoldani. A szociális összeütközéseknek igen gyakran mélyreható gazdasági indokoltságuk van. Hatalmi szóval, parancsokkal vagy tilal­makkal el lehet és el is kell nyomni olyan törekvéseket, melyeknél a gazdasági összeüt­közések mesterségesen teremtetnek meg, s ahol nem szociális bajok orvoslása, . hanem hatalmi vágyak okozzák a vitát. Olyan össze­ütközések esetén azonban, melyeknek gazda­sági okuk és indokoltságuk van, a megoldást nem a megnyilvánulás elnyomásában, hanem az okok megszüntetésében kell keresni. Éppen ezért rendkívül nagy fontossága van annak, hogy mai törvényeink rendelkezé­sein (1898. II. és egyéb mezőgazdasági törvé­nyek, — 1884. XVII. 1936. VII. 1937. XXI. tc. és más ipari törvények) túlmenően és bizo­nyos rendszerbe foglalt módon keressük a ter­melési, fogyasztási és munkaviszonyokra a magyar felfogással és a magyar jogintézmé­nyekkel összhangzó szobáLyozás módját. Tudom, hogy ez a kérdés a kormányt már hosszabb idő óta foglalkoztatja s ezzel a cik­kemmel csak azt szeretném elérni, hogy a po­litikai élet csatazaja, fegyvercsattogása kö­zepette is, ne késedélmeskedjüqk a npegoldási tervek gondos kidolgozásával, lelkiismeretes vizsgálatával, hogy úgy ne járjunk, mint ahogy gyakran járni szöktünk, mikor halogat­juk nehéz kérdések megoldásának előkészíté­sét, — és egyszerre csak észrevéve az intézke­dés halaszthatatlan voltát, nagy sürgősség­gel nem kellően megfontolt tervekkel ál­lunk elő. A munkaviszályok mikénti elintézésének és a méltányos árak, méltányos munkabérek megállapításának a kérdése a magyar tör­vényhozást és kormányt eddig is., foglalkoz­tatta. A munkaidő szabályozására az 1937. XXI. tc. 3. §-ában a legkisebb munkabér meg­állapítására ' a törvény 7. §-ban adott felha­talmazással a kormány gondosan él. Az ár­megállapításra vonatkozó 2220/1938. M. E. számú rendelet ezt a működési kört még in­kább kiterjeszti, azonban azt hiszem, hogy viták felmerülte esetén, vagy ezek megelőzése érdekében nem rendelkezünk olyan eljárással, amely hatékonyan biztosítaná a megnyugtató elintézést. Az iparfelügyelők, az egyeztető bizottsá­gok, az ipartestületi békéltető bizottságok működése nem látszik teljesen elegendőnek és ez irányú működésük mint szankcióval nem biztosított eljárás, komoly munkaviszályok megelőzésére, vagy komoly munkaviszályok okainak megszüntetésére nem alkalmas, vala­mint nem nvujt elegendő biztosítékot a tár­sadalom rendje és békéje számára mai büntető törvényünk sem. Szeretnék azzal hozzájárulni ennek a kér­désnek a komoly megszívleléséhez, hogy rövi­den vázoljam az angol álláspontot a méltányos munkabér kérdésében. Az adatokat dr. Csánk Béla igazságügy­miniszteri osztálytanácsos, volt titkárom köz­léseiből veszem, kit a mult év őszén ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozására Angliába kiküldöttem. Ügy ő, mini az Olaszországira KíkuMStt Isaák Gyula kúriai bíró s a Németországba' kiküldött dr. Szakáts Kálmán rendkívül érde­kesen adták elő beható tanulmányaik eredmé­nyét, amely tanulmányok, ha nem is a könnyű megoldásra, az utánzásra ösztönző példát, de mindenesetre tanulságok levonására bőséges anyagot tartalmaznak. Előre kell bocsátanom, hogy az angol és az olasz rendszer, noha elméletileg teljesen ellentétes alapból indulnak ki, — gyakorlati érvényesülésükben igen sok rokonvonást tar­talmaznak, mert az elméiét merevségéből a gyakorlati élet követelményei számára mind az angol, mind az olasz rendszer igen lénye­ges engedményeket tesz az alkalmazás során. Engedményeket tesz az angol rendszer a sza­bad egyezkedés- elvének a fenntartásával az állami beavatkozás javára, — és engedménye­ket tesz az olasz rendszer a közhatalmi el­intézés elvének a fenntartásával a felek sza­bad megegyezésének a gondolata javára. Az angol bölcsen követi dr. Johnson el­vét (Boswellhez írt levele 1766-ból), aki hir­deti »Life cannot subsist in society but by reciprocal concessions«. Ami magyarra for­dítva annyit jelent, hogy az emberi együtt­élést kölcsönös engedmények nélkül nem le­het elképzelni. Ez a tan tette képessé mindig Angliát a ra, hogy a legnehezebb helyzetek megoldá­sát is megtalálja, A bérmegállapítás kérdése régen foglal­koztatja az angol társadalmat. Erz schobt an­gol királyné munkabértörvénye 1563-ból ki­mondjam »Add meg a munkára felfogadott személynek a szűkös és bőséges időben egy­aránt a megfelelő bér összegét«. — Ezt a megfelelő bért évenként a helyi békebírák döntötték el mindaddig, míg 1757-ben a munkaadók a bér kérdésében teljesen szabad kezet nein nyertek. Csak az 1909. évi Trade Boards Act vál­toztatta meg ezt a rendszert. A paritásos alapon (munkaadók és munkások) és egy ér­dektelen harmadik személy bevonásával mű­ködő Trade Board végzi a minimális munka­bérmegállapít ásókat, egyes iparágakban a munkaügyi miniszter jóváhagyásával. * Itfém óhajtom áz angoí munkabérek meg­állapításának és -munkaviszályok elintézésé­nek elég bonyolult és számunkra sokszor ne­hezen érthető rendszerét itt részletesen is­mertetni, csak hangsúlyozom, hogy az elin­tézések jellege az önkéntes alávetés és nem a kikényszerítés. — Én itt csupán az angol alsóház két határozatát óhajtom a magyar közönséggel megismertetni. Az első határozat a tisztességes munka­bérek tárgyában (Fair Wages Resolution) 189í-ben kelt és így hangzik: »A Ház véleménye szerint a kormánynak kötelessége, hogy minden olyan esetben, ami­kor a kormány valamely vállalkozóval szer­ződést köt, megfelelő formában gondoskod­jék arról, hogy újra olyan munkauzsora ese­tek ne fordulhassanak elő, mint amelyek a közelmúltban a munkaerő jogosulatlan ki­használását ellenőrző úgynevezett Sweatingr bizottság előtt feltárattak s hogy megfelelő feltételeknek a szerződésbe való belefogla­lásával elkeriiltessék a vállalt munka tovább­adásából származható visszaélés és hogy min­den erejével azon legyen, hogy általában olyan mérvű munkabérösszeg fizetését bizto­sítsa, amilyen az illető iparágban a jó mun­kásnak általában kijár.« Az angol parlament rövidesen újból fog­lalkozott ezzel a kérdéssel újabb panaszok folytán. A tisztességes munk«ábérek kérdésé­nek tanulmányozására kiküldött bizottság (Fair Wages Committee) jelentése alapján az alsóház 1909-ben a következő újabb hatá­rozatot hozta: •»A Ház abban a véleményben van, hogy a kormány minden közmunkára vonatkozó szerződésbe Tisztességes Munkabéri Záradé­kot (Fair Wages Clause) foglaljon bele, még­pedig olyan formában, hogy a záradék min­denesetre a következőkről gondoskodjék. A közmunka vállalkozója köteles különbeni Dúíor lakácsnál Dohá ny u. 30 •ímimmimimim^ Óriási V álas zték. Fix&té&i bedvez m éns

Next

/
Thumbnails
Contents