Pesti Napló, 1938. május (89. évfolyam, 98–120. szám)

1938-05-01 / 98. szám

pénzbüntetés, vagy pénzbírság terhe mellett, semmivel sem hátrányosabb munkafeltétele­ket adni, munkabért fizetni és munkaidőt szabni, mint amilyen feltételeket a munka helyén a munkaadók vagy iparhatóságok ál­talában érvényesnek fennállónak ismer­nek el, ilyenek hiányában pedig, mint ami­lyen munkafeltételeket a gyakorlatban álta­lában a jó munkaadók szoktak adni munká­saiknak. Ha ilyen a gyakorlatban elismert, vagy általában alkalmazni szokott munka­feltételek fennforgása a munka helyén meg nem állapítható, úgy annak a legközelebbi helységnek vagy járásnak munkafeltételei veendők irányadóul, amely helységnek vagy járásnak általános ipari viszonyai a munka­hely ipari viszonyaihoz leginkább hasonlóak. Ezenkívül a nagyobb ipari kerületek munka­viszonyai is figyelembe veendők az illető iparág körén belül annak a kérdésnek az el­döntésénél, hogy a vállalkozó betartotta-e a kormánnyal kötött szerződésnek a tisztessé­ges munkabér kikötésére vonatkozó zár­adé­kát. A vállalkozó ilyen szerződésben szerző­désileg elvállalt kötelezettségének elvégzését — akár közvetve, akár közvetlenül — csupán az illetékes szakminisztérium írásbeli enge­délye alapján ruházhatja át harmadik sze­mélyre. A vállalkozói munka átadása alvál­lalkozónak csak az illető ipari szakma körén belü­l általában szokásos esetekben van meg­engedve, egyébként azonban tilos. A kor­mánnyal szerződött első vagy fővállalkozó — alvállalkozó belépése esetében is — felelős marad azért, hogy az alvállalkozó is meg­tartja a Tisztességes Munkabéri Záradék ki­kötéseit.­ Ez a határozat ma is érvényben van. Azóta kiterjesztették minden önkormányzati helyi hatóság szerződésére,­­ minden a kor­mány támogatásában, kölcsönnyújtásban, ke­zesség vállalásában vagy közsegélyezésben részesülő munkálatokra. A határozatot azóta az ipar és kereskedelemre vonatkozó tör­vények egész sorozata is magában foglalja. A mi közszállítási szabályzatunk (50.01­0— 1904. K. M.) a 65.­­§-ban rendelkezik a munka­bérekről ezt mondván: »A vállalkozó a szerződés teljesítése folyamán köteles munkásainak legalább is az ajánlatában megjelölt munkabéreket fizetni. E kötelezettség megszegése esetében a vállal­kozó kötbér fizetésére kötelezhető.­ Bizony az angol parlament határozatához képest, amely humanitárius program és tiszta szociális megőrzést tartalmazó ajánlás, a mi rendelkezésünk elég sovány és elég kevéssé alkalmas a szociális igazság megteremtésére. Abban a nagy küzdelemben tehát, amely a közeljövő gazdasági erőfeszítései során a fogyasztók és a munkások érdekeinek méltá­nyos kiegyenlítése érdekében lezajlani fog, igen kívánatos volna, ha az angol alsóház elvei nálunk is­­ nem papíron, szabály alak­jában, hanem a valóságban életre kelnének. Az angol parlament bizottságainak mélyreható, kutatást és fáradságot nem ismerő és az angol józan kiegyenlítést kereső műkö­dését megismerni nekü­nk sem árt és talán az is üdvös volna, ha a mi parlamentünk tagjai is ilyen elmélyedő munka ráfordításától nem idegenkednének, még ha olyan kérdésről van is szó, melynek megfejtése csak a nemzetnek s nem az egyeseknek hoz dicsőséget. London és Párizs svájci rendszerű szövetségi alkotmány életbeléptetését javasolják Csehországnak Anglia hír szerint a hét végén Berlinben, Varsóban és Budapesten lépéseket tesz a csehországi kisebb­ségek autonómiája ügyében London, április 30. Az angol lapok elárulják, hogy az angol­francia miniszteri tanácskozáson még egy köz­vetítési kísérletet határoztak el a legsúlyosabb európai probléma, a cseh kisebbségi kérdés meg­oldása érdekében. A legtöbb lap úgy tudja, hogy Anglia Berlint, Franciaország Prágát közelíti meg kölcsönös engedékenységet ajánlva. A Manchester Guardian vezércikke Csehor­szág nehézségeivel foglalkozva írja: Az­ út Prá­gába éppen úgy Bukaresten, Budapesten és Var­són át vezethet, mint Karlsbadon át és nagyon sajnálatos, hogy Csehország olyan rossz viszony­ban van valamennyi szomszédával, nemcsak Né­metországgal. A német irredentizmust a magyar és lengyel kisebbségek panaszai is erősítik. Ezen­kívül Csehország harcászatilag teljesen el van vágva attól a két országtól, amely segítséget ígért neki, nevezetesen Franciaországtól és Szov­jetoroszországtól, amelyek háború esetén csak úgy segíthetik a cseheket, ha előbb legyőzik Né­metországot. A lap mindazonáltal­ nem tartja teljesen kizártnak a cseh kisebbségi kérdés bé­kés megoldását és hangoztatja, hogy Németor­szág nem kíván háborút. Milyen legyen az a­ cseh alkotmány? Az Evening News diplomáciai levelezője úgy értesül, hogy Anglia és Franciaország a svájci alkotmányhoz hasonló szövetségi alkotmányon alapuló megoldást javasolna a­ csehországi ki­sebbségek kérdésének elintézésére. A tervezet szé­leskörű önkormányzatot adna Csehorszász német lakosságú részének. Németországot is fel fogják kérni, járuljon hozzá terveivel a békés elintézés­hez. A hét végén várhatók Anglia lépései Ber­linben és egyidejűleg hasonló lépések történnek Varsóban és Budapesten is, hogy ily módon együttműködésre kérjék fel a Csehországgal Szomszédos nemzeteket, amelyek szívükön viselik a Csehországban élő kisebbségi fajrokonaik sé­relmeinek orvoslását. Az Anglia, Franciaország és Olaszország közötti teljes barátság helyreállí­tását döntő lépés fogja követni, amelynek az lesz a célja, hogy Németországot újból megnyerjék a nemzetközi együttműködéshez. E lépés körül Mus­solini életbevágóan fontos szerepet fog játszani. A kikapcsolt szovjet Az Evening Standard szerint diplomáciai kö­rökben nagy feltűnést keltett az a tény, hogy Majszki londoni szovjet nagykövetet kikapcsolták a francia miniszterek londoni látogatását követő megbeszélésekből. Lord Halifax a francia vendé­gek távozása után magához kérette az olasz nagy­követet és a német ügyvivőt és vázlatosan közölte velük az angol-francia megbeszélések körvona­lait, ellenben Majszkit nem hívtak meg. Ebből általában arra következtetnek, hogy az angol kor­mány felfogása szerint különösen szoros viszony áll fenn Európában Anglia, Franciaország, Német­ország és Olaszország között. Meghiúsult francia kölcsönterv A radikális Star szerint a­ londoni tanácsko­zások pénzügyi tekintetben súlyos csalódást hoz­tak a franciáknak, akik nyilvános kölcsönt akar­tak Angliában kibocsátani. Bonnet abban a re­ményben az angol kincstári hivatalba látogatott, de megbeszélése csak nagyon rövid ideig tartott. Fogadta Bonnet Montague Normannak, az Angol Bank kormányzójának és a City több mértékadó személyiségének látogatását, de a francia kölcsön kibocsátása ügyében semmi sem történt. Párizs az európai béke megszilárdulását várja Párizs, április 30. A francia-angol tárgyalások sikere bizakodó hangulatot teremtett Párizsban. A közvélemény reméli, hogy a londonban létrejött megállapodások lényegesen hozzá fognak járulni a nemzetközi légkör m­egenyhüléséhez és a két nagyhatalom szoros katonai együttműködése, — amelynek bé­kés jellegét valamennyi lap hangsúlyozza — a béke megszilárdulását fogja eredményezni. Bár a cseh kérdésben nem sikerült a két nagyhatalom felfogását teljesen összhangba hoz­ni, a lapok nagy eredménynek tekintik azt, hogy Anglia­ Közép-Európában a jövőben tevékeny külpolitikai magatartásra tér át és eddigi pasz­szivitásából kilépve, hajlandó diplomáciai befo­lyását a béke érdekében latba vetni. A Temps nézete szerint a londoni hivatalos jelentés a két kormány közös nyilatkozatának tekinthető, amely a politikai tevékenység vala­­mennyi területén kötelezi a két nagyhatalmat. Franciaország és Anglia szoros együttműködése bizonyára megfontolásra fogja késztetni azokat, akik talán tragikus kalandok tervét forgatják elméjükben. Ami a cseh kérdést illeti, a Temps megálla­pítja, hogy Franciaország és Anglia, noha hely­zete ebben a kérdésben nem azonos, közös erő­feszítéseket­ fog tenni a békés megoldás érdeké­ben. Nyilvánvaló, hogy mindent el kell követni az európai békét fenyegető ellentét elsimítása érdekében. A Liberté utal arra, hogy a cseh kérdéssel szemben a francia és angol elgondolás között to­vábbra is nagy űr tátong. A cseh köztársaság te­rületi épségéért ma is csak Franciaország áll jót. Anglia ebben a kérdésben határozottan szembe­helyezkedett a francia háborúspárti elemek ta­nácsaival. Franciaország erélyes külpolitikai aktivitásba kezd a Duna völgyében Párizs, április 30-(A Pesti Napló tudósítójának telefon­jelentése.) (United Press.) Bonnet külügyminiszter Os­suski csehszlovák követtel való megbeszélései­vel- A Hozza el anyagát készítek méret szerint inget, blitzt, pizsamát „ICA". fehérnemű készítő Erzsébet körút 29. IX­. Korai színház Vasárnap PESTI NAPLÓ 1998 május 1­3 NYÁR­ALJON A TENGEREN óceánjáró luxushajóinkon! VULCANI A-val május 30—június 12. Görögország—Egyptom— Palesztinába P 320-tól COMTE BIANCAM­ANO-val július 4—18. Algír—Marokkó—Madeira—Azori szigetre P­ASO-tól ROM­A-val július 15—augusztus 14. Sziria—Palesztina—Egyp­tom —Török—Görögországba P SOB-tól CONTE VERDE-vel augusztus 10—22. Görögország—Kréta—Palesz­tinaSzicíliába P 3TO-tól ROMA-V­il szeptember 6—22. Szíria—Palesztina—Egyptom— Görögországba P 3S0-tól Ha sürgősen jelentkezik, még biztosíthatunk helyet a legolcsóbb kabinokban ITALI A­­ LLOYD TRIESTINO VII., Thököly út 2 BUDAPEST IV., Váci ucca 4 ADRIATICA FORGI IRODA KFT. V. Nádor ucca 21 M RB­em­. 959 Szent István körút 4 FIÓHJJAIBÓL TAKARÍTÓ SZEREKET

Next