Pesti Napló, 1938. november (89. évfolyam, 225–250. szám)
1938-11-01 / 225. szám
"Kedd „Nem megyünk vissza a katakombákba!" P. Bangha Béla a kereszténység közéleti hivatásáról (Saját tudósítónktól.) P. Bangha Béla Krisztus Király-napi rádióbeszédében a templomi szószéken túl is érdeklődést keltő módon foglalkozott azzal a követeléssel, hogy a vallás vonuljon vissza a templomokba és ne törekedjék a nyilvános és állami életben szerepet játszani. — Ez a követelés — mondotta P. Bangha — azonos azzal, hogy a kereszténység vonuljon vissza ismét a katakombákba s szűnjön meg a közéletben is tényező lenni. A marxisták is azt hangoztatták, hogy »a vallás magánügy«, amit úgy értelmeztek, hogy csak magánügy s a nyilvánossághoz semmi köze. Most más oldalról hangoztatják ugyanezt s »politizáló kereszténységnek«, »politikai katolicizmusnak« bélyegeznek minden olyan tevékenységet, amely a keresztény életfelfogásnak az ifjúság nevelésében, a családi életben, a sajtóban és irodalomban, törvényhozásban és államvezetésben is megfelelő befolyást akar biztosítani. A cél ugyanaz: a kereszténység visszaszorítása az egész vonalon. Vallási jelszavakkal kétségtelenül vissza lehet élni a közéletben és bizonyos, hogy az egyháznak elsődleges feladata a lelkipásztorkodás. Azonban a keresztény élet tényezőinek mégis szent joga és kötelessége, hogy a krisztusi elveket a templomok falain túl is érvényesítse. Az Úristen nemcsak a templomban és a gyermekszobákban úr, hanem a közéletben is és Krisztus elveit a keresztény társadalomnak az egész vonalon el kell ismernie s a gyakorlatba átvinnie. — Nem lehet két világot felállítani: egyet, amelyben az Istent imádják és elismerik, s egy másikat, amelyet az újpogányság elvei szerint rendeznek be. S ha valaki egy ilyen újpogány társadalmi rend védelmében arra hivatkozik, hogy emellett megmarad mindenkinek a vallási szabadsága, ez csak a gyenge ítéletűek megtévesztésére alkalmas kibúvó. Az orosz szovjet is fennen hirdeti, hogy nála nincs vallásüldözés, sőt teljes a vallásszabadság és hirdeti ezt akkor, amikor ezerszámra gyilkoltatja le, vagy viszi számkivetésbe az egyházak szolgáit és híveit s kegyetlen terrorral nyom el már évek óta minden keresztény életnyilvánulást. — Magyarország történetének legszebb lapjait tölti be a vallás és hazafiság testvéri ölelkezése, az állam és az egyház békés együttműködése. Szent István óta a kereszténység volt a magyar államiság legfőbb őre s népünk erkölcsi és szellemi művelődésének leghasznosabb munkálója. Az eucharisztikus világkongresszus alkalmával ezt a zavartalan együttműködést mély elismeréssel emelte ki nem egy külföldi vendégünk. A kereszténység csakúgy mérhetetlen szolgálatokat tesz az államnak a lelkiismeretek szilárdításával s az állam öngyilkosságot követne el, ha azzal az újpogány jelszóval, hogy a vallást vissza kell parancsolni a templomba s meg kell szüntetni a »politizáló« kereszténységet, legértékesebb támogatóját űzné el a nyilvános életből. Mi lett volna Európából, ha pl. annak idején V. Pius pápa meg nem szervezi az ozmán tengeri hadak ellen a lepantói győzelemben teljes sikert ért ellenállást? Mi lett volna Magyarország sorsa, ha XI. Ince pápa csak prédikál és imádkozik s nem ösztönzi egész Európát Budavár felszabadítására? A modern szociális feszültségek feloldására s a kommunizmus veszedelmének leleplezésére mérhetetlen jelentőségű volt a nagy szociális pápák és püspökök templomon kívüli tevékenysége: egy XIII. Leóé és XI. Piusé, Ketteler püspöké és Prohászka Ottokáré, Manning bíborosé, vagy akár Kolpingé és Don Boscóé. — Krisztus maga nemcsak a templomban prédikált, hanem az utcákon, tereken is, városonfalun s a Genezáreti tónál s azt mondotta, hogy az ő tanait még a háztetőkön is hirdetni kell. Szent Pál az athéni agorán, ezen a legtipikusabban politikai területen is hirdette a kereszténységet. Aki a kereszténységet a nyilvánosságra való befolyás jogától el akarja zárni, az vagy nem tudja, mit beszél, vagy csak hangzatos jelszavak mögé akarja rejteni a keresztényellenes érzületet. — Nem megyünk vissza a katakombákba! Nemcsak a templom Krisztus uralmának területe, hanem az egész élet! tiszta gyapjúból, nagyon olcsó áron kaphatók. SZÖVETBOLT Berlini tér 6. PESTI NAPLÓ 19 38 november I om (StzAi. este tf&n, ki-ki nyugalomra tér az álomszép M. D. Cs. paplan alá... Igy megy ez napról-napra, s itt tölti életének negyedrészét! Annyit igazán megengedhet magának, hogy ezt az időt remek M. D. Cs. paplannal tegye kellemessél Paplan, mindkét oldalán erős klottból, kéz- ,, ,Rézel varrott, cca 170x120 cm méretben 1400 Brokát-paplan, műselyemből, kézzel varrott ,,eg finom minták, cca 180X130 cm méretben .. Ion Brokát-paplan, műselyemből (mindkét oldanfinn Ián brokát) kézzel varrott, cca 180X130 cm ,£Oogj Pehely-paplan, két oldalt műselyem brokáthuzattal, a pehely külön tokban 66 Flanell-takaró, modern mintás, több színben, korlátozott mennyiségben 400 Flanell-takaró, puha lágyfogású, teveszőr- Q szinű, görögös széllel 6 Télitakaró, bolyhos, igen jó hőszigetelő, ele- 8Qgáns, csikós széllel 14 Mi fizetjük a portót vidéki rendeléseknél, ha a küldemény értéke az 5.P-t meghaladja! Részletes új árjegyzékünket kívánságéra díjmentesen elküldjük! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 70-76 Imrédy Béláné felhívása Kérelem Budapest hazafias közönségéhez Mindössze két hete annak, hogy a kormányzóné Ő főméltósága védnöksége alatt megindult a Magyar a magyarért országos mozgalom, hogy lényegesen enyhítse a visszacsatolandó terület népét sújtó ínséget, kifejezze a Felvidék népe előtt a magyar haza nemzeti társadalmának szeretetét. Az ismertetett célból létrehívott szervezet a legközelebbi idő alatt megkezdi Budapest székesfőváros területén a pénzadományok gyűjtését. A házról házra kiterjedő fáradságos gyűjtés áldozatos munkáját önként vállaló igazolt hölgymegbízottaink kopogtatni fognak minden magyar ajtón és magyar szíven. Csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg a gyűjtést lebonyolító négyezer magyar asszony hazafias elhatározásáról, akik a családjuk körében rájuk háramló munkájukat félbeszakítva, vagy keresőmunkájuk elvégzése után pihenésre szánt idejüket feláldozva, hívó szavunkra teljesen önzetlenül a legnagyobb lelkesedéssel állottak a mozgalom szolgálatába. . A magyar vendégszeretet ismeretében és tiszteletében szinte feleslegesnek látszik az a kérésem, hogy a gyűjtés fáradságos munkáját végző hölgyeket ne idegenkedéssel, hanem együttérző, igaz magyar testvérhez illő szeretettel fogadja mindenki, a főváros szegénye, gazdagja egyaránt. Imrédy Béláné, a munkabizottság elnöke: — Kegyeletes ünnepség volt Nagyatádi Szabó István szobránál. A nemzeti egység pártját Mayer János, Patacsi Dénes és Plósz István képviselte. Az emlékbeszédet Patacsi Dénes mondotta, beszéde befejezése után koszorút helyezett a szobor talapzatára. SZartiCtjOZK.a cuz. ^ QmjIszXjU t • Ij&niS, e^k^ fuiSKajtJf