Pesti Napló, 1939. február (90. évfolyam, 26–48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

Szerda PESTI NAPLÓ• 1939 február­­ 17 íves. Mindig azt állították, hogy akkor — és pontosan akkor — veszedelmes végtelenül a zsidó szellemiség, amikor a nemzet történelme kerül válságba és ez az, aminek idejében elejét kell venni. A zsidókérdésben csak kettőt tehetünk: vagy sem­mit sem csinálunk vagy valóban mélyreható tényleges változtatásokkal támadjuk meg egyszerre és egyidőben azt az állapotot, amelyben ma élünk. Mindkét állapot logikus, csak az a harmadik nem, amely a tényleges végrehajtást veszélyeztető bonyolult kompromisszu­mokkal örök gyújtó anyagot hagy az országban, utat és széles kaput nyit a kor­rupciónak, a törvény végre­­nem hajtásának. A zsidókérdés megoldása során­­ elsősorban az antiszociális kapitalista fronton, az el­avult Gazdasági törvények sor­ozatában teremtett volna rendet mélyreható szervezési, termelési és jövedelem-elosztási intézkedésekkel s a megmaradó részt kodifi­kálta volna egy zsidótörvénnyel.­­ Lehet, holy válság követi a javaslatot, ha tör­vényerőre emelkedik, ennek előre való hangsú­lyozása azonban nem a nemzet érdekében való. Mindent el kell követni a törvény civilizált végrehajtása érdekében. Junku­mot kell teremteni a gazdag és a szegény zsidók kivándorlása között. Ez az egyetlen lehetőség. A tör­vényerőre emelkedő zsidójavaslatot nem le­het a ren­delkezésre álló miniszteriális és közigazgatási­ szervek­kel, a régi célokra beállt­ott gépezettel végrehajtani. Ennek a kérdésnek megoldása egy hat m­ás nagy szin­tetikus munkafolyamat. Áttérve a részletkérdésekre, kite­tte, hogy há­zassági tilalom esetén, ha tovább nem lesz lehetséges a keveredés zsidók és nemzsidók között, igen messze­menően hajlandó megszavazni a kevert vérűek teljes egyenjogúságát. Az első feladat, hogy gátat vessünk a további keveredésnek. A kivételezést —­ azt, hogy száz vagy kétszáz embert díszkeresztényeknek minősít­senek különösebb megkötések nélkül — a korrupció melegágyának tartja. Hozzájárul a zsidók alkalmaztatásához, amikor mi­nisztertanács teljes felelősséggel állapítaná meg, hogy zsidó szakember egyelőre csak kül­földi honos szakember­rel volna helyettesíhető. Külföldi szakemberek nagy számban való behozatalát egyáltalán nem tartja az ország érdekében valónak. A javaslatot elfogadja. 77 k­s­­t idcpári­t diéspor­tja Dulin Jenő deklarációt olvasott fel, amely a füg­getlen kisgazdapárt álláspontját szögezi le. A független kisgazdapárt a deklarációban megütkö­zéssel állapítja meg, hogy a kormány napokon keresztül tárgyaltatja a javaslatot, anélkül, hogy ismertetné ter­vezett módosításait. Ezt a tárgyalási módszert a párt elfogadhatatlannak tartja; a párt szerint ez átlátszó taktikai célokat szolgál és ezért a párt mindaddig nem v­ez részt a javaslat megvitatásá­b­an, amíg a kormány a maga módosításait elő nem terjeszti. Az együttes bizottság a vitát szerdán délelőtt 11 órakor folytatja. Emléklapos zsdóvallású tisztek memoranduma az országgyűlési képviselőkhöz A Magyar Tudósító jelenti: Az emléklapos zsidó­vallású tisztek érdekes memorandumot intéztek az összes országgyűlési képviselőkhöz. A memorandum bevezető szavaiban utal arra, hogy a tárgyalás alatt lévő úgynevezett »11. zsidójavaslat« a katonai emlék­lappal ellátott tisztek közül többezer zsidó és zsidónak minősített keresztény bajtársat tiszti becsületében mé­lyen sérti. Evégből utalnál» a törvényjavaslat indoko­lásának számos kitételére, majd így folytatják: »Mi a tiszti kardbojtot néhai apostoli királyainktól, I. Ferenc Józseftől és IV. Károly királytól kaptuk és sokat közülünk a Főméltóságú Kormányzó Úr az átla­gon felüli haditeljesítményekért tiszti előléptetésben részesített. A Felvidék felszabadítása alkalmával közü­lünk sokan tiszti rangban szolgálatot teljesítettek. Mindnyájan hadviseltek vagyunk. Mielőtt emléklapot kaptunk volna, igazoltuk a forradalmak alatti haza­fias magatartásunkat és alávetettük magunkat a tiszti becsületügyi választmány döntésének. Az így nyert emléklapunk szerint jogunk van ahhoz, hogy ünne­pélyes alkalmakkor a tiszti egyenruhát viselhessük.« — Letagadhatatlan tény, mondja a memorandum, hogy a Károly-csapatkereszt igazolványok egy részénél azok értékelési alapja kétségessé vált. Kérik, hogy a zsidótörvény korlátozó rendelkezései alól a Frontharcos Szövetség által feltétlen kiveendőknek tartottakon kívül még azok a tűzharcosok is kivétessenek, akik a világ­háború alatt legalább zászlósi kinevzést ér­deme­lek ki és 1938 december 31-ike előtt kiállított emléklappal ren­delkeznek. Kérik továbbá, hogy a fentebb javasolt pont­ban felsorolt frontharcosoknak a zsidótörvény hatálya alól való feltétlen kivétele után még visszamaradt tűz­harcosok részére a megállapított százalékarányon belül (12 és 6 százalék) külön előny biztosíthassék. Az előny biztosítását akként kérik, hogy minden munkaadó köte­lezve legyen, amennyiben alkalmazásában ilyen tűzhar­cosok vannak, azokat a 12 százalék, illetve 6 százalék fele erejéig megtartani és a százalékarány másik fele biztosíttassék a nem tűzharcos zsidó alkalmazottak részére. Ha az illető vállalatnál a tűzharcosok száma a százalékarány felét nem merítené ki, úgy az a más alkalmazásban álló zsidóval kitölthető legyen. Shvoy püspök: „Kiéleződött a világnézeti harc a kereszténység és a modern pogányság között „A kommün pokla után még egy ilyen poklot nem bírna el drága hazánk erőt adott, segítséget nyújtott a Szent Király kö­nyörgésére az eucharisztikus Úr Jézus: vissza­adta ezeréves drága hazánk egy részét. A gonosz lélek ugyan megzavarta örömünket: szomszé­daink önző irigysége és az ősi átkos széthúzás alaposan megrontotta ezt a ritka ünnepünket, de ez nem von le semmit Isten csodálatos karácsonyi ajándékából. — Az elmúlt esztendőben — írja továbbiakban a püspök — ugyancsak kiéleződött a világnézeti harc a kereszténység és a­ modern pogányság kö­zött. Ez a harc életre-halálra megy, csak úgy, mint Spanyolországban. De nem oly nyíltan, inkább a szellem fegyverével az ifjúságon keresz­tül. A katolikus egyházat úgy állítják az ifjúság elé, mint a legnagyobb gonosztevőt és a keresz­ténységet, mint a legsötétebb butaságot. Az egy­ház szemére vetik, hogy erkölcstelen és ugyan­akkor a fiatalságot a legelemibb erkölcsi törvé­nyek ellen uszítják. Mintha a nemzeti és szociális élet megújulásához a­ vallás akadály volna és az egyetlen út az istentelenség lenne. Ez a nagy fa­natizmussal vívott harc könnyen itt lehet, vajty talán már itt is van a mi portánkon. Nemrég hallottam, hogy az egyik sváb falunk­an a félre­vezetett fiatalság a haldoklóhoz szentséget vivő papot gyalázta és pfujozta. — Ezzel a veszedelemmel szemben elsősor­ban a papságnak kell felvennie a fegyvert. De ne felejtsük: világnézet ellen csak világnézettel, szellem ellen csak szellemmel, fanatizmus ellen csak lángoló hit erejével lehet harcolni. A mo­dern pogánysággal szemben csak az átélt, lelkes hit, feddhetetlen, egyszerű, tiszta élet és a már­tíromságig menő áldozatos szellem veheti fel a versenyt. Eleven erőt, tüzes, lelkes szellemet, ál­dozatos fegyelmet az egyházközségekbe, különö­sen az ifjúsági szervezetekbe! Mély­tsük híveink vallási meggyőződését és lelki életét, de adjunk nekik világnézeti tájékozódást is a kulturális elő­adásokon, hogy megóvjuk derék, becsületes ma­gyar népünket a modern pogányság szörnyű csa­pásától. Dolgozzunk szent odaadással a modern pasztoráció nagyszerű eszközeivel, világi aposto­lok bevonásával, hogy megelőzzük a veszedelmet. Ahol pedig felüti fejét ez a tűzvésznél is nagyobb veszedelem, minden erőnkkel vegyük fel a harcot! A kommün pokla után még egy ilyen poklot nem bírna el drága hazánk. Ha minden erőnket meg­ Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök idei I. sz. pásztorlevelében részletes beszámolót ad egyházmegyéjének elm­ult évi eseményeiről. A beszámoló után így fejeződik be a főpásztor szózat* — Már-már végére értünk a kettős szentévnek, amikor Szent István csodát művelt. Csodálatos karácsonyi ajándékot adott népének. Az a renge­teg imádság, amellyel az elmúlt év folyamán ostromoltuk az eget és az Oltáriszentséget, íme // / Ipari átképzéshez­­ mestervizsgákra nélkülözhetetlen a Műszaki könyvtár. Lasker: Vasipari szerszá­mok. A mérőeszközük szerkezete és gyakor­lati használata • • • Mihályi E.: Hogyan ve­zessünk autót? .... — Hydraulikus fékek . . — Csónakok és csónak­motorok — Az autók elektromos fölszerelése. Berende­lése kezelése. Javí­tása — Nehéz motorkerékpár — Autójavítás és autó­javítómimhelyek beren­dezése, vezetése. Füg­gelékül: Merényi: Az autógumi ja­vítása Morvay: Vasi és fémipari kézikönyv Nagy: Traktorok Németh: Betonmunkák zsebkönyve Perl: Textilipar T. Állati eredetű textilany-gunk .— Textilipar. II. Növé­nyi eredetű textil­anyagok — Textilipar TIT. Szö­vési munkálatok . . . — Textilipar. IV Kiké­szítés, fehérítés .... — A négy kötet egy­—.80 1.— —60 2.— 2.— 1.20 2.10 1.20 2.50 2.40 2.40 2.­1.80 3.60 12^— 2.50 L50 —60 3.60 4.50 3— szerre véve Péter: Vas- és acélöntő. Kötve Prohászka: Vasipari szer­számok Raffay: Faipari szerke­zettan • — Faipari kézikönyv . . Révész: Technikus szó­tár. Magyar-német, német-magyar. Két kötet ....•••.•• — Kötve Rosner: Ipari és kozme­tikai vegyészet gya­korlati kézikönyve . . . Kötve Schächter: A motorekék szerkezete és keze­lése. 2 kötet Somló: 300 recept köz­szükségleti cikkek előállítására Szerény!: Mértékek és súlyok Szappán: Bádogosok ké­zikönyve Vékony: A szabászmes­ter. Tiz füzet Wagen: Mázolók és szo­bafestők kézikönyve. II. kiadás Zeldler: A modern bor-Kaphatók: »Az Est« könyvke­reskedésében, Budapest, VII., Erzsébet-konSt 18—20. 1.80 1.M 2.40 2.40 f— Elhízott egyéneknél reggelenként éhgyomorra egy-két pohár természetes »Sz­erenc József« keserű­víz a bélműködést hathatósan előmozdítja,­­ az anyagcserét tetemesen fokozza, a zsírm­ennyisége­t megfelelően leapasztja és a testet könnyeddé teszi. Kérdezze meg orvosát. feszítve dolgozunk és imádkozunk, szentül hiszem, velünk lesz az Isten és nem suhogtatja meg felet­tünk kegyetlen ostorát. . Semmi akadálya, hogy Magyarország és Románia között a legszívélyesebb jóviszony jöjjön létre" — írja egy román lap Bukarest, január 31. Az Universulban Lugoseanu volt római román követ gróf Csáky István külügyminiszter a képvi­selőház külügyi bizottsága előtt tartott beszámoló­jával foglalkozva azt írja, hogy a magyar külügy­miniszter berlini látogatása után már tisztán lát­ható Magyarországnak a tengelyhez való még ki­fejezettebb közeledése. A magyar külügyminisz­ter a román-magyar viszonyról beszélve két dol­got említett meg: a romániai magyar kisebbség helyzetét és a román sajtó magatartását Magyar­országgal szemben. Az egyik probléma ép úgy megoldható, mint a másik, mert mindkét oldalon óhajtják a normális viszonyt. _ A Neamul Romanesc azt írja, hogy gróf Csáky külügyminiszter külpolitikai beszámolójá­ban annak az óhajának adott kifejezést, hogy végre helyreálljon a jószomszédi viszony Magyar­ország és Románia között. Ennek fő feltétele azonban a romániai magyar kisebbség helyzeté­nek rendezése. Románia jószándékait hangoztatva a lap megjegyzi, hogy ezek után semmi akadálya nincs annak, hogy Magyarország és Románia kö­zött a legszívélyesebb jóviszony jöjjön létre. Robbanás az antwerpeni fpnanyol segélybizottság irodájában Antwerpen, január 31. A köztársasági spanyolok segélyzőbizottságá­nak irodájában robbanás történt. Egy beérkezett élelmiszercsomagban pokolgép volt, amely hétfő éjszaka felrobbant. Az épület megrongálódott. A robbanás okozta tűz következtében sok irat el­hamvadt. Sebesülés nem történt, mert az irodá­ban a robbanás pillanatában senki sem tartózko­dott. Egyévi börtönre ítéltek egy feleséggyilkos férjet (Saját tudósítónktól.) A büntetőtörvényszék Kray­zell-tanácsa erős felindulásban házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt vonta felelősségre Pap Dénes kereskedőt, aki az ügyészség vádja szerint múlt év november 7-én feleségét, született Székely Reginát késszúrással megölte. Pap Dénes az elnök kérdésére kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát. Elmondotta, hogy huszonhatévi házassága alatt igen sok bánatot okozott neki a fele­sége, mert ahelyett, hogy segített volna az üzletben, állandóan mulatni és szórakozni járt. Jó barátságot tartott fenn a szomszédságukban lakó Bucsi Károly építőmesterrel, akivel együtt vették el az ő keserves keresetét. Amikor az asszonyt felelősségre vonta, drasztikus szavakkal válaszolt és ezt kiáltotta: — Menjen a Duna fenekére! Elkeseredésében kétszer is öngyilkos akart lenni, de mindkétszer megmentették. Az asszony november 6-ikán este azzal ment el otthonról, hogy mulatni akar s csak reggel fog hazajönni. Tényleg reggel 6 órakor állított be, amiért szemrehányást tett neki. A felesége durva választ adott, mire elfogta az indulat s a konyha­kést az asszonyba szúrta. Azután felöltözött és a legkö­zelebbi rendőrőrszemnél jelentkezett. A törvényszék zárt tárgyaláson hallgatta ki a tanu­kat, majd Krayzell elnök a nyilvánosság előtt hirdette ki az ítéletet. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Pap Dénest házastárson erős felindulásban elkövetett szán­dékos emberölés bűntettében és ezért az enyhítő szaka­szok alkalmazásával egyévi börtönre ítélte. — Köszönöm az ítéletet, megnyugszom benne — mondotta sírva Pap Dénes. Az ü­­gyész súlyosbításért fel­lebbezést jelentett be az ítélet ellen. Grönbaum Zsigmond mint férje, Orosz Lisztnt mint nevelt leánya, fájdalomtól megtört szívei jelen­tik, hogzy a legjobb, legönfeláldozóbb feleség, nevelőanya és rokon Grönbaum Zsigmondné­val. Klein Rósa áldásos életének 64-ik évében, rövid szenvedés után, 1939 január 30-án visszaadta ne­nes lelkét a Mindenhatónak. Földi porhüvelyét 1939 február 1-én, szerdán d. u. 3 órakor helyezzük örök nyu­alomra a rákoskeresztúri k­r. temetőben.

Next