Petőfi-Muzeum, 1888 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1888-10-01 / 4. szám

301 ADATOK PETŐFI MŰVEINEK MEGJELENÉSÉHEZ. 302 uj kötet költemények jelentek meg „Felhők“ czim alatt, mellyek ismét nagy ügyeimet gerjesztenek az olvasó világban. “ X. A hóhér kötete cz. ro­vathoz.- v­. A Pesti Divatlap már 1846. I. 178. 1. 9. sz. febr. 26-án jelezte, hogy e regény meg van irva, tehát épen egy hónappal előbb, hogysem mutatványt adott belőle. A rövid jel­zés igy szól: „­Petőy regényt irt „A hóhér kötele“ czim alatt; a mű dicsértetik azok által, kik olvasák. Nem sokára mutatványt közlendőnk belőle. “ De még előbb, t. i. 1846. f­eb. 22-én irta róla a „Pesti Hírlap“ a „fővárosi újdonságok“ rovatában (122­­.) a következőt: „­ Petőfi pedig újabban egy regényt írt, melly jelenleg kiadásra vár. Vannak több igen szép versei is készen, mellyek közül különösen ki kell emelnünk egy nagyobbszerü gyö­nyörű költeményét illu­szim alatt: a csárda romjai. E költemény a „Szépek könyvében“ fog megjelenni.“ Ugyancsak a Pesti Hírlap jelzi megjelenését is a 376. lapon, jun. 4-én: „A Petőfitől megjelent a már korábban hirdetett regény, mellynek czime: „A hóhér kötele.“ Ezekből tehát kijavíthatjuk a Petőfi-Múz. II. 87. lapján adott ama megjegyzésünket, hogy „A hóhér kötele“ márcz. elejére volt készen, mert mint látjuk, már 1846. febr. 22-dikén a Pesti Hírlap úgy szól róla, mint mely „jelenleg kiadásra vár.“ Már pedig a Pesti Hirl. ujdonságirója vagyis e rovat vezetője I’ákli Albert levén, nem kétséges, hogy egészen jól volt értesülve. „A hóhér köteté“-t a kiadó hirdette is a Pesti Hírlapban a 384. lapon (1846). A hirdetés így szól: „Épen most jelent meg Haitlében és Altenburger könyvárusoknál, Pesten váczi­ utcza 457. sz. a. kapható A hó­hér kötele. Irta Petőfi Sándor. Csi­nos borítékba fűzve ára 1 fzt. 20 kr. p. p. XII. Tigris és hyéna cz. ro­vathoz. г). Petőfi e darabjáról a Pesti Hírlapban már 1846. jan. 4-ről (11. 1. 601. sz.) olvashatjuk a kö­vetkezőket : Petőfy (!) egy „Tigris és hyéna“ czim­ü drámát irt, melly e na­pokban kerületül a színházi választ­mány vizsgálata alá.“ És ugyancsak ott jan. 18-ról (1846. I. 609. sz.) ez áll: „—­i Petőfy(!) „Tigris és hiéna“ czim­ű drámája elfogadtatott.“ Itt ismét a Petőfi-Muz. III. 218. 1. tett amaz észrevételünket, hogy Petőfi e darabját „1846 elején irta,“ oda kell módosítanunk, hogy mert már jan. 4-én kész volt, tehát 1845 végén irta s igy tehát e műve is az oly páratlan termékenységü 1845-dik év gyümölcse; de nyomtatásban csak 1846 decz. második felében jelent meg. Színpadra ki volt tűzve 1846 márcz. végére; de Petőfi, mert bér­­letfolyamban akarták adni, — visz­­szavette. XIV. Coriolanus. A Petőfi és Vörösmarty által tervezett Shakespeare­­fordításokról az első hir Pesti Di­vatlap. 1848. I­ 953. sz. január 16. „Budapesti szemle“ rovatban jelent meg: „(Petőfi és Vörösmarty) a czélra egyesültek, hogy Slakspeare összes színműveit magyar nyelvre for­dítsák. Vörösmarty már e téren, mint Julius Caesar fordításával tanusstá. *) L. Petőfi-Muz. III. 86—7. 1 *)­­ Pet.-Muz. III. 217—8. 1.

Next