Petőfi-Muzeum, 1889 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1889-01-01 / 1. szám
31 Két raktárs Petőfiről. 32 parancsára történt.“ (12 — 14. 1.) ...............„A felkelők a várostól (Szászsebes) délkeletre eső hegyekről és erdőkből intézték a támadást. Kivonultunk ellenük, s mi a lovasok azonnal szembe is rohantunk a felkelőkkel, akik bár nagyon sokan voltak, de azért vitézül megfordultak s ugyancsak szaladtak vissza az erdő felé. Ez alkalommal mintegy 8—9 felkelőt fogtunk el, a kiket úgy lándsásan kisértünk be a városba Bem tábornok szállása elé. Bem éppen az ablaknál beszélgetett Petőfivel, midőn mi odaérkeztünk, s midőn mind' meglátott, boszosan fordult ' felé s neki valamit mondott. Nem sokáig kellett várakoznunk a rendbeállított foglyokkal, mert Petőfi lenn s előttünk termett, s minket a Bem apó nevében — félig-meddig tréfásan — egy czifra huszáros imádsággal —-a. .. miért azokat a felkelőket oda bekísértük. — Nem tudták önök bajtársak, ezeken a vérengzőkön az ítéletet ott künn a szabadban végrehajtani ? mondá Petőfi. — miért kísérték ide be őket? Mit tegyünk most velük? Hadi törvényszék elé állítsuk őket? Van-e nekünk arra a mostani körülmények közt időnk ? stb. Ekkor megnyílt az emeleten egy ablak, melyen Bem kinézett s lekiáltott Petőfinek németül, hogy a foglyokat Makray László őrnagy úrnak elzáratás végett adja át.“ I (17-18. 1.) ...............„Petőfi Sándort a szászsebesi jelenet után nem láttam többé..........A segesvári csatában az oroszok ellen nem vettem részt. A zsibói fegyverletétel után azonban találkoztam a mezőségen olyan honvédekkel, akik azon csatában részt vettek. Hoszszasan beszélgettünk az elmúlt csaták eseményeiről, s a többek közt Petőfiről is. Az egyik honvédhuszár — állítása szerint — látta Petőfi Sándort a segesvári csata folyama alatt, — s midőn Bem Skariatin orosz vezérőrnagyot egy három fontos ágyúval lelőtte, s az oroszok rárohantak a magyar táborra, Petőfi e szavakat mondta : „Potomság az egész.“ E pár szó nagyon bevésődött emlékembe, már csak azért is, mert — őszintén megvallva — a potomság szó jelentőségét nem értettem; annak értelméről felvilágosítást kértem; ezen szót nem igen használják Erdélyben. — Azon kérdéseimre, hogy Petőfi Sándor mikép és hol, melyik ponton esett el ? nem tudott még csak egy szó felvilágosítást sem adni, miután a nagy számú orosz hadsereg rohama alkalmával nagy zűrzavar támadt a magyar hadseregben, mely rendetlenül meg is hátrált. A felbőszült oroszok nem kegyelmeztek senkinek.“ (56. 1.) Közli: Csernátoni Gyula.