Petőfi-Muzeum, 1889 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1889-01-01 / 1. szám
23 24 Két kortárs Petőfiről, hanem a költő Egressy kertére beírta hihetően egy emlékkönyvfélébe e két költeményét s világosan látszik, hogy Petőfi szokott szép írására nem gondolva, sebesen írt, minthogy a szépírást már maga a papír durvasága a nélkül is lehetetlenné tette. Petőfinek a „Dalaim“ cz. költeménye az 1847-ik évből való, legelőször az „Ellenőr“ cz. politikai zsebkönyvben jelent meg a 115. 1. 1847.*) Utóbb megjelent az Újabb költemények közt (1858. I. 91. 1.) mint az 1847-diki költemények elseje, de a czenzura miatt az utolsó versszak nélkül.Eltérések a két kiadás között a következők: Újabb költemények: 2-ik versszak: „A helyett hogy“ „Tán jobb volna“. 4 versszak: „Szeret a lány? iszom örömemben; Nem szeret? kell inni keservemben.“ „Tarka jó kedv születik meg ottan.“ 5. versszak: „Ollyan búsa rabbilincs csörgése.“ „Fellegei bánatos lelkemnek. ----------“ (E három gondolatjel azt jelöli, hogy a költemény töredékesen van közölve.) Kéziratunk eltér némiekben az 1847-diki „Ellenőr“-ben megjelent változattól is, melyben egyébaránt több sajtóhiba is van s így a részletes összevetés felesleges. Megemlítendő még, hogy Petőfi e költeménye megvan, az általunk közöltnél hitelesebb eredeti kéziratban, a nemz. múzeumban Petőfi kéziratai közt Budapesten, aláírva Petőfi Sándor, 8-rét kékes papíron, a lap felső balszögletén dombornyomással ez áll: Bath. (L. Magy. Könyvszemle, 1880. 1981.) Ferenczi Zoltán, * Ellener. Politikai zsebkönyv, a pesti ellenzéki kör megbízásából szerkesztő Bajza. Németországban, 1817. — U. ott még Petőfitől Palota és kunyhó (386), Am............is inen (446.) cz. költemények. Két kortan A Petőfire vonatkozó adatok és nyilatkozatok közül a legnagyobb becscsel kétségtelenül azon kortársak visszaemlékezései bírnak, akik Petőfit személyesen ismerték és érintkeztek vele. Minden ily közleményben szokott lenni egy-egy jellemző vonás, ami Petőfi egyéniségére, modorára vagy szokásaira nézve érdekes — és éppen ezért igen kívánatos volna, ha Petőfi még élő személyes Petőfiről. ismerősei közül mindenki megírná azt, amit róla tud. És itt nem okvetlenül „történetet“ értek a Petőfi életéből, mert ilyeket csak a legközelebbi, bizalmas ismerősök tudhatnak, hanem oly csekélységeknek látszó, de életrajzi szempontból rendkívül fontos apróságok felsorolását is, mint: hogy nézett ki Petőfi, midőn az illető látta vagy találkozott vele; hogy volt öltözve; miről beszélt; kik