Pilóta, 1992 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1992-06-01 / 1. szám

KÖSZÖNTJÜK SZÖVETSÉGÜNK ÚJ TÁRSELNÖKÉT. A repülő szövetség április 4-i közgyűlésén Lánc Tibor mellé társelnököt válaszott: dr. Papp Lehel Györgyöt. Szeretnénk elmondani Nek­tek, ki is ő, hogy jobban megismerjétek. Mivel élet­rajza sem nem rövid, sem nem érdektelen, felsorolás­szerűen ismertetjük fonto­sabb adatait: Papp Lehel úr 46 éves, Szentes a "hazája". Ott járt általános iskolába, amit ki­tűnő eredménnyel végzett el. 1964-ben iratkozott be a Szegedi Orvostudományi Egyetemre és lépett be a Magyar Eszperantó Szövet­ségbe, egy évre rá eszperan­tó nyelvvizsgát is tett (a "ki­tűnő eredménnyel"-t ezen­túl mellőzzük, mert túl sok­szor kellene leírni), négy év múlva pedig felsőfokú an­golt. (Beszél ezen kívül né­metül, arabul, franciául, olaszul, spanyolul és oro­szul...) 1972 óta szerepel az Or­vosok Országos Nyilvántar­tásában, s azóta is a szentesi kórház balesetsebészetén dolgozik, gyógyít, kutat, medikusokat képez. Íme a felsorolás: 1974: kishajóvezetői és motorkezelői jogosítás; 1976: sebész szakorvosi vizsga; 1977: vitorlázó ezüstkoszorú; 1978: Bécs, Lorenz Böhler Balesetsebé­szeti Kórház (balesetsebé­szeti, orthopaediai, proté­zisműtétek, kutatások); 1979: szekcióülés-elnök a Brazíliában tartott Plaszti­kai Sebészeti Világkong­resszuson; 1980: balesetse­bészeti szakvizsga; 1981: vi­torlázórepülő oktatói, ejtő­ernyő-haj­togató szakszó, plasztikai sebészeti szak­vizsga; 1982: rádióamatőr­vizsga (hívójele HA801), a CB Rádiósok Országos Szervezete elnökségi tagjá­vá választják (évekig elnöke a szentesi szervezetnek); 1983: adjunktusi cím, orosz nyelvvizsga, filozófiai kan­didátusi vizsga; 1984-86: Sanaa-ban (Jemeni Arab Köztársaság) orvosszakértő, megalapítja és vezeti az Al- Thawra kórház plasztikai sebészeti osztályát, részt vesz a balesetsebészet és or­­thopaedia munkájában, megkapja a jemeni egész­ségügyi miniszter köszönő oklevelét a tiszteletére ren­dezett díszvacsorán, de előt­te még a Magyar Egészség­­ügyi Minisztérium kinevezi az Észak-Jemenben tevé­kenykedő magyar egészség­­ügyi dolgozók csoportveze­tő-helyettesévé... 1986: Je­meni munkája elismerése­ként miniszteri dicséret a Magyar Népköztársaság egészségügyi miniszterétől, térdizületi arthroscopos tanfolyam; 1987: oklevél az MHSZ-től nevelő-, kikép­ző, sport- és társadalmi munkájáért, RH­B rádióa­matőr vizsga, ezüst törzs­­gárdajelvény a szentesi kór­házban töltött 15 évért; 1988: szakvizsga előtti or­thopaediai továbbképzés az ORFI-ban, díszoklevél ki­magasló munkájáért a szen­tesi és a szegedi MHSZ-től, nemzetközi rádiótávbeszé­­lői képesítés, repülésirányí­tói jogosítás megszerzése, személyi számítógépes vizs­ga, vizsga a "Transzfúziós alapismeretek" tanfolyam anyagából, főnöke részleg­­vezető főorvosi kinevezését kéri, orthopaediai szakvizs­ga; 1989: a kórház dolgozói demokratikus választással igazgatónak akarják, de a hatalom meghiúsítja; 1990: az MHSZ-szel szemben de­mokratikusan szerveződő Csongrád megyei Rádióa­matőr Szövetség elnökévé lép elő, tagja lesz a Magyar Országgyűlés Külügyi Bi­zottságának, megválasztják az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportja, ezen be­lül a magyar-arab, valamint a magyar-latinamerikai ta­gozat elnökévé. Több parlamenti delegáci­ót vezet, köztük egy magas­szintű küldöttséget Chilébe, amely történelmi jelentősé­gű diplomáciai kapcsolat­­felvételt jelent több mint másfél évtizedes megszakí­tás után, de ilyen a Penta­­gonale országok parlamenti képviselőinek első összejö­vetele is Rómában. Ezenközben megnősült, fia, majd lánya született, fo­lyamatos tudományos mun­kája mellett 90 előadást tar­tott és 40 publikációja je­lent meg magyar és külföldi szaklapokban, repült majd 700 órát Góbéval, Eszter­gommal, Muchával, Pirat­­tal, IS 28B2-vel, Foka-C- vel, Foka-4-gyel, IS 29D2- vel, Std. 2 Jantarral, KA-6- tal, Blanikkal, Jantar 1-gyel, Pik-20-szal, Puhacz-cal, G 103-assal, Pegase 101-essel, LS 1 C-vel, ASK-13-assal, LS 4a-val... Fia még 5 éves sem volt, amikor a Góbé hátsó ülésén - ölben - első iskolakörét repülte (nagyon tetszett neki). — Hogyan kezdődött kap­csolata a repüléssel? - Szentesen, ahol gyakor­latilag egész életemet leél­tem, volt egy repülőtér, Je­­reb "Vitorlázó meteoroló­gia" könyve szerint nagyon termikgazdag, jó repülőtér volt. 5-6 éves koromban bi­ciklivel kimentünk és néz­tük a repülőket. Amikor bezárták, sokáig csak nosz­talgiáztam. Kiskunfélegyhá­zán töltöttem katonai szol­gálatomat, ott kezdtem el a vitorlázórepülő kiképzést. — Volt-e a repülésnek sze­repe, segített-e valamit ab­ban, hogy ezt a fantasztikus teljesítményt feltételező pá­lyát befussa ? -Nem tudom, miért fan­tasztikus ez a teljesítmény. Ebben, azt hiszem, az a re­pülés szerepe, hogy a repü­léshez egy bizonyos merész­ség, kezdeményezési szán­dék és olyan cselekvőképes­ség, találékonyság kell, amellyel az ember magára utalva is boldogul. A repülő emberek mindenütt megáll­ják a helyüket, talán job­ban, mint mások, feltéve, hogy bele merik vágni a fej­széjüket valamibe. Nálam ez is megvolt, és a körülmé­nyek is folyamatosan kény­szerítettek, így jött össze. Nem hiszem, hogy az enyém fantasztikus teljesítmény. — Honnan jött az ötlet, hogy—ezer más mellett—a repülő szövetségben is tisztsé­get vállaljon ? — Az ötlet Hegedűs De­zsőtől jött. Amikor felvetet­te, azt feleltem, hogy eddig is megtettem a repülésért, amit tudtam (sajnos elég keveset, de ki van Magyar­­országon, aki elmondhatná, hogy sokat tett érte?), ezu­tán is szívesen megteszem. Talán ez a lehetőség mellé még a pressziót is megadja; ha egy ilyen tisztségbe kerü­lök, akkor nemcsak saját kezdeményezésnek tekintik, ha megpróbálok kissé erő­sebben fellépni a repülé­sért, hanem ez nekem köte­ DR. PAPP LEHEL GYÖRGYÖT! "

Next