Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1857-01-07 / 1. szám
mihez képest a fönebbi czim alatt ezennel rovatot nyitunk, melly- nek feladata lesz a világ nevezetesebb államai szervezetének és alkotmányának hű képét, geographiai és statistikai vázlatát, uralkodója s diplomatiai főbb személyzetének névsorát közölni, melly közlések egyes pontjaira adandó alkalommal egyszerűen hivatkoznunk lehessen. A Svájcz és Poroszország közt jelenlegfelmforgó viszály tekintetéből czélszerűnek láttuk e rovatot a svájczi köztársasági szövetség intézményeinek ismertetésével kezdeni. I. A svájczi szövetség 1848-ks alkotmánya. (Első szakasz. Átalános határozmányok. 1^54 czikk. Második szakasz. Szövetséggyülés; A) Nemzeti gyűlés; B) Rendi vagy kantoni gyűlés. A szövetséggyülés jogai. Szövetségtanács, iroda, törvényszék, hatóságok. 55—108 czikk. Harmadik szakasz. A szövetségi alkotmány módosítása. 104—107 czikk.) Első szakasz. Átalános határozmányok. 1. A svájczi szövetséget a következő huszonkét önálló kanton összes népessége képezi : Zürich, Bern, Luczern, Urg, Svyz, Unterwolden (két kerülettel) Glarus, Zug, Freiburg, Solothurn, Bázel, (városa és vidéke) Saffhauzen, Appenzell (két kerülettel) St. Gallen, Graubünden, Aargau, Turgau, Tessin, Waadt, Wallis, Genf és Neufchâtel. 2. A szövetség czélja : függetlenség, rend és nyugalom benn, a szabadság és jogok védelme, közjólét. 3. A kantonok önálló felséggel, (szuverenitással) bírnak. 4. A törvény előtt minden svájczi egyenlő. Alattvalói viszonyok, születési, családi vagy egyéni kiváltságok nem léteznek. 5. A szövetség a kantonok területét, önállóságát, alkotmányait, szabadságát s a nép és hatóságok jogait biztosítja. 6. E végből a kantonok alkotmányaik biztosítását a szövetségtől kérni tartoznak, mit ez megad, ha : a) ezen alkotmány a szövetségi alkotmány szabályaival ellenkezőt nem tartalmaz; b) ha a politikai jogok gyakorlatát köztársasági-, képviseleti vagy demokrati forma szerint biztosítja; c) ha előre ki van jelentve, hogy a szavazatképes polgárok teljes többségének kívánatéra módosítható. 7. A kantonok egymás közt külön politikailag nem szövetkezhetnek, ellenben joguk van törvénykezési s kezelési tárgyakat egymás közt elvégezni; a végzést a szövetségi hatóság elé terjeszteni tartoznak. 8. Egyedül a szövetségnek van joga háborút szenni, békét, szövetséget és államszerződéseket kötni. 9. A kantonok gazdászati-, forgalmi- és rendőrségi ügyek iránt a külfölddel szerződhetnek. 10. A kantonok hivatalos közlekedése a külfölddel csak a szövetségi tanács útján történhetik. 11. Hadi szerződéseket külállamokkal kötni egyátalában nem szabad. 12. A szövetségi hatóságok tagjai, polgári és katonai tisztviselők, biztosok és képviselők külföldről nyugdíjat, fizetést, ajándékot vagy rendjelt nem fogadhatnak el. 13. A szövetségnek nincs joga állandó csapatokat tartani, e határozvány azonban a szövetségi sereg kiállítására intézkedéseknek semmi esetre sem állhat útjában. A szövetségi hatóság engedélye nélkül egy kanton sem tarthat 300 embernél többől álló csapatot, ide nem számítva a csendőrséget. 14. Egymás közötti viszály esetére a kantonok nem nyúlhatnak fegyveres önsegélyhez, hanem a viszályt szövetségi határozat alá terjeszteni tartoznak. 15. Ha valamellyik kantont külföldről rögtöni veszély fenyegeti, akkor a fenyegetett kanton legfelsőbb hatósága más kantonokat védelemre hívni köteles, följelentvén ezt egyúttal a szövetségi hatóságnak. A felhívott kantonok segedelemre menni tartoznak. A költségeket a szövetség viseli. 16. Jelzavarok esetére a fenyegetett kanton hasonlókép segélyt követelhet s ha ezt tenni nem képes, vagy ha Svajcz biztossága forog veszélyben, akkor az illetékes szövetségi hatóság önmagától is avatkozható; a költségeket a közbenjárásra okot adó kanton viseli. 17. Az előbbi két czikk eseteiben minden kanton tartozik a csapatoknak szabad átvonulást engedni. Ezek azonnal szövetségi vezérlet alá jönnek. 18. Valamennyi svájczi tartozik a katonaságnál szolgálni. (Folytatása köv.) Vidéki közlemények. A „Vasárnapi Újság“ magánleveleiből. (Nehogy a „Vasárnapi Újság“ szerkesztőségéhez beküldött nagyszámú vidéki levelezés a lap szűk terjedelménél fogva vagy egészen kiszoruljon vagy igen későre haladjon, -czélszerűnek láttuk, a levelek egy részét vagy egészben vagy kivonatban e testvérlap hasábjain közölni. Kérjük annálfogva vidéki tudósítóinkat, szíveskedjenek vidékük feltűnőbb eseményeit számunkra ezentúl is minél szorgalmasabban !döjegyezni. — Szerke.) Akasztó, octoberben 1856. (Tagosítás.) Sok szép úrbéri egyezségek voltak már e lapokban közölve, mellyekre a honfi keble örömérzetre gyulad, látván bennök azt, hogy a magyarföldesurak, volt jobbágyaik iránt úrbéri viszonyaik végkiegyenlítésekor, ősi nemzeti jellemeket megtartva, valódi bőkezűséget tanúsítottak, de olly magasztos nagylelkűség ez idő szerint, aligha tüntetett fel, mint a millyet Solt megyebeli Akasztó község földesurasága nagyméltóságú németujvári gróf Batthyányi Jósefnő, született, Tarnóczy Antónia csillagkeresztes hölgy, és néhai német-újvári gróf Batthyányi Vincze ur örökösei részéről, méltóságos báró Stillfried Fülöp arany kulcsos vitéz úr, ezen község iránt nyilvánítottak, midőn a még 1812-ik évi april hó 20-kán megkezdett, s igy 45 évig húzódott, úrbéri rendezési s legelő elkülönítési pereknek, melly úgy az urasságot mint a községet felette sok költségbe és összeütközésbe is hozta, egy nemcsak méltányos, de valóban nagylelkű egyességgel, röviden és egyszerre véget vetett. A legvilágossabb bizonyítékok maguk az adatok, ezek szolgáljanak igazolásul, és hirdessék e nagyszerű kegyességet. Akasztó 2800 magyar lélekből, 480 házból, 11,377 hold kiterjedésű határból áll. Ezen határból a lakosság 26 úrbéri telek után 728 szántó, és 312 hold kaszálló földet, legelőt pedig a megitélt 14 hold helyett barátságos ajánlatképen minden telek után 20 holdjával 520 holdat , ezeken felül nyolczadrész telken aluli jobbágyok 53/4 telek után 156 hold szántóföldet, 66 hold kaszállót, 110 legelőt, 247 házas zsellér pedig aránylag 620 hold legelőt, mint úrbéri illetményt kikaptak, továbbá a lelkipásztornak 1 telek 60 hold, hasonlóul jegyzőnek egy telek, a mostani és még alapítandó tanítóknak együtt 1, kántornak és községi orvosnak együtt, a falunak 2 telek föld, együtt 360 hold, továbbá ezenfelül a községi hivatalnokoknak és szolgáknak eddig kapott kész szénabeli fizetéseik helyett, kaszállókban, jelesült lelkésznek le jegyzőnek 12, tanítóknak 4, bíró és adószedőnek 6,kisbiráknak 9, pásztoroknak 16, csőszöknek 4, a község tenyésztő állataitartására 100 hold, öszvesen 163 hold kaszálló,továbbá a közlegelőből előlegesen temető nagyobbitására 4, tűzi veszedelem elhárítása végett.külső takarmánykerteknek 480 ház után, egyenként 100 föl, öszvesen 40 hold, faiskolának és gazdasági községi kertnek 9, falu nagyobbodhatásra uj házhelyeknek 24, agyag-homok gödröknek illetőleg téglaégető helynek 50., sőt,liba legelőnek és baromfiak tenyésztésére is 50 hold, öszvesen a közlegelőből az illetményen felül ,177 hold, örökösen kiadattak. Ezen úrbéri illetményen és legnagyobb részben mostalapított adományozásokon felül még az akasztói lakosság kezén maradék és foglalás-föld czíme alatt 1600 hold szántó, és 831 hold kaszálló, öszvesen 2431 hold föld van, mellyek az úrbéri törvény értelme szerint az uraságtóli megváltás tárgyát képezik, s úrbéri országos kártalanitás aránya szerint holdanként 13 ft. 45 krjával, érettek 33,376 pft. váltsági öszveg fizetendő lett volna, ezek minden fizetés nélkül és ingyen, továbbá még a lakosság által a határban beirt 365 holdnyi dézsmás szőlők mellyektől ez úri jogteli megváltásért, ha csak 25 pftjával vétetnék holdanként, az uraságnak 9125 pftnyi öszveg járna, hasonlóan minden fizetés nélkül és ingyen , ezenfelül még 769 hold vizenyős föld szinte mint a lakosság birtokának pótlására nála minden fizetés nélkül és ingyen meghagyattak, s igy 6777 holdat tévő terület az uraság által ingyen és váltság nélkül, a községi lakosságnak örök időkre általadatott; végre pedig még 1836-ik évtől hátralékban maradott, s az uraságnak járt minden fizetés, melly az úrbéri tartozások haszonbérletéből, a községet mint adósság terhelte, melly 20,000 pft meghaladott, szintén a községnek végképen ss örökösen elengedtetett , s így ezen uraság a községnek öszvesen 60,000 pftot haladó pénzbeli követelését teljesen megszüntette, s illetőleg örökösön és végkép oda ajándékozta; maradván az uraságnak a határban, eddig magán s úri birtoka a közlegelőbeli illetőségével együtt 4,600 holdnyi tulajdona, a községnek engedvén a határban a szabad választást, ezt a neki hagyott területben fogadta el; ekképen Akasztó község minden úrbéri és fölösségi illetményét kikapva, a további pörlekedés kellemetlensége és költsége a végrehajtás szigora, a váltsági öszvegek és elmaradott tartozási fizetésének súlya alól, a legrövidebben és legszerencsésebben örökre megtisztult. Tudósításom bezártával Akasztó község józan elismerésü népe nevében a nagylelkű grófnőnek s egyetlen fiának a nemes érzésű s még kiskorú gróf Batthyányi Jósefnek,és birtokos társ sógorának báró Stillfried Fülöp úr,úgyszintén egyeztető fivére Tarnóczy Kázmér meghatalmazott úrnak, kinek közbejárulásának az egyesség létesülése főleg köszönhető , kinek a nép iránti buzgó érzelme feltüntetésére elég, a haza előtt ismert nevének, csak megemlítése, hálás elismerésül kívánom, hogy a nép iránt mindig olly lelkesen érző s nemeskeblű nemzetség minden sarjadéka hazánk boldogulásának további emelésére régi dicsőségében soká virágozzék, s adja az ég, hogy ezen nemes tette példa gyanánt buzditson birtokos magyar főuraink közül mentül többet hasonló úrbéri egyességek létesítésének követésére. — Közli Sáfáry József, ügyvéd, községi meghatalmazott. Zovány, dec. 8-án 1856. (Iskolaépítés. Vasárnapi Újság.) Szerkesztő ur! — Ön kétségkívül ismeri Zovány községét, mert a közelebbi két évben e név alatt Vasárnapi Újságot küldött bele, mert közelebbi évben egy czikket is közlött, mellyben közzé volt téve , hogy a szalmás s kidölt-bedölt oldala