Politikai Ujdonságok, 1862 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1862-01-29 / 5. szám
A Politikai Újdonságok hetenkint egyszer két nagy tömött ivén jelennek meg. — Előfizetési dij 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy posta uton elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 5 ft., külön a Politikai Újdonságokra félévre 2 ft. 50 kr. nj pénzben. — A Politikai Újdonságok kiadóhivatala (Pest, egyetem-utcza 4-dik szám alatt. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) Napoleon császár trónbeszéde. Napoleon császár jan. 27. délben, a szokott órában megnyitá a törvényhozótest ez évi ülését, s azt hiszszük, hogy lapjaink sajtó alá bocsátásáig, a távirda meghozandja e fontos beszéd lényegét. Ezen esetre a francziák császára beszédének kivonata jelen czikkünk végén lesz olvasható. Egyelőre érdekesnek tartottuk feljegyezni, hogy mit várt ezen beszédtől a bécsi sajtó? legalább megérthetjük, hogy laknak-e napjainkban Bécsben jó próféták vagy nem ? A többi között az „Ost-D. P.“ (mert ez tartja magát mindentudónak), a franczia trónbeszédről következő előleges értesítést ad : „A trónbeszéd, melylyel III. Napóleon a törvényhozótestet hétfőn, jan. 27-én megnyitotta, az azelőtti szombaton a minisztertanács elé volt terjesztve. Tartalmáról annyit hallani, hogy annak a külügyeket illető része, csak néhány célzásra fog szorítkozni. Aki azt várja, hogy Napóleon császár a szóban forgó átalános európai lefegyverzésekről bővebb felvilágosítást fog adni, alkalmasint csalódni fog. Különben is úgy látszik, hogy e lefegyverezési indítvány inkább csak a hírlapi, mintsem a diplomatiai téren forog szőnyegen, mert minden, amit e tárgyról írnak, beszélnek, oly ingatag és határozatlan jellemet visel, hogy el lehetünk rá készülve, miszerint Ausztria úgy, mint Piemont (Olaszországot érti) még sok ideig jelen (felfegyverkezett) állapotukban fognak maradni. Továbbá a mexikói ügyek sincsenek még oly kifejlődésben, hogy ezekre nézve Napóleon császár határozottan nyilatkozhassék. Meg fogja úgy említeni a trónbeszéd, hogy Francziaország hadserget küld Mexikó ellen, de hogy győzelem esetére azon köztársaságban egy új uralkodói házat fognak alapítani, arról természetesen hallgatni fog.“ Ennyit akar tudni a nevezett lap a franczia trónbeszéd tartalmáról. A fennebbi sorokban egy új uralkodóház megalapítása van érintve. Erre szükség megjegyezni, hogy a franczia lapok egész bizonysággal állítják, miszerint a mexikói köztársaság legyőzése után, az európai beavatkozó hatalmak, (Anglia, Francziaország és Spanyolország) Ferdinánd Miksa főherczeget óhajtanák az új trónra ültetni. Ezen hírnek azonban a bécsi lapok a leghatározottabban ellenmondanak. De bárha Bécsben tökéletesen meg vannak győződve, hogy e hírnek semmi komoly alapja sincs, mégis elég érdekesnek tartják legalább megvizsgálni azon forrásokat, mikből ily hírlapi mendemondák származnak. Ilyen hírgyártó a többi között a párisi Havas féle Correspondentia,mely e tárgyra vonatkozólag következő históriát beszél el : „Nem az ausztriai kormány hozta szóba elször ezen új secundogenitura alapítását, hanem inkább Napóleon császár maga, a midőn a múlt években a főherczeggel személyes ismeretséget kötött. A múlt augustusban történt, hogy Napóleon császár beszélvén a főherczeggel kijelenté, hogy oly nagyra becsüli őt, miszerint igen óhajtana irányában valamely kellemes szívességet tenni. A főherczeg erre az ausztriai császárral és Rechberg gróffal értekezvén, azt felelte, hogy igen köszöni a szives megemlékezést, sőt egészen érzi Napóleon császár szives indulatának becsét; azonban ezen tárgy, még oly távollevő eshetőségekre vonatkozik, hogy azokról e pillanatban még alig lehet beszélni.“ Ugyanezen kőnyomatú lap még hozzáteszi : „A bécsi udvar kedvetlenül vette ezen kérdés megpendítését. Az uralkodóház hagyományos politikája ugyanis először elfordult azon gondolattól, hogy épen egy Napóleon szerezzen trónt a császári ház egyik tagjának , másodszor, mert gyanítani lehetett, hogy ezen ajánlat alatt valami tartalékgondolat lappanghat, például egy új követelés Olaszország javára.“------A távirda, mint hittük, meghozá Napóleon császár beszédének kivonatát, mely így hangzik : — (Császári trónbeszéd.) .A lefolyt év, daczára némi zavargásoknak, a békét megszilárdítá. A képzelt követelések felett szántszándékosan terjesztett hirek a tények egyszerű valóságával szemben önmaguktól megsemmisülnek. Külhatalmúságokhozi viszonyaink teljes megnyugvást nyújtanak. Több uralkodó látogatása a barátsági kötelékek megszilárdulásához járult. A porosz király Francziaországba jővén, a kormánynyal és néppeli szilárd egyesülési óhajtásunkat - melyeknyugodtan s az előhaladás biztos útján haladnak előre, — maga megítélhető. Elismerem Olaszországot, azon szilárd szándékkal, hogy jóakaró s önzetlen tanácsok által, két oly ügy kiegyenlítéséhez járuljak, melyek antagonismusa a lelkiismeret- s kedélyeket minden felé megzavarta. A császár óhajtja az amerikai meghasonlás békés elintézését; megemlíti a Cochinchinában kivitt eredményeket; továbbá a mexikói összeütközést, mely nem képes a jövőben helyzeti bizalmat megingatni. A külkérdésekkel a foglalkozástól menten, figyelmét főkép a pénzügyi állapotokra irányza. A császár a pénzügyi helyzetet Fould terve szerint taglalja; megnyugtatóig nyilatkozik a függőben levő adósságok miatt; a pénzügyi helyzetet s az ország belállapotát kielégítőnek találja, egyszersmind a császárság alatt létrejött közhasznú művekre utalván. A császár a szükséges reformokra mindenkor késznek nyilatkozott, s az alkotmányalapok sértetlen fentartását s ahoz való ragaszkodását igéré. A császár beszédét igy végző : Legyünk kitartók feladatunk kivitelében; bizzunk a gondviselésben, mely bennünket mindenkor védelmének látható jelenségeiben részesített.“ Megint Rómát léptetik az előtérbe. Ricasoli miniszterelnök politikájának alapelve, hogy nemzet fegyverkezzék, s mindenekelőtt a római kérdés meg^n^^^^ kisértse meg : a szabadelvű párt, melyhez nyíltan Garibaldi^Rpki'^