Politikai Ujdonságok, 1869 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-06 / 1. szám

kisérthetnék a szövetségtőli elszakadást; a német háborúban ellenben ezen országok fe­jedelmei nem gondolhatnának erre koronájuk koc­káztatása nélkül. Ily körülmények közt Berlinben növekvő érdekeltséggel, s nem minden nyugtalanság nélkül tekintik a ke­leti kérdést, mihez még azon körülmény is járul, hogy azt hiszik, miként ez különös vonatkozással bír Németországra. Ama hír, hogy Bonneville marquis Rómában a meg­szálló sereg megerősítését a Poroszországgal való összeütközés esetére kinyerte, mi­által Olaszországot mérsékelni czéloznák, — szin­tén nem igen alkalmas az aggályokat keves­bíteni. — (További félhivatalos nyilatkozatok.) Bismarck lapja, a „Nordd. Alig. Ztg.“ Írja: „Az újév kedvező előjelek közt kezdődik a nemzetközi politikára nézve. Első munkanapja két egymással viszálkodó hatalom közti közvetítésnek lesz szentelve. Ezen ügy, mely a külpolitika esé­lyei között a legélénkebben foglalkoztatta a kedé­lyeket az év fordulatával, jellemző bizonyos tekin­tetben a külpolitika múlt évi folyamára nézve is. A leglényegesb feladata volt ezen időszak alatt: elhárítása mindazon okoknak, a­melyek összeütkö­zést vagy csak feszültséget is idézhettek elő egyes hatalmak között. Nagyon elfogult optimismus volna, ha tagadni akarná valaki, hogy ilyen okok több ízben léteztek, s mi fájdalom! csak az utóbbi napok alatt fedezhettük föl azok kutforrását. Ha mindennek daczára tényleg zavartalanul maradt a béke mindenütt, mutatja ez a kölcsönös békés fejlődés utáni komoly és benső vágyat, a­mely a népeket lelkesíti és a­melyet a kabinetek minde­nütt követni igyekeznek ott, a­hol nem űzi őket személyes nagyravágyás veszélyes tevékenységre. Reméljük, hogy ezen békés törekvés az új­ évben is ugyanazon sikerrel fog diadalmaskodni minden ellentörekvés daczára, mint történt például, ha visszatekintünk a múlt év folyamára — Németor­szág és nyugati szomszédjai között.“ A konferenczia első pontja a status quo fentartása Kandia szigetén. A török és török­­baráti oldalon félni látszanak azonban, hogy e pont kellemetlen vitára szolgáltat alkal­mat a dolgok állása fölött az évek óta súlyo­san látogatott szigeten. Ezen tekintetből magyarázhatni meg Bismarck gróf lapja sze­rint azon biztosítást, a­mely most egyszerre czélzatosan terjesztetik Bécsen át, hogy tud­niillik a lázadás tökéletesen megszűnt a szige­ten, s hogy a fölkelők maradványa megadta magát az utolsó pillanatban.„Ezen biztosí­tásnak — végzi az idézett lap — nincs más czélja, mint előre elvágni minden vitát ezen, a törökökre nézve kellemetlen pont fölött.“ A „Nordd. Alig. Ztg.“ ezen észrevételei tanulságosak: világosan látjuk, — a­mit egyébiránt rég tudtunk — hogy a porosz kabinet melyik oldalon áll s minő szerepet fog vinni képviselője a konferencziában. Le lévén kötelezve Oroszország irányában, Po­roszország magatartása kétségtelenül török ellenes. Nevezetes felvilágosítást nyújt e tekin­tetben a „Bresl. Ztg.“ berlini levelezője is, a­ki ezt írja: „Szabadelvű és rendesen jól érte­sült oldalról figyelmeztetnek, hogy a kor­mányt sajtó arra utasíttatik igen rövid idő alatt: ne úgy tüntessék föl a konferencziát mint békebiztosítékot, sőt utaljanak reá, hogy kétségtelenül bonyodalmak fognak be­következni, a­melyek valószínűvé teszik a konferenczia megszakítását. Ha ezen jóslat teljesül, a félhivatalos lapok harczias eshető­ségre nyitnak kilátást s a veszélyeket elő­térbe helyzik,a védelmi minisztérium vezetését. Mint hírlik, a neve­zett minisztériumba két főosztály lesz fölállítva: osztály­főnökökül a közigazgatási osztályhoz Kiss Miklós volt honvéd ezredest (a ki 1849 után mint menekült Párisban tartózkodott) és Szende Bélát, Arad megye főispánját emlegetik; a katonai osz­tályhoz Ghyczy Emil táborkari mérnök alezredest. ** pénzügyminisztérium) elhatározta, hogy a közönség kényelmére egy váltópénztárt fog fel­állítani, hol minden osztrák pénznem beváltatik. **(A pénzügyminisztériumnak) horvát ügyi osz­tálya január 1-étől megkezdte működését. Minden horvát ügyekre vonatkozó rendelet magyar és hor­­vát nyelven fog kiadatni. * (A horvát-magyar kiegyezkedésre vonat­kozólag) Liptó megye utolsó évnegyedes közgyű­lésében, örömét kifejezendő a helyreállított alkotmá­nyos élet, különösen pedig a h­orvát kiegyezés felett, elhatározta, hogy Bedekovics Kálmán miniszter­hez üdvözlő feliratot küldene, melyben egyúttal felkeressék, hogy a megyének a történtek feletti örömét a társországok minden hatóságaival tu­dassa. A határozat egyhangúlag nagy lelkesedés közt mondatott ki.­­ (A kereskedelmi hajók lobogójáról) azt ír­ják a lapok, hogy ez ügyben a vám- és kereske­delmi szerződés intézkedése rendelet útján fog életbe léptettetni, még­pedig a következőképen: az ezentúl viselendő zászló hosszúkás négyszöget fog képezni, három vízirányos részből; a középső rész fehér, a felső piros, az alsó, felosztva piros és zöld lesz; a középső részben két sárgával befoglalt czi­­mer lesz; a belső (a nyél felé) piros mezőben fehér átfogóval, a külső a magyar czimer lesz. Mindenik czimer felett sárga korona, a belső felett nyílt, a külső felett szent István koronája fog alkalmaz­tatni. A kereskedelmi hajók lobogóin semmi más jelvény nem fog alkalmaztatni. A zászló magassága szélességéhez oly arányban lesz, mint 2 a 3-hoz.­­ (Egy miniszteri rendeletet,­ mely Heves me­gye utolsó közgyűlésén szőnyegre került, érdekes­nek vélünk felemlíteni, miután a lőfegyverek hasz­nálata iránt sokan vannak még kételyben. E szerint a lőfegyvertartás és használás mindenkinek jogá­ban áll, csak becstelenítő bűntett miatt fenyített, vagy vizsgálat alatt levő, úgy­szintén gyanús és csavargó egyénektől, a községi elöljárók javaslata alapján, vétethetnek el a fegyverek.­­ (Az erdélyi királyi biztosság.) Zeyk Ká­roly belügyminiszteri államtitkár a napokban Ko­lozsvárra indul, hogy az ottan szervezendő királyi biztosság hatásköre s a kir. főkormányszéknél je­lenleg alkalmazott hivatalnokok mikénti elhelye­zése iránt értekezzék. A Kolozsvárit felállítandó kir. biztosság az eddigi megállap­odás szerint kö­vetkező egyénekből lesz összeállítva: Kir. biztos: Gr. Péchy Manó. — Miniszteri tanácsos: Groisz Gusztáv. Tanácsosok: Nagy Elek, Gebbel Károly, Porutin Sámuel.— Titkárok: Páll Sándor, Vajda László, Schreiber Frigyes, Lugosi József, Olasz Károly, Nemes Péter. — Kezelési osztálynál fő­igazgató : Jakab Elek. — Az egész fog állani 45 személyből, s ezeknek évi fizetése 55.100 ftot fog tenni. — (Rémhírek a szászföldön.) Az erdélyi szász egyetem legutóbbi ülése különös jelenet színhelye volt. Hannea, egyik szerdahelyszéki kül­dött következő interpellácziót intézett a komes­­helyetteshez: „Van-e tudomása ama hírről, mely szerint a szerdahelyszéki románok decz. 25-ke éjje­lén minden nem-román ajkú lakost legyilkolni szándékoztak, továbbá : miféle intézkedéseket tett e rágalom indítóinak kinyomozására? A komes­­helyettes megnyugtatólag felelt, hangsúlyozván azt, hogy ily kérdések tételére az egyetemi küldöt­tek nem illetékesek, s ő is csak udvariasságból ad felvilágosítást. A „Hrm. Ztg.“ szerint a rémhír eredete egy szerdahelyi zugkorcsmában keresendő, hol néhány bortól elázott égvén a nem-románok ellen fenyegető szavakat hallatott. E nyilatkoza­tokat két tisztviselő is hallotta, egyikök beszaladt N.-Szebenbe, a másik jelentéseket küldött s igy terjeszték a rémületet N.-Szebeliben és a vidéken. A szerdahelyieken kivül a n­­apolyiak is holmi megtámadtatástól tartottak, s még nagyobb lett fé­lelmük, midőn 50 dzsidást láttak Szerdahelyre át­vonulni. Végtére is kisült, hogy Szerdahelyit a bor beszélt némely szájhősökből; a katonák is két nap múlva odahagyták Szerdahelyt s a felriasztott ke­délyek ismét lecsillapultak. — Hivatalost. (Gr. Károlyi Györgyöt) Szat­­márgye főispánját, ez állomástól ő Felsége felmen­tette, kifejezvén kegyelmét és megelégedését; he­lyébe Ujfalusi Miklóst, eddig Kővár vidék főkapitá­nyát nevezte ki. 3 Hazai közügyek és események. — (A honvédelmi minisztérium) szervezeté­nek hivatalos közzététele hí­ szerint már a legkö­­zelebbi napokban meg fog történni. Államtitkár Kerkápolyi Károly volt képviselő lesz, a­ki január 2-án már be is lépett hivatalába, s átvette a hon­. (Kinevezés.) A belügyminisztériumba mi­niszteri titkárrá neveztetett ki dr. dr. Grosz Lipót, tiszteletbeli miniszteri titkárrá Peöcz Elek. A magyar kir. honvéd hadseregnek beosztása. A honvédsereg beosztásáról következő szer­vezetet közöl a „Honvédelmi Lapok“, mint látszik, hiteles forrásból. E szerint az öt kerület (dunán­­inneni, dunántúli, tiszáninneni, tiszántúli és erdé­lyi) mindenik több zászlóaljat és lovas-századot foglal magában, melyek alább illető sorszámaik szerint vannak elősorolva: I. Dunáninneni kerület. (Parancsnoki székhely Pest.) Zászlóaljak: 1. Pesti, székhelye Pest; — 2. Buda-pilisi, sz. h. Ó-Buda; — 3. Jászság-váczi, sz. h. Gödöllő;­­ 4. Kecskeméti, sz.­­ Kecske­mét; — 5. Kiskunság-zsolti, sz. h. Kalocsa; — 6. Szabadkai, sz. h. Szabadka; — 7. Zombori, sz. h. Zombor;— 8. Bácsi, sz. h.Futak; — 9.Bajai,sz. h. Baja; — 10. Pozsonyi, sz. h. Pozsony; — 11. Ke­­let-nyitrai,sz.h. Nyitra; — 12. Nyugot-nyitrai, sz. h. Szakolcza; — 13. Trencséni, sz. h. Trencsén; — 14. Árva-liptó-turóczi, sz.­­ Liptó-Sz.­Miklós; — 15. Zólyomi, sz. h. Beszterczebánya; — 16. Barsi, sz. h. Aranyos-Maróth;­— 17. Esztergom-honti, sz. h. Ipolyság; — 18. Észak-nógrádi, sz. h. Lo­­soncz; — 19. Nyugat-nógrádi, sz. h. B.-Gyarmat. Lovas-századok: 1. Uj-Pest; — 2. Sz.-Endre; — 3. Jászberény; — 4. Kecskemét; — 5. Félegy­háza; — 6. Szabadka (6—9); — 7. Aranyos-Ma­­róth (10 —16); — 8. B.-Gyarmath (17—18—19). II. Dunántúli kerület. (Parancsnoki székhely Veszprém ) Zászlóaljak: 20.­ Győr-Mosonyi, székhelye Magyar-Óvár; — 21.Észak-vasi, sz. h. Kőszeg; — 22. Dél-vasi sz. h. Körmend; — 23. Nyugot-zalai, sz. h. Zala-Egerszeg; — 24. Kelet-zalai, székhely Keszthely; — 25. Nyugot-somogyi, sz.h. Marczal; — 26. Kelet-somogyi, sz. h. Kaposvár; — 27. Nyugat-baranyai, sz. h. Pécs; — 28. Kelet-baranyai, sz. h. Mohács; — 29. Tolnai, sz. h. Szegszárd; — 30. Fehéri, sz. h. Sz.-Fehérvár; — 31. Veszprémi, sz. h. Vesprém; — 32. Komáromi, sz. h. Tata; — 33. Sopronyi, sz. h. Sopron. Lovas századok : 10. Keszthely (21 — 24); — 12. Pécs (25—28); — 11. Sz.-Fehérvár (29—31); 9. Bábolna (20—32—33). III. Tiszáninneni kerület. (Parancsnoki székhely Kassa.) Zászlóaljak: 34.Észak-hevesi, székh.Eger; — 35. Dél-hevesi, sz. h. Mező-Túr; — 36. Borsodi, sz. h. Miskolcz; — 37. Gömöri, sz. a. Rima-Szom­bat; — 38. Abauj-Tornai, sz.h. Kassa; — 39. Be­­regh-Ungi, sz. h. Beregszász; — 40. Dél-zempléni, sz. h. S.-A.-Ujhely; — 41. Észak-zempléni, sz. h. N.-Mihály; — 42. Sárosi, sz. h. Eperjes; — 43. Szepességi, sz. h. Lőcse. Lovas századok: 13. Gyöngyös (34); — 14. Mezőtúr (35); — 15. Miskolcz (36—37 — 43); — 16. Kassa (38—42), IV. Tiszántúli kerület. (Parancsnoki székhely Nagy-Várad.) Zászlóaljak: 44. Máramaros-ugocsai, székhelye Huszt; — 45. Szathmári, sz. h. N.-Károly; — 46. K.-Szolnok, Kraszna, kővári, sz. h. Zilah; — 47. Hajdú-szabolcsi, sz.h. N.-Kálló;—48. Debreczen, N.-kunsági, sz. h. Debreczen; — 49. Nagy­váradi, sz. h. N.-Várad; — 50. Szalontai, sz. h. Szalonta; — 51. Belényesi, sz. h. Belényes;—­52. Csongrádi, sz. h. Szeged; — 53. Békési, sz. h. Gyula; — 54. Csanádi, sz.h. Makó;— 55. Aradi, sz. h. Ó-Arad ; — 56. Világosi, sz. h. Pankota; — 57. Borosjenő, zarándi, sz. h. Borosjenő; — 58. Dél-torontáli, sz. h. Nagy-Becskerek; — 59. Közép-torontáli, sz. h. Nagy-Szent-Miklós; — 60. Észak-torontáli, sz. h. Mokrin; — 61. Észak-temesi, sz. h. Vinga; —* 62. K­özép-temesi, sz. h. Csáková; — 63. Dél-temesi, sz. h. Detta; — 64. Krassói, sz. h. Lugos. Lovas századok: 22. N.­Károly (40, 45, 46); — 21. H.­Böszörmény (47); — 20. Karczag (48); — 23. Szalonta (49—51); —17. Mezőhegyes (52— 54); — 24. Zsombolya (55, 56, 59); — 18. Nagy- Becskerek (58, 59, 60); — 19. Csáková (61—64) V. Erdélyi kerület. (Parancsnok székhelye Maros-Vásárhely.) Zászlóaljak: 65. Belső-szolnoki, sz. h. Décs; — 66. Besztercze-dobokai, sz. h. Besztercze; —

Next