Politikai Ujdonságok, 1869 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1869-01-06 / 1. szám
kisérthetnék a szövetségtőli elszakadást; a német háborúban ellenben ezen országok fejedelmei nem gondolhatnának erre koronájuk kockáztatása nélkül. Ily körülmények közt Berlinben növekvő érdekeltséggel, s nem minden nyugtalanság nélkül tekintik a keleti kérdést, mihez még azon körülmény is járul, hogy azt hiszik, miként ez különös vonatkozással bír Németországra. Ama hír, hogy Bonneville marquis Rómában a megszálló sereg megerősítését a Poroszországgal való összeütközés esetére kinyerte, miáltal Olaszországot mérsékelni czéloznák, — szintén nem igen alkalmas az aggályokat kevesbíteni. — (További félhivatalos nyilatkozatok.) Bismarck lapja, a „Nordd. Alig. Ztg.“ Írja: „Az újév kedvező előjelek közt kezdődik a nemzetközi politikára nézve. Első munkanapja két egymással viszálkodó hatalom közti közvetítésnek lesz szentelve. Ezen ügy, mely a külpolitika esélyei között a legélénkebben foglalkoztatta a kedélyeket az év fordulatával, jellemző bizonyos tekintetben a külpolitika múlt évi folyamára nézve is. A leglényegesb feladata volt ezen időszak alatt: elhárítása mindazon okoknak, amelyek összeütközést vagy csak feszültséget is idézhettek elő egyes hatalmak között. Nagyon elfogult optimismus volna, ha tagadni akarná valaki, hogy ilyen okok több ízben léteztek, s mi fájdalom! csak az utóbbi napok alatt fedezhettük föl azok kutforrását. Ha mindennek daczára tényleg zavartalanul maradt a béke mindenütt, mutatja ez a kölcsönös békés fejlődés utáni komoly és benső vágyat, amely a népeket lelkesíti és amelyet a kabinetek mindenütt követni igyekeznek ott, ahol nem űzi őket személyes nagyravágyás veszélyes tevékenységre. Reméljük, hogy ezen békés törekvés az új évben is ugyanazon sikerrel fog diadalmaskodni minden ellentörekvés daczára, mint történt például, ha visszatekintünk a múlt év folyamára — Németország és nyugati szomszédjai között.“ A konferenczia első pontja a status quo fentartása Kandia szigetén. A török és törökbaráti oldalon félni látszanak azonban, hogy e pont kellemetlen vitára szolgáltat alkalmat a dolgok állása fölött az évek óta súlyosan látogatott szigeten. Ezen tekintetből magyarázhatni meg Bismarck gróf lapja szerint azon biztosítást, amely most egyszerre czélzatosan terjesztetik Bécsen át, hogy tudniillik a lázadás tökéletesen megszűnt a szigeten, s hogy a fölkelők maradványa megadta magát az utolsó pillanatban.„Ezen biztosításnak — végzi az idézett lap — nincs más czélja, mint előre elvágni minden vitát ezen, a törökökre nézve kellemetlen pont fölött.“ A „Nordd. Alig. Ztg.“ ezen észrevételei tanulságosak: világosan látjuk, — amit egyébiránt rég tudtunk — hogy a porosz kabinet melyik oldalon áll s minő szerepet fog vinni képviselője a konferencziában. Le lévén kötelezve Oroszország irányában, Poroszország magatartása kétségtelenül török ellenes. Nevezetes felvilágosítást nyújt e tekintetben a „Bresl. Ztg.“ berlini levelezője is, aki ezt írja: „Szabadelvű és rendesen jól értesült oldalról figyelmeztetnek, hogy a kormányt sajtó arra utasíttatik igen rövid idő alatt: ne úgy tüntessék föl a konferencziát mint békebiztosítékot, sőt utaljanak reá, hogy kétségtelenül bonyodalmak fognak bekövetkezni, amelyek valószínűvé teszik a konferenczia megszakítását. Ha ezen jóslat teljesül, a félhivatalos lapok harczias eshetőségre nyitnak kilátást s a veszélyeket előtérbe helyzik,a védelmi minisztérium vezetését. Mint hírlik, a nevezett minisztériumba két főosztály lesz fölállítva: osztályfőnökökül a közigazgatási osztályhoz Kiss Miklós volt honvéd ezredest (a ki 1849 után mint menekült Párisban tartózkodott) és Szende Bélát, Arad megye főispánját emlegetik; a katonai osztályhoz Ghyczy Emil táborkari mérnök alezredest. ** pénzügyminisztérium) elhatározta, hogy a közönség kényelmére egy váltópénztárt fog felállítani, hol minden osztrák pénznem beváltatik. **(A pénzügyminisztériumnak) horvát ügyi osztálya január 1-étől megkezdte működését. Minden horvát ügyekre vonatkozó rendelet magyar és horvát nyelven fog kiadatni. * (A horvát-magyar kiegyezkedésre vonatkozólag) Liptó megye utolsó évnegyedes közgyűlésében, örömét kifejezendő a helyreállított alkotmányos élet, különösen pedig a horvát kiegyezés felett, elhatározta, hogy Bedekovics Kálmán miniszterhez üdvözlő feliratot küldene, melyben egyúttal felkeressék, hogy a megyének a történtek feletti örömét a társországok minden hatóságaival tudassa. A határozat egyhangúlag nagy lelkesedés közt mondatott ki. (A kereskedelmi hajók lobogójáról) azt írják a lapok, hogy ez ügyben a vám- és kereskedelmi szerződés intézkedése rendelet útján fog életbe léptettetni, mégpedig a következőképen: az ezentúl viselendő zászló hosszúkás négyszöget fog képezni, három vízirányos részből; a középső rész fehér, a felső piros, az alsó, felosztva piros és zöld lesz; a középső részben két sárgával befoglalt czimer lesz; a belső (a nyél felé) piros mezőben fehér átfogóval, a külső a magyar czimer lesz. Mindenik czimer felett sárga korona, a belső felett nyílt, a külső felett szent István koronája fog alkalmaztatni. A kereskedelmi hajók lobogóin semmi más jelvény nem fog alkalmaztatni. A zászló magassága szélességéhez oly arányban lesz, mint 2 a 3-hoz. (Egy miniszteri rendeletet, mely Heves megye utolsó közgyűlésén szőnyegre került, érdekesnek vélünk felemlíteni, miután a lőfegyverek használata iránt sokan vannak még kételyben. E szerint a lőfegyvertartás és használás mindenkinek jogában áll, csak becstelenítő bűntett miatt fenyített, vagy vizsgálat alatt levő, úgyszintén gyanús és csavargó egyénektől, a községi elöljárók javaslata alapján, vétethetnek el a fegyverek. (Az erdélyi királyi biztosság.) Zeyk Károly belügyminiszteri államtitkár a napokban Kolozsvárra indul, hogy az ottan szervezendő királyi biztosság hatásköre s a kir. főkormányszéknél jelenleg alkalmazott hivatalnokok mikénti elhelyezése iránt értekezzék. A Kolozsvárit felállítandó kir. biztosság az eddigi megállapodás szerint következő egyénekből lesz összeállítva: Kir. biztos: Gr. Péchy Manó. — Miniszteri tanácsos: Groisz Gusztáv. Tanácsosok: Nagy Elek, Gebbel Károly, Porutin Sámuel.— Titkárok: Páll Sándor, Vajda László, Schreiber Frigyes, Lugosi József, Olasz Károly, Nemes Péter. — Kezelési osztálynál főigazgató : Jakab Elek. — Az egész fog állani 45 személyből, s ezeknek évi fizetése 55.100 ftot fog tenni. — (Rémhírek a szászföldön.) Az erdélyi szász egyetem legutóbbi ülése különös jelenet színhelye volt. Hannea, egyik szerdahelyszéki küldött következő interpellácziót intézett a komeshelyetteshez: „Van-e tudomása ama hírről, mely szerint a szerdahelyszéki románok decz. 25-ke éjjelén minden nem-román ajkú lakost legyilkolni szándékoztak, továbbá : miféle intézkedéseket tett e rágalom indítóinak kinyomozására? A komeshelyettes megnyugtatólag felelt, hangsúlyozván azt, hogy ily kérdések tételére az egyetemi küldöttek nem illetékesek, s ő is csak udvariasságból ad felvilágosítást. A „Hrm. Ztg.“ szerint a rémhír eredete egy szerdahelyi zugkorcsmában keresendő, hol néhány bortól elázott égvén a nem-románok ellen fenyegető szavakat hallatott. E nyilatkozatokat két tisztviselő is hallotta, egyikök beszaladt N.-Szebenbe, a másik jelentéseket küldött s igy terjeszték a rémületet N.-Szebeliben és a vidéken. A szerdahelyieken kivül a napolyiak is holmi megtámadtatástól tartottak, s még nagyobb lett félelmük, midőn 50 dzsidást láttak Szerdahelyre átvonulni. Végtére is kisült, hogy Szerdahelyit a bor beszélt némely szájhősökből; a katonák is két nap múlva odahagyták Szerdahelyt s a felriasztott kedélyek ismét lecsillapultak. — Hivatalost. (Gr. Károlyi Györgyöt) Szatmárgye főispánját, ez állomástól ő Felsége felmentette, kifejezvén kegyelmét és megelégedését; helyébe Ujfalusi Miklóst, eddig Kővár vidék főkapitányát nevezte ki. 3 Hazai közügyek és események. — (A honvédelmi minisztérium) szervezetének hivatalos közzététele hí szerint már a legközelebbi napokban meg fog történni. Államtitkár Kerkápolyi Károly volt képviselő lesz, aki január 2-án már be is lépett hivatalába, s átvette a hon. (Kinevezés.) A belügyminisztériumba miniszteri titkárrá neveztetett ki dr. dr. Grosz Lipót, tiszteletbeli miniszteri titkárrá Peöcz Elek. A magyar kir. honvéd hadseregnek beosztása. A honvédsereg beosztásáról következő szervezetet közöl a „Honvédelmi Lapok“, mint látszik, hiteles forrásból. E szerint az öt kerület (dunáninneni, dunántúli, tiszáninneni, tiszántúli és erdélyi) mindenik több zászlóaljat és lovas-századot foglal magában, melyek alább illető sorszámaik szerint vannak elősorolva: I. Dunáninneni kerület. (Parancsnoki székhely Pest.) Zászlóaljak: 1. Pesti, székhelye Pest; — 2. Buda-pilisi, sz. h. Ó-Buda; — 3. Jászság-váczi, sz. h. Gödöllő; 4. Kecskeméti, sz. Kecskemét; — 5. Kiskunság-zsolti, sz. h. Kalocsa; — 6. Szabadkai, sz. h. Szabadka; — 7. Zombori, sz. h. Zombor;— 8. Bácsi, sz. h.Futak; — 9.Bajai,sz. h. Baja; — 10. Pozsonyi, sz. h. Pozsony; — 11. Kelet-nyitrai,sz.h. Nyitra; — 12. Nyugot-nyitrai, sz. h. Szakolcza; — 13. Trencséni, sz. h. Trencsén; — 14. Árva-liptó-turóczi, sz. Liptó-Sz.Miklós; — 15. Zólyomi, sz. h. Beszterczebánya; — 16. Barsi, sz. h. Aranyos-Maróth;— 17. Esztergom-honti, sz. h. Ipolyság; — 18. Észak-nógrádi, sz. h. Losoncz; — 19. Nyugat-nógrádi, sz. h. B.-Gyarmat. Lovas-századok: 1. Uj-Pest; — 2. Sz.-Endre; — 3. Jászberény; — 4. Kecskemét; — 5. Félegyháza; — 6. Szabadka (6—9); — 7. Aranyos-Maróth (10 —16); — 8. B.-Gyarmath (17—18—19). II. Dunántúli kerület. (Parancsnoki székhely Veszprém ) Zászlóaljak: 20. Győr-Mosonyi, székhelye Magyar-Óvár; — 21.Észak-vasi, sz. h. Kőszeg; — 22. Dél-vasi sz. h. Körmend; — 23. Nyugot-zalai, sz. h. Zala-Egerszeg; — 24. Kelet-zalai, székhely Keszthely; — 25. Nyugot-somogyi, sz.h. Marczal; — 26. Kelet-somogyi, sz. h. Kaposvár; — 27. Nyugat-baranyai, sz. h. Pécs; — 28. Kelet-baranyai, sz. h. Mohács; — 29. Tolnai, sz. h. Szegszárd; — 30. Fehéri, sz. h. Sz.-Fehérvár; — 31. Veszprémi, sz. h. Vesprém; — 32. Komáromi, sz. h. Tata; — 33. Sopronyi, sz. h. Sopron. Lovas századok : 10. Keszthely (21 — 24); — 12. Pécs (25—28); — 11. Sz.-Fehérvár (29—31); 9. Bábolna (20—32—33). III. Tiszáninneni kerület. (Parancsnoki székhely Kassa.) Zászlóaljak: 34.Észak-hevesi, székh.Eger; — 35. Dél-hevesi, sz. h. Mező-Túr; — 36. Borsodi, sz. h. Miskolcz; — 37. Gömöri, sz. a. Rima-Szombat; — 38. Abauj-Tornai, sz.h. Kassa; — 39. Beregh-Ungi, sz. h. Beregszász; — 40. Dél-zempléni, sz. h. S.-A.-Ujhely; — 41. Észak-zempléni, sz. h. N.-Mihály; — 42. Sárosi, sz. h. Eperjes; — 43. Szepességi, sz. h. Lőcse. Lovas századok: 13. Gyöngyös (34); — 14. Mezőtúr (35); — 15. Miskolcz (36—37 — 43); — 16. Kassa (38—42), IV. Tiszántúli kerület. (Parancsnoki székhely Nagy-Várad.) Zászlóaljak: 44. Máramaros-ugocsai, székhelye Huszt; — 45. Szathmári, sz. h. N.-Károly; — 46. K.-Szolnok, Kraszna, kővári, sz. h. Zilah; — 47. Hajdú-szabolcsi, sz.h. N.-Kálló;—48. Debreczen, N.-kunsági, sz. h. Debreczen; — 49. Nagyváradi, sz. h. N.-Várad; — 50. Szalontai, sz. h. Szalonta; — 51. Belényesi, sz. h. Belényes;—52. Csongrádi, sz. h. Szeged; — 53. Békési, sz. h. Gyula; — 54. Csanádi, sz.h. Makó;— 55. Aradi, sz. h. Ó-Arad ; — 56. Világosi, sz. h. Pankota; — 57. Borosjenő, zarándi, sz. h. Borosjenő; — 58. Dél-torontáli, sz. h. Nagy-Becskerek; — 59. Közép-torontáli, sz. h. Nagy-Szent-Miklós; — 60. Észak-torontáli, sz. h. Mokrin; — 61. Észak-temesi, sz. h. Vinga; —* 62. Közép-temesi, sz. h. Csáková; — 63. Dél-temesi, sz. h. Detta; — 64. Krassói, sz. h. Lugos. Lovas századok: 22. N.Károly (40, 45, 46); — 21. H.Böszörmény (47); — 20. Karczag (48); — 23. Szalonta (49—51); —17. Mezőhegyes (52— 54); — 24. Zsombolya (55, 56, 59); — 18. Nagy- Becskerek (58, 59, 60); — 19. Csáková (61—64) V. Erdélyi kerület. (Parancsnok székhelye Maros-Vásárhely.) Zászlóaljak: 65. Belső-szolnoki, sz. h. Décs; — 66. Besztercze-dobokai, sz. h. Besztercze; —