Politikai Ujdonságok, 1869 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1869-06-30 / 26. szám
vezeti bírákban ne a kormány kész köteles szolgáit lássa: elkerülhetlenül szükséges, hogy az esküdtszéki bíróság illetőségét minden bűntényre, különösen pedig a politikai bűnösökre azonnal kiterjeszszék. E tekintetben a magyar nemzetnek a régi szomorú időkből fájdalmas tapasztalásai vannak. Testvérlapunk a „Vasárnapi újság“ nem rég ezelőtt közlé a Martinovics-per történetét, s láttuk, hogy az akkori királyi tábla oly dolgokért hozott halálos ítéletet, a mi mai nap teljesen szabad: elmondhatom akárki előtt, sőt kinyomathatom az újságba, anélkül, hogy a hajam szála is meggörbülne miatta. Ily igazságtalan pör és elítélés érte mintegy harminc évvel ezelőtt Wesselényi Miklóst, Kossuth Lajost, Lovassy Lászlót. Amit ezen hazánkfiai akkor mondtak, kívántak, vagy indítványoztak, mai nap már régen benn van a törvényben, mint oly szent igazság, melynek helyes volta fölött többé senki sem kételkedik. Ily emlékek okozhatják, hogy igen sokan a változott viszonyok közt is a bíróság kérdésében anynyira óvatosak és bizalmatlanok, habár előttünk áll egész Európa példája, ahol mindenütt kinevezett birákra találunk. Utolsó szavunk: Határozzon az országgyűlés úgy mint tagjainak legtisztább meggyőződése sugallja, de azt ne szűnjünk meg sürgetni — amit különben a kormány is megigért már, — hogy bűnvádi esetekben s különösen politikai pörökben egyedül és kizárólag csak esküdtszék ítélhessen. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház múlt heti ülésezése gazdag volt eseményekben és izgalmas mozzanatokban. Június 21-dikén tárgyalták a határőrvidéki erdők eladása kérdését. A horvát országgyűlés átírt a magyarhoz, hogy gátolja meg Kuhn közös hadügyminiszter szándékát ez erdők eladása iránt. Napirendre kerülvén a tárgy, gróf Andrássy előadta, hogy sem eladás, sem bérbeadás nem történt eddig és a magyar kormány tudomása nélkül nem is fog történni. Zsédényi indítványozta, hogy elégedjenek meg e felvilágosítással és fejtegető, hogy czélszerűbbnek látja az ilyen ügyek közvetítését a kormány ügyességére bízni, annyival inkább,mert meg van győződve, hogy az nem egyezik bele semmi jelentékenyebb intézkedésbe, az illető országgyűlések megkérdezése nélkül. Ghyczy Kálmán ennyivel nem elégszik meg; ő ki akarja mondatni, hogy Kuhn miniszternek minden lehető intézkedése amaz erdőkre vonatkozólag előlegesen semmisnek nyilváníttatik. Ghyczy indítványát pártolják többen a baloldalról. Zsedényié mellett nem szól senki, de 40 jobboldali tag kérésére a szavazás másnapra halasztatik. Másnap aztán Zsedényi indítványa többséget nyert; rá szavaztak a horvát képviselők is. A határőrvidék tényleg katonai kormányzat alatt áll még; polgári hatalom alá vonása siető. Csak azt kell meggátolni kormányunknak, hogy annak elintézéséig ne történjenek jövőre kiható intézkedések. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásba vételét megelőzőleg Ghyczy Kálmán a június 23-diki ülésben indítványt tett, hogy halasztassék el eme tárgyalás a törvényhatóságok rendezéséig. Ez indítvány az ellenzék álláspontját jelölte meg, mely szerint egyszerre kellene tárgyalni eme két egybefüggő tárgyat. Az indítvány szavazattöbbséggel elvettetett és megkezdődött a benyújtott 1.-javaslat tárgyalása. A jobboldal szónokai nem látják kivihetőnek az igazságszolgáltatás óhajtott rendbe jövését a a javaslatban letett elvek elfogadása nélkül. Ez elvek főbbjei, hogy a biró kinevezése halálig szól 302 jon, a biró kormányt kinevezéssel állítassék helyére; a biró független legyen a politikai mozgalmaktól. Horváth és Eötvös miniszterek, valamint a jobboldal többi szónokai ez elvek mellőzhetetlenségét fejtegették. Az ellenzék, mint már említettük, azt támadja meg, hogy az első bíróságokat határozottan ki akarják vonni a törvényhatóságok kezéből, különösen a feltétlen kinevezés ellen beszélnek. Az általános vita folyamában egy kellemetlen epizód adta elő magát. Irányi Dániel a szélsőbal vezére a törvényjavaslat ellen tartott beszédében azon könnyelmű vádat ejtette ki, hogy az igazságügyi miniszter Böszörményi Lászlót „törvénytelen ítélet folytán halálra kínozta.“ E vád kettőt foglal magában: hogy Böszörményi ítélete törvénytelen volt, holott felette esküdtszék ítélt s a törvényszék csak alkalmazta a büntetés mértékét; és hogy az igazságügyminiszter egy elitéltet halálra kínzott. Az egész ház megháborodott e váratlan támadásra; az elnök a szónokot rendreutasította, s s mivel az idő is késő volt, az ülést hirtelen feloszlatta. Ezzel azonban az igazságyügyminiszter nem elégedett meg s a másnapi ülésben teljesb elégtételt követett, mind a törvényszéken, mind a rajta esett méltatlanságért. A ház hosszú és éles vita után határozott rászólását igtatta jegyzőkönyvbe, így végződött e sajnos jelenet, melyhez vajha többé hasonló ne történjék a magyar törvényhozás termeiben ! —‘------------------Alább következik ezen ülések részletes leírása, egyszersmind tudatjuk, hogy a jövő héten az „Országgyűlési Beszédtársban fogjuk közölni az elmondott nevezetesebb beszédeket. A képviselőhöz ülése :június 22-kén. (Kezdete 10 órakor.) § Tárgyak: Jelentések, interpellácziók. A határőrvidéki erdők eladásának kérdése. Elnök: Somssich Pál. Jelen voltak: Andrássy Gyula gróf, Lónyay Menyhért, Horváth Boldizsár, Wenkheim Béla b., Gorove István, Eötvös József b., Bedekovics Kálmán, Mikó Imre gr., miniszterek. Elnök bejelent több egyéni érdekű kérvényt. Bejelenti továbbá Sáros megye kérvényét, melyben a törvénykezést a közigazgatástól elválasztatni kéri. Horváth Mihály benyújtja a szegedi iparosok kérvényét, melyben a törvényhozás intézkedését kérik az iránt, hogy az iparkamrák a kereskedelmi kamráktól elválasztassanak ; hogy a nemzeti ipart ipariskolák felállítása által segélyezzek végül, melyben az ipartörvény iránt terjesztik elő nézeteiket. Egyéb kérvények mellett Rákóczy János és Kiss Lajos választóiknak abbeli kérését nyújtják be, hogy a bírósági 1. javaslat a törvényhatóságok rendezésével egyidőben tárgyaltassék. Csanády Sándor aziránt interpellálja a minisztereket, hogy szándékoznak-e visszaadni Csiky Sándor lefoglalt ingóságait. Schvarcz Gyula törvényjavaslatot terjeszt a ház elé a halálbüntetés eltörlése tárgyában polikai bűntényeknél. Csiky Sándor felszólal a kérvények tárgyalásában való késedelem miatt. Molnár Pál olvassa a ház júniusi költségvetését. Horváth Döme előadó olvassa a központi bizottság jelentését a bírák és bírói hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ki fog nyomatni s tárgyalásra kitüzetni. A határőrvidéki erdők ügye. Napirenden van a horvát-szlavon országgyűlés átirata a határőrvidéken eladatni szándékolt erdők tárgyában. Felolvastatván a horvát-szlavon országgyűlés átirata és az 1869. ápril 21-én tartott horvát országgyűlés jegyzőkönyvének kivonata, szót emel Andrássy Gyula gr. miniszterelnök : T. ház! Amennyiben a horvát országgyűlésnek most felolvasott átiratában némileg kérdés is foglaltatik a magyar kormányhoz az iránt, várjon a kormány a maga részéről tett-e ezen ügyben lépéseket és mily eredménynyel ? bátor vagyok ez alkalommal, mielőtt az e fölötti tárgyalást megkezdeni méltóztatnak, a t. ház tudomására hozni, hogy a magyar kormány a horvát országgyűlés felszólalásának következtében a közös hadügyminisztériumhoz fordulván felvilágosítás végett, onnan azon választ nyerte, miszerint a hadügyminisztérium kebelében birtok eladásáról soha szó nem volt, hanem készül igenis egy terv nagyobbszerű faeladás tárgyában, melyet a horvát határőrvidéki erdők egy részének állapota tesz szükségessé, és hogy ezen nagyobbszerű faeladásból beveendő összegek határőrvidéki czélokra szándékoltatnak fordíttatni a hadügyminisztérium részéről. Egyszersmind fel vagyok jogosítva a t. ház előtt kijelenteni azt is, hogy mindeddig a hadügyminisztérium részéről szerződés e kérdésben senkivel sem köttetett, és hogy mielőtt ez történnék, az arra vonatkozó adatok és tervek a magyar kormánynyal is fognak közöltetni. Ez az, mit a t. háznak felvilágosításképen előadni kötelességemnek ismertem. (Helyeslés némely részről.) Závich József adatokkal mutatja ki, mily káros volna amaz erdőségek tömeges kiirtása. Fölfejti a hadügyminisztérium szándékának jogtalanságát, és azt is, mily ingerlőleg hatna a kedélyekre emez eladás. Megjegyzi, hogy a hadügyminiszter már rég megkötötte volna az egyezséget, ha a magyar minisztérium közbe nem vegyül. Zsedényi Ede: A nézetek az egész házban nem igen lesznek eltérők e kérdésben s központosulnak a következőkben: 1. hogy a szándékolt 33 ezer holdnyi famenynyiség eladása felfüggesztessék; 2. hogy a szlavón határőrvidékek erdei a pusztítástól felmentessenek; 3. hogy az ottani népességnek haszonélvezési jogai megőriztessenek, és 4. hogy ha valamely nagyobb mennyiségű túlért fa eladásának szüksége merülne fel, a bevett pénz az ottani vidék javára fordíttassék. — Csak a módra nézve lehet eltérés nézete szerint. Ő minisztériumunk közvetítésének sikerében bízik , azért következő indítványt tesz. A ház megbízza a minisztériumot: a) működjék oda, hogy az eladás csak akkor hajtassák végre, ha a közlendőkből kiderülne, hogy egy nagyobbszerű eladás az erdők értékének csökkenése nélkül el nem halasztható, ez esetre tegye magát azon helyzetbe, hogy az illetéket biztosíthassa az iránt, hogy az eladás a lehető legelőnyösebb módon eszközöltetik; b) hogy a levágandó erdők haszonélvezetében részesült lakosság számára az eddigi haszonélvezetnek megfelelő rész ugyanazokból előzetesen kihasíttassék; végre c) hogy azon esetre, ha a vele közlendőkből arról győződnék meg, hogy a czélba vett eladás mennyiségét tekintve, túlmegy azon, mi a fatermelés mérvének megfelel, s így az administratió rendes folyamán évenként beállhat, működjék oda, hogy a befolyandó összeg egészben, a magyar-horvát kormány befolyásával, s kizárólag a horvát-szlavon határőrvidéken eszközlendő oly befektetésekre fordittassék, melyek a nevezett területnek és az egész horvát-szlavon királyságnak egyaránt érdekében vannak. Minek kijelentése után a ház napirendre tér.“ Ezzel szemben Ghyczy Kálmán a következő indítványt nyújtja be: „A képviselőház a Horvát-Szlavon-Dalmátországok területéhez tartozó bródi és péterváradi határőrezredek kerületében fekvő erdőknek szándéklott átalakítását vagy eladását, ha az 1867-dik észt. 30-dik tcz. 8-dik §-nak ellenére a Magyar-, illetőleg Horvát-Slavonországok országgyűlésének előleges beleegyezése nélkül eszközöltetnék, előre is semmisnek nyilvánítja; kijelenti, hogy annak jogérvényét elismerni soha sem fogja s utasítja a minisztériumot, hogy a magyar korona országai jogainak s a határőrvidék érdekeinek e tekintetben épségben tartására minden szükséges lépéseket haladéktalanul megtegyen.“ Ghyczy Kálmán indítványa mellett beszélnek a baloldalról többen, Zsedényi mellett általában a jobboldalról nem szól senki. Mikor szavazásra kerülne, elnök kijelenti, hogy 40 tag a jobboldalról a szavazás másnapra halasztását kéri. A házszabályok 139-ik §-a értelmében elhalasztatik. Ülés vége/ 2 órakor.