Politikai Ujdonságok, 1869 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1869-06-30 / 26. szám

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok mindazon t. előfizetői, kiknek előfizetési idejük június végével lejár, tisztelettel kéretnek, hogy előfizetésüket minél előbb megújítani szíveskedjenek, .vg'“' nehogy a lap küldésében részükre megakadás történjék.?H1 Előfizetési feltételek A VASAIM! ÚJSÁG és Politikai Újdonságok ra („Országgyűlési Beszédtár“-ral s más rendkívüli mellékletekkel.) Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordatva: A két lap ígyött: félévre (jul.—decz.)............................ 5 ft. — kr. Csupán Vasárnapi Újság": félévre (jul.—decz.)....................... 3 ft. — kr. Csupán Politikai Ujdonságk: félévre (jul. —decz.) ............................2 ft. 50 kr. Fölhívjuk a t. közönség figyelmét azon körülményre, hogy f. évi január eleje óta e lapok, terjedelme tetemesen növekedett, s e mellett a kiadó minden félév végén úgy a „Politikai Újdonságok“, mint a „Vasáru. Újság“ előfizetőinek rendkívüli képes melléklettel szolgál. Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek tiszteletpéldánynyal kedveskedünk, mig pénzes levelek bérmentes küldése kéretik. A Vasam. Újság és Polk. Újdonságok kiadóhivatala. (Pest, egyetem-titezad-ik szám alatt.) Még mindig az alsóbb bíróságok szervezéséről tanakodunk. Tárgyaljuk a parlamentben a bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslatot, de nagyon lassan haladunk vele előre. Igen jó lesz, ha jövő találkozásunk alkalmával megírhatjuk, hogy legalább már átestünk az átalános vitán, s hozzáláttunk az egyes paragrafusok megszavazásához. Mint írtuk, a képviselőház baloldala követeli, hogy e törvényjavaslat egyszerre vetessék fel a megyéket és a városokat újra szervező tervezetekkel. A jobboldal ellenben úgy vélekedik: lassan járj, továbbjutsz, annyit markolj, a mennyi a kezedbe fér, különben csak kapkodol s végre megfogod a nagy semmit. Annyi mindenesetre igaz, hogy hazánkban, ahol mindnyájan szerelmesek vagyunk az ősi megye intézményébe, oly törvényjavaslat, mely az önálló helyhatóságot a felelős miniszteri rendszerrel összeegyeztetni czélozná, végtelen vitákat idézne elő, s így nem maradna idő az alsóbb bíróságok szervezésére, pedig egész Európa gúnyol bennünket igazságszolgáltatásunk lassú, bizonytalan, s néha még részrehajló lefolyása miatt. Belebocsátkozván a képviselőház az alsóbb bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalásába: kitűnt, hogy a pártok főleg azon vitatkoznak, melyik rendszer nyújt több biztonságot a bíró függetlenségére nézve ? ha a kormány nevezi ki őket, vagy a megye választja ? Olvasóink nem várhatják tőlünk, hogy e kérdés tüzetes fejtegetésébe ereszkedjünk, mert könyveket írtak erről már a jogtudósok s a pártok mégsem térítették meg egymást. Ami a kinevezett bírónak függését illeti a kormánytól, megjegyzendő, hogy az ily alsóbb bíróságok főleg az „enyém és tied“ fölött határoznak, s megbüntetik a törvény megsértőit. Meg kell engedni, hogy Európa mivelt országaiban nem létezhetik már oly rész kormány, mely a poros ügyek tekintetében a bíró függetlenségét gátolná. Más volna, ha felségsértés, lázadás és csendháborítás eseteiben is ezen bírák ítélnének végérvényesen. Ily esetekben bizonyos fajta kormányok nagyon hamar komoly öszszeesküvéseket látnak ott, ahol az efféléknek alig mutatkozik valami nyoma, s azért tagadhatlan, hogy a kinevezett bíró rendesen szigorúbb szokott lenni, mint a választott. Azonban az ily politikai perok úgyis a királyi tábla elé tartoznak, melynek bírái kezdettől fogva mindig kinevezés által jutottak hivatalba. Komolyabb ellenvetés ennél az, hogy kinevezéstől függvén a bíróság, a kormány két egyenlő jelölt közül bizonyára azon pártbelinek fog kedvezni, melyhez maga is tartozik. Ezt ugyan tagadják a jobboldalon, de hiába, emberek vagyunk, s ha hivatalt osztunk, bizonyára inkább tekintünk barátainkra, mint ellenségeinkre. Annyira igaz ez, hogy oda adatván a bírósági kinevezés joga a kormány kezébe, a bírói hivatalra vágyó egyénnek kétségkívül mindig előnyére fog szolgálni, ha politikai tekintetben a kormány pártjához tartozik, míg ellenzéki embernek ugyancsak jeles törvénytudónak kell lenni, hogy czélhoz érjen. Azonban így van ez az egész világon, s a tagadhatlan bajt csak azzal enyhíthetjük, ha beteszszük a törvénybe, hogy az egyszer kinevezett bírót helyéből elmozdítani, más városba áthelyezni vagy idő előtt nyugdíjazni nem szabad. Kivévén természetesen, ha bűntényt követ el s a törvényszék mond fölötte ítéletet. Ezen intézkedés a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban bennfoglaltatik, sőt annak egyik leglényegesebb pontját képezi. Ebből következik, hogy ha a bíró egyszer beült székébe, mint polgár bármely józan politikai párthoz tartozhatik. A korteskedéstől, mint magas hivatásával össze nem férő cselekvéstől el van ugyan tiltva, de a sajtó útján szabadon nyilatkozhatik, és szavazatát a képviselő-választásoknál arra adhatja, akire neki tetszik, s e miatt épen nem félhet, hogy összeütközésbe jó a kormánynyal. De bármennyit vitatkozzunk e kérdés fölött, el kell azt ismerni, hogy minden becsületes pártnak az a czélja, hogy független bírákat nyerjünk. És eddig mindnyájan egyetértünk, míg a másik kérdésre nézve: melyik rendszer ad több független bírót, a kinevezés, vagy a választás ? akár holtig eldisputálhatunk. Mert amilyen bizonyos, hogy a kinevezett bíró a kormány felé hajlik, úgy a választott tisztviselő egészen a megyei pártok játékeszközévé aljasodhatik. Kinek van tehát igaza? melyik roszabb? a kormánytól függni, vagy a folyvást változó megyei pártoktól ? A kormány élethossziglan nevezi ki a bírót, de a vármegye minden három évben restaurál , s ugyan erőslelkű bíró legyen az, aki a helybeli fökertes urakkal ujjat mer húzni. Ami e sorok íróját illeti: elmondom véleményemet egész őszinteséggel. Ha pöröm van, adós vagyok, vagy más tartozik nekem, többet bízom az állandólag kinevezett bíróban, mint abban, aki hivatalát a pártoknak köszöni, s minden három évben rettegnie kell, hogy kenyerét elveszti. Ellenben, ha politikai vád alá kerültem, nem lehetek különös bizalommal az iránt, kit az nevezett ki, a ki engem vádol. De hiszen erre való az esküdtszék, ahol szabad s független polgártársaim ítélnek fejem fölött. A sajtóra nézve már bírjuk a legbecsesebb s legmagasztosabb intézményt, de hogy megnyughassék az ország, s a km feil- '18 A‘. 26-ik szám. Tizenötödik évfolyam. Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. £B8?' Csupán Visárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre ft ft. Fél évre 2 ft. 50 kr. OgUg^*- Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai újdonságokat illetőleg: Egy négyszer halábozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Kausenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 újkrajczár.