Politikai Ujdonságok, 1870 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1870-01-05 / 1. szám
szerte be volt fejezve, s teljes sikert helyez kilátásba, mi a lakosok értelmiségén kivül, az elnökök, bizottsági tagok és buzgó ügynökök elismerendő tevékenységének köszönhető. (A pesti tisztújitás.) Pest város képviselőtestülete elébe Királyi Pál egy indítványt terjesztett, mely szerint a képviselők s valamennyi választás alá eső hivatalnok mondjanak le a tavaszon végbemenendő új restauráczió végett. Ennek ellenében Seregi Józsa egy más indítványt szándékozik beadni a legközelebbi közgyűlésen, mely szerint a képviselőtestület a minisztériumhoz egy előterjesztést s az országgyűléshez egy kérvényt intézzen az iránt, hogy a helyhatóságok új szervezésére mielőbb törvény alkottassék, s míg ez megtörténnék, halaszszák el a tisztujítást. A törvény Királyi Pál indítványa mellett szól, miután minden három évben tisztújítást rendel, s a tavaszon a képviselőtestület és tisztviselők megbizatása lejár. (A közbiztonság) állásáról hazánk több részéből folyvást szomorú hírek érkeznek. A többek közt Aradon és környékén egymásután számos gyilkossági, rablási eset fordult elő. E körülmény folytán Arad város közgyűlése elhatározta kérvényt intézni a minisztériumhoz, hogy a vagyon- és személybiztonság helyreállítása és az előfordult rabló-gyilkossági bűntények elkövetőinek kipuhatolása végett, a szomszéd törvényhatóságokban működő gr. Ráday Gedeon kir. biztosnak hatalomköre sz. kir. Arad város területére is kiterjesztessék. (Rögtönbiráskodási jog.) A belügyminiszter Szeged városát újólag, valamint Sárosmegyét s a nagy-kikindai kerületet rablókra, rablógyilkosokra s azok bűntársaira, bűnrészeseire és orgazdáira nézve rögtönbíráskodási joggal egy évre fölruházta. (A megyerendezés) ügyében működő szakbizottság, mint hírlik, a törvényhatóságok felirati jogát illetőleg abban állapodott meg, hogy egy felirat megengedtetik; ha a miniszter továbbá is megmarad a maga rendelete mellett, azt a törvényhatóság végrehajtani tartozzék, mit ha megtagadna a végrehajtás kit. biztos által fog eszközöltetni, fenhagyatván a törvényhatóságnak, hogy panaszával az országgyűléshez forduljon. Mondják, hogy Horváth Lajos azt indítványozta, hogy következő két esetben félretételi joga is megmaradjon a törvényhatóságoknak: 1-er ha az országgyűlés által meg nem szavazott adót, 2-et, ha meg nem szavazott újonczokat követelne a kormány. A felirati jogot pedig akkér vélte szabályzandbnak, hogy a miniszter és törvényhatóságok közötti összeütközés esetében állambiróság ítéljen, mely álljon fele részben a kir. kúria, fele részben az országgyűlés tagjaiból s mely a törvényhatóságok által felterjesztett miniszteri rendelte törvényessége fölött három nap alatt legyen köteles ítélni. (Az erdő-törvényjavaslat, melyben erdeink biztosítására, az erdőpusztítási vétségek megszüntetésére s az ország befásítására vonatkozó sok új és nagy fontosságú határozat talál helyet, már elkészült, s egy, a közgazdasági miniszter által összehívott s a miniszter elnöklete alatt összeülő szakbizottság által fog tanácskozás alá vétetni, melybe több szakférfiún és országgyűlési képviselőn kívül az országos erdészeti és gazdasági egylet küldöttei, valamint az erdővétségeket illető büntetéseknek megállapítása tekintetéből az igazságügyi minisztériumnak egy képviselője is meghivattak.- (A pénzügyminisztérium) az 1801. évben megkezdett katonai adóvégrehajtásból származó ki nem egyenlített követeléseket megszüntette. — (Orosz konzul Fiuméban.) A kereskedelmi miniszter egy, minden törvényhatósághoz intézett körlevelében értesíti ezeket, hogy Berosin Leonidas, fiumei orosz konzul a magyar kormány által ezen minőségében elismertetett és legfelsőbb működtetési engedélyt nyert. Átalában megelégedéssel konstatálhatjuk azon örvendetes jelenséget, hogy Fiuménak és a magyar tengerpartnak növekvő kereskedelmi fontosságát a külhatalmak mindinkább kezdik elismerni, és hogy jelenleg az oroszon kívül már az olasz, a török és a brazíliai kormányok is kijelentették szándékukat, Fiuméban kereskedelmi képviseletet állítani, valamint már javaslatba is hozták az állomásokra kinevezendő megfelelő egyéniségeket. (Választási rendszerünk hiányairól) elmélkedik Jókai Móra„Hon“ jan. 1-ső számában, és így ír: „Szavahihető statistikusok után a múlt évi választások három millió forintba kerültek, innen is, túl is. Ha ez három évre így folytattatik, birtokos intelligenciánk tönkre jut. Sok embernek a semmivé tevés alapját a képviselővé levés vetette meg. És az egész inproductív kiadás volt, mely senkit meg nem gazdagított. Nem mindig vesztegetés az, csak költekezés. Húszezer zászló, bandérium, hűhó, muzsika, ötszázezer ember összefuvarozása, illendő ellátása, egy kis napidíj a vezetőknek, egy millió jelvény, s ki van dobva a három millió, amely elég volna népiskolánkat felvirágzásba hozni. Ezen a legközelebbi választásig segíteni kell. Titkos szavazás, helységenkénti szavazás látszik az egyedüli módszernek e vesztegető eljárás meggátlására.“ Ugyane számban a képviselőházban „jelen nem levő“ képviselőkre nézve Jókai azt indítványozza, hogy a 3-szor egymás után való szavazásnál a ház engedélye nélkül távol levő képviselő választó kerületében a ház új választást rendeljen el. (A bank-kérdésről.) Az „Ung. Lloyd“ fölemlítvén, hogy Andrássy.és Lónyay miniszterek Bécsben idézése a bank-kérdéssel áll összeköttetésben, e kérdés dualistikus megoldását sürgeti. Mi történjék a bank privilégiumának lejárta után, arról még most korai lenne okoskodni, hanem most a pénzügyi tekintetben legkedvezőtlenebb pillanatban szakasztani a bankkal — épen nem lenne tanácsos. „Magyarországnak — úgymond — korlátlan jogában áll, teljesen szakítani a bankkal, de a jog betűjéhez való szigorú ragaszkodás által nagy gazdászati veszélyeknek tenné ki magát. Nekünk tehát elméletileg értékes, de gyakorlatilag nem érvényesíthető jogunkból annyit, de csak annyit kell feláldoznunk, amennyi szükséges, pénzügyi biztosításunkra. A bankprivilégium elismerésének s a bank irányábani államadósság megfelelő része elfogadásának fejében, Magyarországnak bankhitele biztosítását kell követelni minden nem magyar befolyás ellenében. Ezen biztosítás csak készpénz-készlet megosztása által lehetséges és önálló magyar bankkormányzat által, mely a nemzeti bank által adandó harmincz százaléknyi hitel fölött szabadon rendelkezhessék.“ — (Komáromegye) feliratot küldött deczemberi közgyűléséből azon sérelem miatt, hogy a katonaságot a megyei kormányzat értesítése nélkül helyezik ide s tova. Kéri a 48 előtti állapot visszaállítását, — midőn az ily elhelyezésekről a megye intézkedett — és miután a baj igy sem szűnik meg teljesen, felkéretik oda hatni a minisztérium, hogy a törvénynek megfelelőleg hozassanak be illető hadfogadó kerületekbe a magyar ezredek. — (Békési megye) közgyűlése a pénzügyminiszter azon kérdésére, várjon a megye közigazga- ttási tisztviselői, mikor az adóbehajtásnál résztvevőleg befolynak, húzzanak-e, s mily mérvben napidíjakat? e díjazást mellőztetni kívánta; ellenben több panasz merülvén fel az adóbehajtó , közegek visszaélése, zsarolása iránt, odautasította a járási szolgabirókat, világosítanák föl a népet, hogy az minden visszaélést feljelentsen, s ha történnek ilyenek, azok, azokat erélyesen hárítsák el. (S Hevesmegye közgyűlése.) Heves megye decz. 27 és következő napjain tartott közgyűlésében a megye bizottmánya ismét átvette az ügyek vezetését. A gyűlés lefolyásáról Egerből következőleg tudósítanak: Bartakovics Béla érsek ékes beszéddel foglalta el főispáni székét, s nagy éljenzéssel fogadtatott. Mint jegyző a gyűlésben Zalár működött. Jelen volt Almássy Pál is, és szavazatával a mérsékeltebb elemeket pártold. Németh Albert ugyanis feliratot indítványozott a minisztériumhoz intéztetni a királyi biztos által okozott állítólagos sérelmekért. Fehér Lajos ez ellenében csak jegyzőkönyvi határozatot ajánl, mert nem akarja a vitát a kormánynyal folytatni. Almássy Fehért pártold, Mocsáry Lajos pedig Németh Albertet. A vita eredménye pedig az volt, hogy mégis elfogadták a feliratot, miután bemutatott tervezete sokkal mérsékeltebb hangú volt, sem mint azt a beterjesztő Németh Albert ingerült beszédéből következtetni lehetett volna. Ez deczember 27-dikén történt. Aznap d. u. baloldali konferencziát tartottak, hol megállapodtak a másnapi választásokra, s később pedig az érseknél nagy s fényes ebéd volt. Decz. 28-kan, miután már előtte való nap 3 tagú bizottság küldetett ki a kir. biztos által felfüggesztett tisztviselők ügyének megvizsgálására, megtörtént a halálozás s lemondás folytán megüresedett helyekre a választás. A kiküldött bizottság a felfüggesztett tisztviselők periratait megvizsgálván , a Kékesi , gyöngyösi szolgabiró kivételével mindnyájan minden vád alól felmentettek és hivatalukba visszahelyeztettek, a Kékesi ellen szóló vádiratok pedig a fenyítőtörvényszékhez áttérettek. Ezután megválasztattak a központi népszámláló küldöttségek és még ezekhez a tanitók és segédlelkészek is alkalmaztatván, azért az iskolák január 15-éig felfüggesztettek. Ezután következett a választás. Izsák Sándor másodalispán egyhangú felkiáltással első alispánnak, Lipcsei I Péter pedig 151 szóval Majzik Viktor 137 szavazata ellenében másod alispánnak megválasztatott; Majzik a Németh Albert jelöltje volt. Harmadik alispánnak végül Fülöp József fölkiáltással választatott meg. Zalár József főjegyzőnek, Szederkényi Nándor, Kapácsy Dezső, Okolocsinyi Kálmán, I Imrei György, Fekete Sándor aljegyzőknek, Nánásy Ignácz, főügyésznek (Berecz Ferencz képviselő helyébe), Hellebrant János tiszajárási szolgabírónak, Támár Alajos, Hegedűs János, Kósa Kálmán, törvényszéki ülnöknek , Horkay Lajos, Benkó András, Kászony Antal, törvényszéki ülnöknek Szolnokra, Szalay Pál központi szolgabirónak, Szombathelyi András járási szolgabirónak, mindkettő Szolnokra, választottak meg. (Katonai ügyek.) A honvédelmi miniszter egy körrendeletében tudtára adja a hatóságoknak, hogy a szabadságos és tartalékos katonákra, ha azon idő alatt, míg a polgári hatóság alá tartoznak, útrakelni akarnak, csak a polgári egyénekre érvényes szabályok alkalmazandók, s az eddig fennállott minden megszorítás érvényen kívül helyeztetik. Tehát e minőségű katonáknak útlevél kiszolgáltatható azonnal a katonai hatóságoknak előleges engedélye, biztosíték letétele, munkabizonyitvány felmutatása vagy az életfentartására elégséges eszköz leírásának igazolása nélkül. A katonák zsoldja Magyarországon, a közös hadügyminisztérium rendelete szerint 1870-re következőleg állapíttatott meg: Buda-Pesten és Székesfehérváron 13 kr. A czeglédi, esztergomi és barsmegyei katonai állomásokon 12'/2 kr.; más megyékben és szab. kir. városokban az élelmiszerek vételára szerint 11 — 11 '/2 kr. — Az 1870-diki vjonczozás alkalmával honvédhuszárok is fognak besoroztatni, de csak azon feltétel alatt, hogy az újonczok saját lovaikkal álljanak be, a lóélelmezést a kincstár szolgáltatja. Egy-egy svadronhoz csak 40 embert fogadnak el. Több megye folyamodott a honvédelmi minisztériumhoz, hogy az egy évi önkéntesek fegyvergyakorlataira oly idő tűzessék ki, mely az akadémiai vagy egyetemi előadásokkal össze nem esik, mivel az eddigi katonáskodás is feltűnő hátrányára volt azok tanulmányainak folyt — (S honvédtisztek kinevezése.) C . decz. 23-án kelt legf. elhatározásával, a királyi honvédséghez, gr. Andrássy Gyö