Politikai Ujdonságok, 1872 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-03 / 1. szám

3 Utóbbi esetben a földbirtokos neve és lakhelye is kiteendő. 7. A termelési földterületnek leírását. A dohányültetési bejelentések beadásának határidejéül, az ültetést megelőző év szeptember 1-től egész október hava 15-ig terjedő időköz je­­löltetik ki. Többen szintén nyerhetnek engedélyt, de a vállalkozók csak egy személynek tekintetnek. Ha­tóságilag engedélyezett egyletek, részvénytársu­latok s átalában erkölcsi személyek szintén nyer­hetnek engedélyt, kötelesek azonban azt a sze­mélyt megnevezni, ki a termelés helyén őket képviseli a kincstár irányában. Ha valamely, kincstár számára, vagy kivitelre engedélyezett termelő a kijelölt legkisebb térnél kevesebbet ültetne be dohánynyal, és azt figye­lemre méltó okokkal nem igazolná, első esetben termelési előlegben nem részesíttetik, ismétlés esetében pedig jövőre dohánytermelési engedélyt nem nyerhet. A dohánytermelők kötelesek a felügyelet és ellenőrzés eszközlésére hivatalos közegeknek, a dohányt tartó helyiségekbe, és minden a dohány­­termelésre vonatkozó iratokba való betekintést megengedni, sőt ha szükséges, azokat ki is szol­gáltatni. Azon dohánytermelők, kik a kincstár számára vagy kivitelre termelnek dohányt, a felügyelettel járó költségek megtérítéséül felügyeleti illeték fejében, a dohánytermelésre bejelentett minden telekzeti hold után egy forintot, minden fél hold után 50 krajczárt kötelesek fizetni. Fél­holdnál kisebb részletek félholdnak te­kintendők. Ezen illetéket ugyanazon kiszabás szerint kötelesek fizetni, azon egyének is, kik csak do­­hánypalánták növesztésére kapnak engedélyt. A kivitelre és palánták növesztésére engedé­lyezett termelők kötelesek a reájuk eső engedélyi illetéket az engedély átvételénél azonnal lefizetni, míg az a kincstár számára termelőknek a bevál­tási összegből vonatik le. A pénzügyminiszter egy vállalkozónak több rendbeli termelési engedélyt csak kivételesen adhat, de sohasem ugyanazon egy határban. A kincstár számára való dohánytermelési enge­délyek megadásánál tekintetbe vétetik: a föld mine­­műsége, a berendezések, a dohányfaj, mely előbb termesz­tetett, s várjon az uj termelők birnak-e képzettséggel. Az engedélyt a dohányt beváltó felügyelőség adja, valamint a tárgyalásokkal is a kincstári tiszt bizatik meg, a község pedig három bizalmi férfiú, az illetékes gazdasági egylet pedig egy küldött által képviselteti magát. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezettetik, s tagadó végzés ellen 14 nap alatt lehet a pénzügyminiszterhez felebbezni. A termelő köteles a dohányt kellőleg mű­velni, s a termésből semmit el nem vonhat a kincstárból. Kapadohány termesztésére csak azon ter­mesztők jogosítják, kiknek engedélye határozot­tan ezen dohánynem művelésére szól. Minden meg nem engedett egyes kapado­­hányplánta után 10 krnyi bírság fizetendő. A kincstár számára termelők dohány-terme­lési előlegekben részesíttetnek. Az első előleg „holdpénz“ a dohánynövények kiültetése után, minden hold után legfeljebb két mázsa, másod­osztályú közönséges dohány beváltási árával; a második előleg „zsinórpénz“ minden bécsi mázsa dohány után egy forintjával adatik. Azon termesztők, kik a dohányplánták kiül­tetésével június haván túl késnek, ezen előle­gekre igényt nem tarthatnak. Az előleg iránti kérvények a dohánybeváltó hivatalhoz intézendők. Az utalványozott előleg 4 hét alatt felveendő. A beváltási árak 3 évre előre közzé tétetnek s a külföld vásári viszonyaihoz képest állapíttat­nak meg, a körülményekhez képest felemelhetők, lejebb azonban nem szállíthatók. Egészen haszon­­vehetlen dohánylevelek be nem válthatók. A termelő fuvarbér járulékban részesülhet, ez azon dohány után is fizetendő, mely a kincstár számára átvételre alkalmatosnak nem ismertetvén és megsemmisíttetik. A dohány átvétele végett a pénzügyminisz­térium által beváltási bizottságok állítandók ösz­­sze, kik két héttel előbb közhírré tétetnek. A meghatározott időben be nem szállítható dohányról 3 nappal a határidő előtt értesítést kell adni. A későn beszállított dohánytól bírság fize­tendő, mely 4 krt mázsánként meg nem halad. Ha a bizottság működése alatt a dohány be nem szál­­líttatik, a termelő költségére a legközelebbi be­váltó hivatalhoz szállítandó. Ily termelő jövőre dohánytermelésre engedélyt nem nyer. Minden beváltó­ bizottság egy szakértő be­váltó tisztviselőből, egy közbenjáró pénzügyi közegből és egy, a termelők sorából felállított, bizalmi férfiúból áll. Minden beváltási állomásra közigazgatási biztos rendeltetik. Ha valamely község bizalmi férfiút ki nem jelölne, vagy a kijelölt meg nem jelenne, akkor a megjelent termelők sorából bizalmi férfiút, a közigazgatási biztos, vagy ennek hiányában a be­váltás vezetője választ. A dohány osztályozása elleni kifogás eseté­ben, ha a fél nincs megelégedve, a vezénylő tiszt­viselő eszközöltet újabb osztályozást. Pontos jegy­zőkönyv vétetik fel, a vitás dohány lepecsételte­­tik. A ki nem elégített fél a pénzügyminisztérium­hoz felebbezhet. A beváltási közegeknek feladata jónak bizo­nyult dohánymagnók beszerzésére és terjesztésére, a dohánylevelek helyes szárítására, kezelésére, válogatására és csomagolására hatni. Az előirányzott és beszállított 10% súly­kü­­lönbözetek igazolásra szorulnak. A kivitelre való dohánytermelésnél az engedélyt kérőnek ki kell mutatni, hogy: a termelő dohány csomagolás után azonnal egy engedélyezett keres­kedő által átvétetik, továbbá hogy a dohányter­mesztés forrasztásához, kiképzése és elhelyezésé­hez raktárhelyiségei vannak. A kiviteli dohány­kereskedőknél kiforrott dohány kezelése, bebálozása, és mérlegelése a ter­mesztésre következő év július hava végéig esz­­közlendő, pénzügyőri közeg jelenlétében a termelő költségére. Ha megengedett legnagyobb súlyapadéknál nagyobb hiány fordul elő, bűnvádi eljárásnak van helye, valamint az esetben is , ha oly bálokban, melyek a mázsáláskor dohányt tartalmazni állít­tatnak, idegen tárgy eldugva találtatik. Csak kiviteli dohány engedélyt nyert termelő köteles a termelt dohányt a termelésre következő év október hava végéig eladni, vagy pedig hiva­talos felügyelet alatt álló valamely dohányköz­raktárba elszállítani, a pénzügyminiszter azonban e határidőt meghosszabbíthatja. Ha azonban a dohány meghosszabbított ha­táridőre sem adatnék el, jogában állami a pénz­ügyminiszternek azt szállítás feltétele alatt benn az országban nyilvánosan elárvereztetni, vagy külföldre kiszállíttatni, s ott eladatni. A saját használatra váró dohánytermelés azonos a mostani szabályokkal. A dohányforgalomnál ki van mondva, hogy dohányt a pénzügyi hatóság engedelme nélkül külföldről belföldre sem behozni, sem azon átvinni nem szabad. Az utazóknak magukkal hozott két lat dohány vagy 10 darab szivar vám- és illeték­­mentes. A magyar területen termelt nyers dohány­levelekkel a kereskedés csak a pénzügy­miniszter engedélyével gyakorolható. Dohánynyal kereskedésre engedély adatik mindenkinek, ki elég biztosítékot nyújt arra, ha hogy megszegi a fennálló rendszabályokat, a kive­tendő pénzbírságot képes lefizetni. A dohányra vetett fogyasztási illetéknél azon dohánytól, mely a belföldön elhasználtatik, fo­gyasztási illeték fizetendő. Ez a kincstári rak­tárakból származó dohány­gyártmányoknál az eladási árban már benn foglaltatik, a saját hasz­nálatra termelt dohánynál az engedély vételekor vetetik meg, a külföldről hozott dohánynál pedig a vám árszabásban foglaltatik. Ezután a javaslat vége az áthágásokról, és az ezekre szabott büntetésekről szól. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház decz. 28-án néhány szente­sített törvény kihirdetése végett tartott rövid ülést, melyen a Pesten levő kevés számú képvi­selők jelentek meg. Bittó igazságügyminiszter benyújtotta a pénzügyi bírói hatóságoknak egyes törvényszékekre ruházásáról; a pénzügyi feltör­vényszék ideiglenes fenntartásáról; a feloszlatandó első folyamodásu kir. törvényszékekhez kinevezett bírák alkalmazásáról; és az 1871. 31. t. sz. életbe­léptetésére szükséges intézkedésekről szóló, s ő Felsége által szentesített törvényczikkeket. A szentesített törvények kihirdettetvén ha­sonló kihirdetés végett átküldettek a főrendekhez. Az elnök jelenti, hogy e képviselőház legkö­zelebbi ülése jan. 9-én lesz d. e. 11 órakor. * A főrendiház szintén a törvények kihirdeté­séért tartott ülést; a képviselőházban kihirdetett törvények itt is kihirdettek. Hazai közügyek és események. — (A magyar-horvát alkudozások) a felség kivonatára Bécsben folynak. Magyar részről: Andrássy és Lónyay vesznek részt a tárgyalások­ban, a horvátok részéről pedig: Kresztics, Racky kanonok, Mrazovics és Voncina, kik az elégedetlen nemzeti pártot képviselik; továbbá Bedekovich horváth bán, Pejacsevics horvát miniszter és Mi­­halovics zágrábi érsek, Rosenzweig, Jellasich, Vakanovich,Mollinary, Bogovich és Suhaj az unió párt szószólói. Lónyay mindjárt az első érte­kezleten kijelentette, hogy a kiegyezési alapot sér­tetlenül akarja fentartatni, mibe a horvát ellenzé­kiek is beleegyeztek. A horvát nemzeti párt kívánja, hogy a bán nem a miniszterelnök, hanem az összminisztérium felterjesztésére és ellenjegy­zése mellett neveztessék ki, ha a horvát ország­­gyűlés kandidácziója el nem fogadtatnék. Ezenkí­vül kívánják, hogy a Pesten székelő horvát miniszter ne csak a közös országyűlésnek, hanem részben a horvát tartománygyűlésnek is felelős legyen. Továbbá a pénzügy körül is, miután a független kezeléstől elálltak, némi autonomisztikus enged­ményeket nyernek. A határőrvidéki erdők kérdé­sében egy külön értekezletet fognak tartani, melyen a közös hadügyér egy küldötte is részt fog venni. Az őrvidék polgárosítása az eddigi szabály szerint fog folytattatni. A dalmát kérdés csak elvi megvitatásnak képezte tárgyát. Hír szerint e követelésekbe a magyar kormány bele­egyezett volna, mások szerint pedig semmi sem bizonyos, mert Horvátország csak perszonál­uniót akar, míg Magyarország csak a terhet viselné. Eddig már három értekezlet tartatott. Ő fel­sége kívánatéra jan. 2-ik vagy 3-án egy közös tanácskozás fog tartatni, melyben mindkét horvát párt részt fog venni. Az eredményt közölni fogjuk.­­ (A kinevezéseknél kimaradt eddigi tisztviselők ügyében.) Buda város rendkívüli közgyűlést tartott. Itt a belügyminiszter azon kör­rendelete ellen, hogy a kimaradt tisztviselők fize­­tése januártól kezdve már ki ne adassék, Kovács jegyző következő indítványt tett: Buda városa fizesse a kinevezések alkalmával mellőzött tör­vényszéki hivatalnokokat mindaddig, míg azok más alkalmazást nem kapnak vagy nem nyugdí­­jaztatnak, továbbá intézzen kérvényt az ország­­gyűléshez, miszerint az összes ki nem nevezett törvényszéki hivatalnokok nyugdíjaztassanak, il­letőleg végkielégítést kapjanak.­­ A közgyűlés az indítvány első részét elfogadta, de a dijnokok és szolgák járulékának fizetését egy hóra korlátolta. A kérvényt illetőleg kimondatott, hogy egyelőre elhalasztassék, miután a kérdéses rendeletet a vá­ros még meg sem kapta, valószínűleg azon lépé­sek következtében, melyeket ez ügyben a tanács már ten. — (Képvisel­ő választás.) Sátoralja - Uj­­helyen a gr. Andrássy Gyula lemondása foly­tán megürült országgyűlési képviselőségre gróf Lónyay miniszterelnök ellenében Matolay Elek a balközép jelöltje, 37 szavazattöbbséggel megvá­lasztatott. Lónyay már előbb képviselővé válasz­tatott Verseczen.­­ (A főváros rendezése) ügyében a pesti polgárság számos aláírással ellátott kérvényt fog benyújtani a képviselőházhoz. A kérvény tartal­mát e pontok képezik: 1. Választott polgármester helyett kinevezett főispánt nem kívánunk; 2. A virilis szavazatokat üdvösöknek nem ismerhet­jük; 3. Buda és Pest egyesítését készséggel fogad­juk, de ne rögtönöztesssék, különösen addig ne, mig a hid vám vagy egészen megszüntettetik, vagy tetemesen lejjebb szállittatik. — A kérvény be­nyújtására a népgyűlés határzata szerint Pest város öt képviselőjét kérik föl.

Next