Politikai Ujdonságok, 1875 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-06 / 1. szám

HIRDETÉSEK DIJA : Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri iktatásnál 15 krajczár ; többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadó-hivatalunk számára hirdetmékyeket elfogad Becsben: Haasenstein és Vogler, Wallfbchgasse Nr. 10, Mosse R., Seilersstätte Nr. 2 és Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. 1-ső szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXI. évfolyam. Előfizetési fölliivás л VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1875, évi folyamára, (Ismeretterjesztő és politikai hetilap. — Az egyik számos eredeti képpel illusztrálva; s másika „Ma­gyar Gazda“ czimü gazdasági lappal s rendkívüli mellékletekkel bővítve.) Előfizetési föltételek: postai szétküldéssel vagy Budapesten házhoz hordva a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre....................................................................12 ft Félévre ......................................................................6 » Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre ............................. 8 ft. Fé lévre.........................................................................4 » Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre................................................................6 ft. Félévre.................................................. . . . 3 » ЭЙР“- Az előfizetések legczéLzerübben postautalvány által eszközölhetök. d A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. szám). Az újév hetében. Az uj esztendő két följegyzésre méltó eseménynyel köszöntött be. Egyikkel a bel-, másikkal a külföldi politika terén. Az uj év fölötte alkalmas időpont a visz- szapillantásokra. Ilyenkor csaknem minden ember megcsinálja a maga nemcsak gazda­sági, de élete egész évi tevékenységét felölelő mérlegét. Képzelhető volt tehát, hogy a kik nyilvános számtételre különben is kötelez- vék, nem fogják elszalasztani ez alkalmat, hogy visszateüintő s némileg a jövő iránt is tájékoztató nyilatkozatot ne bocsássanak világgá. Deák Ferencz a jobboldal vezére, fáj­dalom, nincs abban a helyzetben, hogy hallassa mérvadó szavát a közügyekben. Gyöngélkedő állapota arra kényszerité, hogy az újév alkalmából nála tisztelgő párthivei- nek csak nehány meleg szóval fejezze ki köszönetét a megemlékezésért. A Deák iránt lerovott újévi tisztelgésnek ennélfogva nem is lehetett más, mint tisztán személyes jellege. Magán jellegű volt a balközép vezérénél, Tisza Kálmánnál lefolyt újévi ünnepély is, de a személyes szinezet itt inkább elmosó­dott ama politikai érdekű nyilatkozatok folytán, melyek ez alkalommal tétettek. Tisza Kálmán beszéde foglalkoztatta a napi i sajtót a rá kővetkező napokban. Akad- I tak lapok, melyek e nyilatkozatból a mér- 1 sékeltebb ellenzéki elemeknek a jobboldal szabadelvű és független elemeihez való kö­zeledését olvasták ki, míg ismét mások tel­jes lerombolását látták; e nyilatkozatban ama hídnak, melyen keresztül egy uj, a vi­szonyoknak szerintük inkább megfelelő pár­tot képzeltek alakulhatni. A koaliczió meghiúsult kísérleteinek gyakori emlegetése csakugyan azt látszik sejtetni, hogy a baloldal vezére e kísérle­tek meghiúsulását nem fogadta közönyösen. Azonban a közjogi kiegyezés és alkotói ellen intézett támadás, s belügyi politikájuk : csaknem minden ágának kárhoztatása, végre j az a kijelentés, hogy a koaliczió csak azon föltétel alatt volt képzelhető, ha az ez ala­pon alakult kormánynak egy tagjától sem kívántatik elváldozat s mindegyiknek meg- hagyatik a koaliczió alapját képező pactum conventum körén kívüli kérdések megol­dására a szabad kéz, — fölötte kétes szín­ben tüntetik föl a baloldal vezérének lát­szólagos közeledését a jobboldalhoz. Sőt e nyilatkozat s a jobboldali lapoknak ez ellen irt czikkei után Ítélve, készen lehetünk rá, hogy ha csak a nemzet választó rétegeiből ! nem indul meg egy újabb, az ország által j fölkarolt kezdeményezés, — a jövö válasz­tások előkészületei megint csak a regi zász­lók, régi jelszavak alatt fognak megindulni. A mi az uj párt-alakulás kérdését illeti, i ahhoz meglenne az országban a dispositió, de nincs a ki kimondja a varázsigét, mely megindítaná a pártok jegeczedését. A par­liament körökben most a még okvetlenül elvégzendő ügyek nevezetes halmazát akar­ják szerencsés kombináczióbahoznia szűkre mért idővel. Tudjuk ugyanis, hogy a jövö év közös budgetét még ez évben kell meg­állapítani a delegáczióknak. Ezek megvá­lasztására tehát még ez évben, legkésőbb szeptember hóban kell összehívni az uj országgyűlést. A választási előkészületek azonban — kivált az uj törvény alapján, mely ez alkalommal lesz először próbára téve — időt vesznek igénybe s arra is gon­dolni kell, hogy földmivelő ország lévén, nyár derekán választási mozgalmakkal nem tanácsos elvonni a haza népét a földmun­kától. Mindezekből kiderül, hogy a mostani országgyűlést minél előbb szét kell eresz­teni, legfölebb áprilisben, májusban. Kevés idő marad egy oly nevezetes költségvetés megállapítására, mint az idei (a költségve­tési viták nálunk tudvalevőleg több hónapot vesznek igénybe), s a mellett még elkellene intézni Ghyczy javaslatait, melyek oly rend­kívül nagy fontosságúak nemcsak az ország, de az ország minden egyes polgárának is vagyoni viszonyaira. E nyomasztó hangulat uralkodik jelen­leg politikai köreink fölött. — Az újév másik nevezetes és sokkal kézzelfoghatóbb eseményét, melyre e sorok elején utaltunk, a külföldről jegyezzük föl. Spanyolország, mely Amadeo király eltávozta után köztársaság lett volna, ámbár csak egyes pártok, egyének, hadvezérek játékszere s legutóbb köztársasági álczát viselő katonai diktatúra volt, — ma újra monarchia. Alfonzot, az elűzött II. Izabella fiát, egy alfonzista érzelmei miatt hivata­lától megfosztott vezér, Martinez Campos két zászlóalj élén királynak proklamálta s az ellene küldött északi hadsereg — csat­lakozott a pronuncziamentóhoz. Spanyolor­szágnak tehát ma már királya van. Ez esemény oly ügyesen, oly titkon volt előkészítve, hogy mindenkit meglepett. Hisz a vérmesebb reményű köztársaságiak a sok csalódás után is abban a reményben ringat­ták magukat, hogy a veröfényes, áldott py- renaei félsziget és büszke népe a köztár­saság aegise alatt ismét oda fejlődhetik, milyennek dicsősége delelő pontján látta a történelem: gazdagnak, hatalmasnak, a tudo­mány, művészet és irodalom élén haladónak. Maga Castelar csak a múlt héten megjelent levelében, a latin fajok egyesülését a köz­társaságban mondta elérhetőnek. Az események megmutatták, hogy a dolgok ilyetén megítéléséhez rendkívüli adag idealismus szükséges. Spanyolországot nem az a büszke, nemes, vitéz, előretörő • faj lakja többé, hanem egy olyan, mely elszegényedett, az erkölcstelen dynasztia szá­zados nyomása alatt apránként degenerá­lódott, vakbuzgó papok lélekölö befolyása alatt elbutult s a szakadatlan polgárharczok alatt elvesztette a törvények iránti tisztele­tet, a közügy iránti érdeklődést és a haza lángoló szeretetét. A politika Spanyolor­szágban abban állt, hogy egyik befolyásos intrikus a másikat megbuktatta, egy obskú­rus generális, ki hátán kívül egyebét tán nem is merte mutatni az ellenségnek, fegy­veres kézzel verte szét a nemzet törvény­hozó testületét, egy másik felült a fejevesztett ország nyakára, — s mindez oly kedélyes-

Next

/
Thumbnails
Contents