Politikai Ujdonságok, 1876 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1876-01-05 / 1. szám
1. SZÁM. 1876. XXII. ÉVi LXRM. miniszteri tanácskozásokra hagyatott fel. Képviselői körökben azon nézet van elterjedve, hogy a tanácskozások eredménye a magyar kormányt azon helyzetbe hozandja, hogy közvetlenül az országgyűlés újabb összejövetele után a bankkérdésre nézve határozott nyilatkozatot fog a képviselőházban tehetni. Több jel mutat arra, hogy a magyar kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontja irányában az osztrák miniszterek elvégre több engedékeny-séget fognak tanúsítni. Ily jelnek tekintik azt is, hogy az osztrák miniszterekkel egy miniszters két osztálytanácsos is lejött, kiknek lejövetele a megoldás részletei fölötti tanácskozás eshető- ségére látszik mutatni. Figyelemreméltó a „Hon“ azon jelentése, hogy „a magyar kormány a vámszerződés egész menetére kiterjedő megállapított és határozottan körvonalazott álláspontját részletesen adja elő, különös súlyt fektetvén a fogyasztási adókra is. A magyar kormány súlyt helyez arra, hogy mint a Vám-, úgy a bankkérdés is az év három első hónapjában annyira tisztáztassék, hogy mindenik kormány tájékozva legyen az iránt, mily alapon kell a jövő munkálatait szervezni.“ A tárgyalások most nem fognak végleges eredményre vezetni, de mindenesetre előidézendik a helyzet elvi tisztázását bármely irányban. A bécsi lapok megkondították a vészharangot Magyarország ellen, majdnem izgatóan követelve, hogy az osztrák kormány ne egyezzék bele semmi szin alatt sem a magyar követelésekbe. Egy bécsi lap, a „Montagsrevue“ legújabban arról értesül, hogy „a Tisza kabinet az önálló magyar bankot minden áron fel akarja állítani s kinyilvánítja, hogy Magyarország az államadóssági járulékot s a közös költségek kyotáját államjegyekben fizeti rendig Ausztriával minden pénzbeli leszámolását államjegyekkel fogja végezni. A vám- és kereskedelmi szövetség kérdésében azonban a magyar kormány engedni fog: a közös vámterületet fentartja, s mindazon kereskedelmi szerződéseket hajlandó elfogadni, melyek Ausztria érdekeinek megfelelnek. Az osztrák vámtariftajavaslat ellen a Tisza-kabinet nem fog többé küzdeni, sőt a fogyasztási adó visszatérítése iránt formált követelését is — noha erős ellenállás után — el fogja ejteni.“ Közöltük e véleményt, mint érdekes jelét az osztrák sajtó hírkovácsolásának a fönforgó alkudozások tárgyában, melyekről míg az eldöntés meg nem történik, nem sok fog a nyilvánosság elé szivárogni. Legalább egy lap erre vonatkozólag azt írja, hogy Andrássy gróf közös külügyminiszter Ő Felsége kifejezett kívánságára vesz részt a budai alkudozásokban, melyek formális elnökség nélkül folytattatnak, s a tanácskozásokban résztvevők kötelezték magukat, hogy az értekezletről teljesen hallgatni fognak. párt név alatt új párttá egyesült. Márczius 8-án I. Sennyey Pál határozottan hangsúlyozá a képviselőházban a jobboldali ellenzék megalakulásának szükségességét. Május 24-én az országgyűlés véget ért, s egy királyi elhatározás folytán az új országgyűlés aug. 28-ára hivatott össze. Július elseje és 10-dike között megtörténtek az országyűlési választások, melyek a szabadelvű pártot nagy diadalra segítették. Aug. 31-én nyitotta meg a király trónbeszédével az új országgyűlést, s szeptember 20-án terjesztő elő Széll Kálmán pénzügyminiszter nagy exposé kíséretében az 1876-i költségvetést. Ugyanakkor a ház elnapolta magát, megválasztva a delegáczió tagjait. Míg a delegácziók Bécsben üléseztek, a pénzügyi bizottság megvitatta a költségvetést. Október 17-én a delegácziók befejezték működésüket, okt. 21-én pedig, Wenckheim visszalépése után, Tisza Kálmán neveztetett ki miniszterelnökké. A képviselőház nov. 4-én kezdte meg ismét tanácskozásait, s a költségvetési vita már nov. 11-én megindult, s decz. 7-dikéig tartott. Decz. 9-én az átalános jövedelmi adóról szóló, decz. 13-án pedig a 80 milliós kölcsönről szóló törvényjavaslatokat szavazta meg a képviselőház, melyeket decz. 21- és 22-én a főrendiház is elfogadott. Hazai közügyek és események. — Az országgyűlés tevékenysége 1875-ben megérdemel egy rövid visszapillantást az uj év elején. 1875 január 26-án kezdődött a képviselőházban a költségvetési vita, ennek folyamában mondotta el febr. 3-án Tisza Kálmán, a baloldal akkori vezére, azon monumentális beszédet, melyben jelezte az államjogi oppositióról való lemondását. Néhány nap múlva a képviselőház elnapolta üléseit, s Bittó miniszterelnök benyújta a királynak a kabinet lemondását, előterjesztést téve a megváltozott pártállásokról. A kormányválság február 24-kéig tartott, mely napon Ő Felsége megbízta I. Wenckheim Bálát az új minisztérium megalkotásával. Márczius 3-án mutatta be magát először a törvényhozás mindkét házának a IVengheim-Tisza minisztérium, mely a jobb-s a baloldal fúziója alapján jött létre. Ugyanaznap este a két párt „szabadelvű POLITIKAI ÚJDONSÁGOK.________ — Az országgyűlés mindkét háza rövid ülést tartott decz. 31-én, szentesített törvények kihirdetése czéljából. A képviselőházban Tisza Kálmán miniszterelnök átnyújta a méter mérték behozataláról szóló törvény 16-ik §-ának módosításáról; a nemzetközi távirda-egyezményről; s a gyári és kereskedelmi védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában a német birodalom kormányává kötött szerződésről szóló, Ő Felsége által szentesített törvényczikkeket,melyek kihirdeti tvén, kihirdetés végett a főrendekhez is átküldettek. Elnök végül a ház tagjainak „boldog új esztendőt“ kivánván, az ülés „éljen az elnök“ felkiáltások közt véget ért. A főrendiházban is ugyanezen törvényczikkeket hirdették ki. — Képviselő választások: Torontál megye nagyszentmiklósi kerületében az imkompatibilis helyzete miatt (járásbíró) nem igazolt Zsiros Lajos helyébe a múlt héten egyhangúlag éltel Tamás budapesti egyetemi tanárt választák meg képviselőnek. Naszódvidék monori kerületében (Cséry Lajos helyébe) Tanárky Gedeon közoktatatási államtitkárt választák meg egyhangúlag képviselővé. — B. Simonyi Lajos kereskedelmi miniszter lemondási szándékáról keringtek hírek közelebb, melyeket azonban megczáfoltak. Azon körülményből, hogy K. Simonyi a vámkérdésben részletes munkálatot dolgozott ki, mely az utóbbi minisztertanács tárgyalásának anyagát képezte, azt következtethetni, hogy a miniszter lemondásának hire nem valószínű. A pénzügyminisztérium számára — mint a „P. N.“ értesül, — az ünnepek alatt tizenkét millió forint tétetett folyóvá, mint részlete az új rente-kölcsönnek. Ezen összeget a pénzügyminiszter vasúti czélokra fogja fordítni. A januári szelvény és a folyó kiadások a meglevő pénztári álladékból fedeztettek és fognak fedeztetni. Az utolsó évnegyed bevételei nem voltak kedvezőtlenek, a januári szelvény fedezése után még jelentékeny pénztári maradvány vizetett át az új év számlájára. A bankkérdésre vonatkozólag bécsi lapok jelentik, hogy Széll pénzügyér s Weninger és Hansemann közt a magyar bank felállítására vonatkozólag „megbeszélések“ történtek, melyek ez utóbbiakra nézve kötelezők lennének az esetre, ha 1876-ban az osztrák nemzeti bankkal megegyezés nem jöhetne létre. S ez esetben a nevezettek által képviselt pénzcsoport a bank felállítására 60 sorsa is. ____ — A törvényhatósági tisztviselők képesítésének kérdése a közigazgatási reformmal kapcsolatban napirendre került kormánykörökben. Mint írják, a kormány elvben nem idegenkedik attól, hogy a közigazgatási tisztviselők állása is bizonyos qualifikációhoz köttessék, csakhogy ennek életbeléptethetése előtt szükségesnek tart némely előzetes intézkedéseket. Nevezetesen azt, hogy egyetemeken oly közigazgatási tanfolyam rendeztessék be, amely lehetővé tegye a közigazgatási tisztviselőktől megkívántató qualifikácziónak lehetőleg rövid — egy, esetleg két évi — idő alatti megszerezhetését, miután a jelenleg fönnálló államtudományi tanfolyam elvégzését azonnal, minden átmenet nélkül, igazságtalan volna megkövetelni azoktól, kik a törvényhatóságok szolgálatában állnak vagy arra készülnek. — — A királyi tábla deczentralisatiójáról szóló hirt megcáfolták. Kormánypárti lapok most e hirt ismét megerősítik. A miniszter már is alkal 3 milliót, 30 milliót arányban adna a magyar kormány rendelkezésére. — A törvényhatóságok területi szabályozása egyikét képezi azon fontos reformoknak, melyek elé az egész ország jogosult érdeklődéssel tekint. A főispánoknak s több más bizalmi férfiúnak meghallgatásával már el is készült a szabályozási terv, s törvényjavaslat alakjába öntve már január hó folytán a képviselőház elé fog terjesztetni. Ami a szabályozási tervezet részleteit illeti, a „Nemz. Hírlap“ úgy értesül, hogy a szorosabb értelemben vett Magyarországon nem lesznek gyökeresebb területi változtatások, — a Jász- Kunság és egy pár felvidéki megye kivételével, melyek jelenlegi alakja egészen meg fog változni, a javaslat csak némely területi aránytalanságok, illetőleg nagyobb ki és beszögellések kiegyenlítését vette czélba. Nagyobb mérvű átalakulásnak néz ellenben eléje az erdélyi hazarész. A javaslat erre vonatkozó része nem tekinthető ugyan ma még véglegesen megállapítottnak, de annyi igen valószínű, hogy az összes erdélyi megyék, vidékek és székek — a magyarországi részekből hozzájuk csatolandó zarándmegyei részszel s Kővárvidékkel egyetemben — 13,esetleg 14 megyévé terveztetnek átalakíttatni. A szász székek Szeben megyévé fognak egyesittetni, Brassó-és Beszterczevidék kivételével, mely utóbbi Naszódvidékkel együttesen fog egy törvényhatóságot képezni. Kővárvidék hozzá csatoltatik Belső-Szolnokhoz, mely utóbbihoz a feloszlatandó Doboka megyének nagy része is, mig egy másik része Kolozshoz, az egregyi járás pedig a magyarországi „Partium“ egyik megyéjéhez fog csatoltatni. A székely székek némi területi kiigazításokkal megtartandják önállóságukat, Aranyosszék azonban feloszlik. Hasonló sors éri a megyék közül Felső- Fehér megyét is, míg Zarándnak tetemes része Hunyad megyével fog egy törvényhatósággá egyesittetni. A közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslattal organikus összefüggésben álló két törvényjavaslat terjesztetett már a képviselőház elé, melyek egyike a közadók kezelését, másika a népoktatási hatóságok szervezetét törekszik összhangzásba hozni a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatban megállapított közigazgatási rendszerrel. Egy hasonló célú harmadik törvényjavaslatot, mely a kőutak kezelésének s a közmunkaügynek reformját ölelendi fel, a közlekedési miniszter rövid idő múlva le fog tenni a törvényhozás asztalára. Mindhárom törvényjavaslat szakbizottsági előkészítése csak akkor fog megtörténni, ha a képviselőház már letárgyalta a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatot. Minő módozatokkal fog ez elfogadtatni, attól függ a másik három törvényjavaslatnak