Katolikus főgimnázium, Pozsony, 1914
Dékány Lajos. 1879/80-1914/15. Az ifjúság igazi vezetője, nevelője, az ifjúság veleszületett sokoldalú testi és lelki képességeinek kifejlesztője csak az ifjúságot megértő lélek lehet. Oly kulcs van a kezében, melynek segítségével megnyithatja a zárkózott lelket is, hozzáférkőzhetik rejtett fiókjához is, elemezheti, osztályozhatja tartalmát, selejtezheti az oda nem valókat s az így támadt űrt értékes holmival töltheti ki. Idővel pedig teljesen új, a fejlődő lélek képességeinek, hajlamának megfelelő, az életben értékesíthető s célravezető eszmékkel töltheti meg. Szóval az ifjúságot megértő lélek irányítja, vezeti az ifjú lelket oda, ahová az egyén a család, a nagy magyar család, édes hazánk érdekében az iskola, s főleg a magyar középiskola van hivatva az ifjút vezetni, az általános műveltség bizonyos magaslatára. Közben igyekszik megtölteni oly erkölcsi és szellemi alapfogalmakkal, melyek további szaktanulmányai folyamán, de egész életpályáján is zsinórmértékül, biztos alapul szolgálhatnak. Tapasztalatok alapján gyakorlati alkalmazásukat természetesen csak az élet iskolája adhatja majd meg, hisz az egyéniség igazi próbaköve csak maga a való élet. A mindennapi tapasztalat igazolja, hogy az ifjúság készséggel alkalmazkodik ahhoz a vezetőjéhez, akiről érzi, sőt tudja, hogy iránta a megértésen alapuló szeretet nyilatkozik meg minden ténykedésében. Alkalmazkodik hozzá elsősorban külsőségekben, de hovatovább a lényegben is, egész valójában hozzáidomul, simul, igyekszik vezetője elvei alapján önmagát fegyelmezni, igyekszik s előbb-utóbb megtanul dolgozni, komolyan foglalkozni, megismeri és megkedveli a szellemi munkát s így felkészül főiskolai szaktanulmányaira. A nevelés és tanítás ily nagy művésze válik meg a folyó tanévvel intézetünktől Dékány Lajos kartársunkban és barátunkban. Ilyennek tanultuk megismerni, midőn 11 éve testületünkbe belépett, s ilyennek ismertük mindvégig. Tanítványai bizonyára egész életükben kedvesen gondolnak majd l*