Katolikus főgimnázium, Privigye, 1880
I. Tanintézetünk történelmének vázlata 1666-tól napjainkig. A vallás nélküli nevelés az embereket ördögökké változtatja. Wellington herceg. A reformatio idejében, midőn a lutheránusok majdnem egész Magyarországot meghódíták uj tanaikkal, a boldog emlékű belassi Khuen Franciska, erdődi gróf Pálffy Pál Magyarország nádorának özvegye, s bajmóczi, * várnak úrnője, hogy uradalmában és annak kies vidéken a lutheránusok terjedésének gátat vethessen, és a hitükben ingadozó jobbágyait a kath. vallásnak megtartsa, az elpártoltakat pedig az egyháznak visszaszerezze, a tiszta vallási nimbustól lelkesült és a vallásos érzelmek nagy fontosságát és jókori fejlesztését méltányolni tudó buzgó kath. grófnő elhatározta, hogy czéljának sikeresebb érvényesítése és az ifjú nemzedék vallásos nevelése végett Privigyén, papok vezetése mellett, abc-től kezdve legfelsőbb humanior osztályig iskolát létesít. E fontos tervének kivitelére a kegyes-tanitórendet tűzte ki, közlekedésbe lépett tehát a lengyelországi kegyes-tanitórendiek (Magyarhonban még akkor nem léteztek) Varsóban székelő főnökével Opatovszky Venczel áldozatral, megkeresvén őt levélben, fölhívta, miszerint jönne hozzá Bécsbe tanácskozás végett, hol megjelenvén a piarista rendfőnök, az ige testté lett, és a két fél közötti kölcsönös szerződés 1666-ik évi február hó 17-én ugyanott mégis köttetett, a minek ered 1) Bajmócz fekszik az é. sz. 48° 47' és a k. h. 36° 15' közt, Nyitra folyó mellett Privigye szomszédságában ; kőfallal kerített kis mezőváros 991 lakossal. Magas sziklán épült kies fekvésű vára a legrégiebbek közé tartozik. 1637-ik év óta erdődi gróf Pálffy családnak birtoka. 1*