Katolikus főgimnázium, Privigye, 1880
ménye jön, hogy még ugyanazon évi márczius hó 6-án Horváth Pál szakolczai születésű lengyel piarista házfőnök és tanodaigazgatónak, Honóczy Ferencz papnövendék pedig tanárnak lettek Privigyére téve. — E két, Magyarországban első működő piaristát nemsokára Máté áldozár követte, ki többoldalú tudományos képzettséggel birván, akkori időben e vidéken, különösen pedig a grófnőnél nagy kitüntetésben részesült. E három egyén eleintén a bajraóczi várban lakott, és az ifjúságot ugyanott a vallásos nevelésen kívül, a nyelvtani ismeretek elemeiben is oktatta; ugyanazon évi augustus hó 25-én a privigyei város elöljáróságának és a vidékiek megszámlálhatlan sokasága jelenlétében, trombiták harsogása és mozsarak durrogtatása között tétetett le ünnepélyesen intézetünk alapköve ezen fölirattal: Ad Majorem laudem et gloriam Sanctissimae et Individuae Trinitatis , Dei Patris, et Filii et Spiritus S. ac honorem SS. Nominum: Jesus, Maria, Joseph, et omnium Hyerarchiarum, et Sanctorum Dei, fundatum est Templum hoc, et Collegium istud Prividiae pro P. P. Religiosis Piarum Scholarum, ut per ipsos fides catholica propagetur. Actum die 17 ambris 1666. Arce et Bonis Bajmocziensibus eo tempore ad Familiam Palfsianam jure haereditario spectantibus. Október hó 9-én költöztek át Privigyére a rendtársak, és első lakhelyük bizonyos Hulvald nevű polgár piaczon épült háza volt. E három egyén, miután a privigyeitanácsházban alkalmas iskolahelyiséget kapott, syntaxisig befejezőleg oktatta a zsenge ifjúságot az erényes életre és a tudományok alapismereteire. Az 1671 és a következő két évben igen akadályozák a tanárok munkálkodását az Érsekújvárban székelő törökök kirohanásai, mert egész Privigyéig barangolván be a vidéket, pusztítottak és raboltak mindent; a piaristák ekkor a bajmóczi várban kerestek menedéket, és ott hintették a fiatal nemzedék fogékony szivébe a vallásosság és tudomány magvát. Az 1674-ik évi október hó 14-én, ámbár a lakások építése még be nem fejeztetett, a piaristák feledve a már ez