Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-07-15 / 28. szám
28. PROTEITII EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Második évi folyamat. PESTEN, 18313. Julius 15-én. Um das Wahre und Zeitgemasse zu gewinnen, namlich eine dem lauteren Christenthum entsprechende Iíirchenverfassung, ist es nöthig, die faulen Flecken aufzudecken, an denen das Lehr- und Wahngebaude leidet. A. Müller. Tartalom. Igénytelen nézetek a' budai zsinat' néhány végzeményei közül. Széki. — A' dunántúli helv. hitv. egyházkerület' nagygyűlése. Kovács József. — Dunamelléki reform. egyházkerületi gyűlése. Török. — Iskolaügy: Simonyi iskolai közvizsgálat. Hrabovszky Lajos. — Vegyes közlemények. Igénytelen nézetek a' budai zsinat' nehány végseményei körül. Félszázad' viharait szenvedte, félszázad'reményvirágait látta fejlődni a' világ, mióta egyházunk' képviselői törvényt alkotandók Budán zsinatra összegyűltek, 's készítettek törvényeket azon kor' szellemében, mellynek gyermekei valának. A' zajos anyának nagy vajúdások közt létrejött szülött követeléseikkel zajt indítottak a' házban, melly létkörül nekiök rendeltetett, — 's mivel a' család szent ügye , boldogsága mellett a' ború'sötét napjaiban híven küzdött bajnok-tagok' nevezetes részét örökségüktől szinte megfosztani törekedtek , ápoló részvét nélkül méltó sorsukra hagyattak; — és igy micsoda, ha az erőtől duzzadozó magzatok , pártolatlanul korán halálnak váltak, — micsoda, ha életadó fejedelmi kegy' helyeslő szózata sohasem hangzott el fölöttök , micsoda, ha már ma mint ijesztő vázképek csak ritkaságul mutattatnak elő, 's tőlök a' borzadásnak bizonyos nemével fordul el a' vizsgálók' egy része, mig a' másik részletes taglalás' utján tanulságot igyekszik venni magának azon okokról, azon minőségekről, mellyek őket megvetés" tárgyaivá alacsonyítva idő előtt az enyészet rablánczai alá temették. Ez utóbbiakhoz kívántam én is csatlakozni, mert meg vagyok arról győződve , hogy az érvénytelen budai végzemények hiányainak tárgyalása most épen nem hálátlan munka, midőn néhány lelkesek korszerű szózata, élet— mozgalmat idézvén elő egyházunkban, köz óhajtás az elavult szent sátor helyett egy szilárd 's erősebb alapzatu egyházalkotmányt, az előbbit dicsőséggel felülmúlót létesítni, mellynek fölépítését itt következő dolgozatom által ha csak egy porszemnyivel is elősegíthetem, szerencsésnek érzendem magamat. Az egyház, mint polgári állodalom* kebelében létező, ennek védpaizsa alatt virágzó erkölcsi testület, a fejedelmi intézményeket, országos törvényeket, mennyiben azok vallásgyakorlási biztosított szabadságát nem veszélyeztetik, hanem tagjait mint honpolgárokat illetik, köteles a pontos teljesítésben mutatkozó tisztelettel fogadni az állítmányból kiindulva, kötelessége az egyháznak — hogy most egyebet ne érintsünk — az ország törvényes tekintetet nyert közigazgatási nyelvét is hivatalos intézkedéseire nézve egészen magáévá tenni; mert idegen nyelven közrendelkezéseivel , tétleg nemcsak hálátlan 's bűnös tiszteletlenséget tanúsítandna azon nemzet iránt, mellynek oltalma alatt létezik , hanem még azt is nyilvánítaná, hogy az állodalom'érdekével mit sem gondolva, statusban külön statust akar képezni. Következőleg a' magyarhon' kebelében diszlőegyházak' kormányainak is polgári mulaszthatlan tisztek, a' magyar nemzetnek közigazgatási méltóságra törvény erejével emelt nyelvét, illy minőségben használni. — Ha ez átalánosan véve igaz, bizony akármellyik vallásfelekezetre, tartományi egyházra nézve is igaznak kell lenni. Eszerint leendő zsinatunk leendői között, úgy hiszem, első helyre sorozandó annak meghatárzása, hogy egyháztörvényeink magyar nyelven szerkeztessenek; mert arról bizony az elfogulatlanok könnyen meggyőződhetnek, hogy azért, ha minden törvényeink, sőt minden hivatalos intézkedéseink országszerte atin nyelven tétetnek is: a' hét hegyek' világvárosának, a'fejedelmi Rómának régi dicsősége ránk nem fog átszállani. — Ha még 1791-ben valami szükségesnek, valami méltóságosnak tartatott, törvényeket classicus latin nyelven bírhatni: korunkban többé nem, mert tudalomra jött az az igazság, hogy a' melly nemzet holt nyelv után túlságosan kapkod , nincs abban már elég életerő , nincs abban önmagához bizodalom, 's a'jelenben csak a' multnak élve, halni készül. Ezen előleges észrevétel után, helye van hogy az általam kijelölt végzemények' tárgyalását