Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-02-14 / 7. szám

semmit sem akar hinni, mit tökéletesen fel nem fog, vagy szemeivel nem lát, és miután először csak kételkedett, utóbb hitetlenné lesz, még teremtőt sem hívén,mivel azt tökéletesen meg nem foghatja,­­s nem láthatja.Még inkább nem lehet helybehagyni, sőt szent haraggal is kell gerjedezni azok iránt, kik az okosságot, vagy is inkább kárhozatos el­mésségöket, a' vallás kigunyolására fordítják; a' vallás legszentebb igazságait, az Isten létét, gon­dviselést sírontúli életet, ezeket az erkölcsi jóság p­amolait, 's az erre törekedő embernek egyedüli vigasztalásait, mint költeményeket nevetségesekké tenni igyekeznek, és igy nem élnek, hanem vis­szaélnek az okossággal a' magok 's mások ve­szedelmére , kiknél veszedelmesebb emberellen­séget gondolni sem lehet. Oh, lakjál inkább a' fát, füvet imádó Hottentóták, mint az illyen val­ástalanok között! De más részről azt sem lehet helybehagyni, midőn valaki a' hitet egészen elle­nébe teszi az okosságnak, 's mint két ellenséges felet ugy tekinti. A' csupa tekinteten épült hit, okos meggyőződés nélkül, könnyen átváltozik vak hitté, melly szüli a'vallási babonaságot,és ez ismét legtermékenyebb anyja a­ hitetlenségnek. Itt min­denkit a­ tapasztalásra utasítok, és azokat, kik minden világi ismereteik, sőt a­ felekezeti hittan­ban jártasságok mellett is előbb kérkedőkké, utóbb hitetlenekké lettek, szívesen megkérem, hogy nyúljanak kebelekbe 's vallásos életök históriája inkább meggyőzi őket állításom igazságáról, mint akármelly hosszú értekezés. Töröld el az okos­ság használását a' vallásban : azzal együtt eltör­lötted a* vallásnak a' szivbe jótékony befolyását is, — eltörlötted az élő 's munkás hitet; mert a' mit én nem gondolhatok, nem érthetek, 's belső meggyőződéssel nem hihetek, annak nem lehet ereje megjobbulásom 's megnyugtatásomra. Csak emlékeztető tehetségemben van az, mint holt hit, mellyet hiába tanultam. Ezért sikeretlen az öreg 's kis kátéknak, könyörgéseknek lélek 's élet nél­küli gépelyes betanultatása, kivált ha a' tanítván­nyaik felett szellemileg csak kevéssel fölemelke­dett tanítók bottal sulyokolták azokat a­ nevendék fejébe!!! Ha nekem csak azt kell hinnem, mit több századokkal ez­előtt hittek eleim, 's csak azért, mert ezek is úgy hittek , ugy én nem világosod­hatom, és vagy vakul kell hinnem, vagy más tu­dományoktól világosíttatva,hitetlenségbe kell es­nem; és egyik szintúgy mint a­ másik, halála az Istenben való életnek, az erkölcsi jóságnak. Lép­csőnkénti tökéletesedés nélkül, mit az idő lelke megkíván, 's az okosság használása tehet lehe­tővé, alá kell szállni a' vallás tekintetének,'s ez­együtt az igazi erénynek, mit a' szomorú ta­pasztalás, a' templomok megvetése, világiaknak az egyháziakkal, mind polgárilag, mind egyházi­lag veszedelmes összeütközése, egymás iránti gyülölségök 's a' t. eléggé tanúsítnak. 'S nem kell­ős magokban a' papokban is ezen veszély okát keresni ? A­ babonaság mindenben veszélyes , de különösen veszélyes a­ vallásban, 's gátolni azt, mi ennek ellentáll, még pedig vallás álorczája 's Isten neve alatt, — nagy vétek. Világosság a' forrása minden életnek, 's azon kivül minden ha­lál és éjszaka. E* nélkül az ember, jó ember, jó polgár, jó keresztyén nem lehet; mert nem tudja, nem látja, mit tesz embernek, polgárnak, és ke­resztyénnek lenni. (Máj. 5 : 13-16.) A' mi különösen a1 szent irás tekintetét illeti: ez csak ugy lehet állandó, ha az okossággal pá­ á­rosíttatik, mint eredeti kijelentéssel, 's nem vet­­­tetik alá az emberi, 's különösen a' több száza­dokkal ez előtt tett emberi határozatoknak. A' szent irás ugyan tökéletes, 's ez tulajdonképen nem tökéletesíttethetik, hanem mi tökéletesedhe­tünk a' szentírás értésében's használásában,mint ezt a' bibliai magyarázatok eléggé mutatják, — 's ha ez akadályoztatik, veszni kell a' szent írás tekintetének. Én ugyan a' symbolikus könyveket nem kárhoztatom,sőt tisztelem azok szerzőit,men­­nyiben teljesek voltak vallási buzgósággal, 's megtették azt, mit a' magok idejében megtehet­tek. De ha csak ugyan igaz talánna lenni az, mit Kolmdr kathedrai tanításaiban (1-sö köt. I. 151) mond : „hogy sok olly emberi vélekedések írat­tak a' symbolikus könyvekbe, mellyekről bátran el lehet mondani, hogy nincsen azokban a' Krisz­tus­­" ugy, hogy ismét Kolmár szavaival éljek (I. köt. I. 245) „tiszteljük ugyan a' régi szent atyákat, nagy becsben tartjuk az úr nevében egy­begyűlt conciliumok tanácskozásait; tiszteljük a­ nagy-emlékezetű reformátorokat, kik a' vallást eredeti tisztaságára és együ­gyüségére visszavinni igyekeztek : de ne legyen nektek hántásokra, ha a' Krisztusnak ama szavát ö reátok alkalmaztat­juk : ti ne hivattassatok mestereknek, mert egy a' ti mesteretek, a9 Krisztus; ti pedig mindnyájan atyafiak vagytok. Máj. 23 : 8. Ha tehát atyafiak vagyunk, élünk az atyafiság közös jusaival, élünk azzal a­ közös privilégiummal, valamint ők éltek, me­lyet együtt vettünk ö vélek. Mindeneket meg­próbáljatok, a? mi jó azt megtartsátok! 1. Thess. 5 : 21." Boldogult t. Láczai Sz. József úr is, professor és pap egy személyben, kit soha senki heterodo­xusnak nem mondott, igy ir (Predikátziói I. kö­tetének 166 és 167 lapjain) : „Ellenkezik a' ke­resztyéni okos szabadsággal, a' mi hitünknek 's vallásunknak, akármelly sok századok által meg­erősített emberi tekinteten való fundálása. Egye­dül az okosság és a' szent irás az, mellyeken és a' mellyek által az isteni hibázhatatlan tekinteten építhetjük hitünket 's vallásunkat. Akármelly ke­resztyén tanító, vagy püspök, csak ollyan hibáz­ható ember volt, mint mi, sőt a' legtudósabb püs­pökökből álló zsinatok is emberek voltak, hibáz­hattak és hibáztak is eleget. Azért is hitünknek és az igazságnak több sinormértékét és fundamento-

Next