Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-11-21 / 47. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 47. szám. Hatodik évi folyamat. November 21. 1847. Megjelenik e' Lap 2 íven, minden héten egyszer, vasárnap. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 3 ft. 40 l*r­, postán borítékban küldve 5 ft. pengő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM : Elmélkedések a­ vallás és egyház felett. II. Katholicismus és protestantismus. Hunfalvy János. — Honi protestáns egyházunk fögondnokai, 's azoknak jutalmuk. Nemes L­aj­os. — Római kath­. vallásról prot. egyházba áttért egyén kiskorú gyermekei mellyik vallás­ban nevelendök ? Szentmiklósi. — Iskol­a-ü­g­y : A'néptanítókat képezde Nyíregyházán, Emericzy La­jos tanár úr székfoglaló beszéde. Dr. Tavassy Lajos. — Vegyes közlemények. Elmélkedések a­ vallás és egyház felett. II. Katholicismus és protestantismus. Krisztus nem hagyott nekünk rendszert, hanem csak alapelveket,—nem készített egyházi szerke­zetet, hanem csak anyagot és szellemet adott hí­veinek , mellyből és mellyel azt felépíthessék. Vallóit, kik tanait, szellemét többé kevésbbé tisz­tán és hiven befogadták, csak hamar a' történe­lem amaz általános két tényezője, a' tekintély és önegyesség, a' substantialitás és individualitás, az­az, a' veszteglés és haladás elve választotta el. A' keresztyénség történelmének első szakaiban természetesen az első tényező túlnyomó vala 's ez alapította a' római kath. egyházat. — Krisztus új országnak, a' mennyeinek vetette alapját, ez már al földön is valósította magát, mint egyház, midőn a' követőiben működő szellem küllétet ölte magára. Ezen küllét, vagy is a' keresztyén egy­ház nemcsak más vallási intézet, a' pogányság, hanem világi küllét a' pogány állam ellenében is alakult. Azon új ország tagjai eleinte ugyan egy­iránt áthatva érezték magokat az új szellem, a' sz. lélek által, de csak hamar szükségesnek ta­láltatott aj községnek lélegzetet(organism­us)ad­ni,—elöjáróságot, melly a'vezetéssel és tanítással különösen meg volt bízva, választani. Azon elö­járók idő jártával a' tudók, a’ tanítók- és határo­zókká lőnek 's mint ollyanok elváltak a' község­től. A' tudó elöjáróság a' sz. lelket magának igé­nyelte főképen, melly a' községben csak fejletle­nül, öntudatlanul volt meg. — Lassanként azon elöjáróság még kényszerítőbb tekintélylyé lett a' község tagjaira nézve, mint maga a' sz. írás, melly magyarázatot szükségelt, a­ mire ezek al­kalmatlanoknak tartattak, így az egyházban vagy a' mennyei országban papi ország keletkezett. — Ez tán szükségképen ugy lett, még pedig, Hegel szerint, a' szellemi országra nézve azért volt szükséges a­ tekintély azon uralkodása, mivel az­­ emberi egyéniség, mint ollyan, nem volt még ki­fejlődve. ,,A' szívben, mondja Hegel, a' gonosz akarattal ugyan felmondtak, de az akarat, mint emberi, még nincs az isteniségtől átalakítva, 's az emberi akarat csak elvontan szabadult fel, nem összetes valóságában." — „Az egyéni szabadság még nem érvényes, mint ollyan; a' belátás még nem áll a' maga lábán, hanem csak idegen tekin­tély szellemében van." — Az új egyház átalá­nossá törekedett lenni, de épen azért kirekesztő is volt mindarra nézve, mit magába föl nem ve­hetett; azért nyilatkozott olly hamar a­ kathor egyház 's az eretnekség közti ellentét. Azon álta­lánosság biztosítéka gyanánt vették az apostoli gyülekezetekkeli összefüggést, minthogy ezek az igazi keresztyén hagyományok vivőinek és őrzői­nek tartattak, 's ezek által gondoltak összefüggni az apostolokkal, az apostolok által pedig magá­val Krisztussal. Az elöjáróságnak azonban őrköd­nie kellett, nehogy az eretnek fejlemények, apo­stolokkali összefüggést ürügyelve, kétségbe von­hassák az átalánosságra vagy­is katholikusságra törekvő egyház tanításait,­­s erős biztosítékot ma­ga számára keresnie. Ezt találta a' püspökségben, mint azon közlönyben, mellyben kirekesztőleg­működik és nyilatkozik a' Krisztus által igért sz. lélek. Azon képzelet már Irenaeusnál *­, teljesen pedig Cyprianusnál van kifejlődve, ki az aposto­lok egységét már Péter által, a' püspökök mint amazok utódai egységét pedig a' római szentegy­ház, mint annak örököse, által állította eszköz­löttnek. * •­ *) Irenaeus (f 202) adv. haer. III. 3. Traditionem itaque apostolorum in tolo mundo manifestatam in omni ecclesia adest perspicere omnibus, qui vera velint videre, et habemus adnumerare eos, qui ab apostotis instituti sunt episcopi ift eeclesiis, et successores eorum, usque ad nos, qui nihil tale docuerunt. . . 's IV. 20. Quapropter eis, qui in ecclesia sunt, presbyteris obaudire oportet his, qui cum episcopatus suc­cessione charisma veritatis secundum placitum Patris acce­perunt ; reliquos vero, qui absislunta principali successione, et quocunque loco coliigunt, suspectos habere vei quasi hae­reticos et malae famae 'stb. * íf) Már Irenaeus is mondja: ad hanc enim ecclesiam (t.i. a1 melly Péter és Pál által alapíttatott, a' római) propter po­tiorem principalitatem necesse est omnem convenire eccle­siam, hoc est eos, qui sunt undique fideles, in qua semper ab his, qui sunt undique, conservata est ea quae est ab aposto— lis traditio.

Next