Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-11-21 / 47. szám
I SZERKESZTŐ- és KIADÓ HIVATAL: A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. PROTESTÁNS LAI LAP. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai kültdtéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet- ' HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktadéssel félévre 4 frt., egész évre 8 írt Eloüzet ^^ & k egyszeriért 7 kr. sorja, shetm minden kir. postahivatalnál; helyben a Bélyegdij külön 30 kr. kiadóhivatalban. A polgári házasság kérdése különösen protestáns szempontból , tekintettel a főt tiszamelléki reform, egyh. kerület feliratára .) Jó ideje már, hogy a napi kérdések között a polgári házasság kérdése is sajtó terén ugy mint a közéletben, erősen felszínen tartja magát. A napi sajtó több oldalról hozzászólt már e kérdéshez, s legtöbbször az egyházi házasság körül róm. kath. papok által elkövetett visszaélések egyes eseteiből indulva ki, a polgári házasságot mint minden ez ügyben fölmerülhető visszaélések egyedüli panaceáját emelte ki és üdvözölte. A köz- és magánélet köreiben is hallottam e tárgyban kelt pro et contra-nyilatkozatokat, de tüzetesen protestáns szempontból fejtegetni, előnyeit vagy hátrányait egyházunk álláspontjáról méltatni vagy vitatni nem láttam, nem hallottam. Annál nagyobb lőn bámulatom, midőn közelebb a ft. tiszamelléki ref. superintendentiának az országgyűléshez intézett feliratát olvasva, látnom kelle, hogy egyik egyházi főkormányhatóságunk egyenesen petitionálja is már a polgári házasságot, anélkül, hogy mint mondom, e kérdésben a nézetek egyházi viszonyaink szempontjából tisztázva volnának. Hogy lehet, sőt van minden gondolkozó hitrokonomnak saját nézete, véleménye e tárgyban, arról meg vagyok győződve, de ez mindaddig, míg nézetét kiki magának tartogatja, csak egyéni nézet, s hogy közvéleménnyé erősödjék, kell hogy a rokonnézetnek nyilatkozzanak, tömörüljenek. E megyőződés indít engem is arra, hogy a polgári házasság kérdése körül fölmerült eszméimet nyilvánosságra hozzam. A fI. tiszamelléki egyházkerület a polgári házasság, mégpedig a kötelező polgári házasság kérvényezését azzal motiválja: „mert csak úgy véli elejét vehetni azon visszaéléseknek, melyek a hozott törvény legjobb célzatainak ellenére, különösen a törvények körül elkövettetnek." Megvallom őszintén, hogyha a polgári házasság behozatala mellett protestáns szempontból eme egyébbel nem lehet érvelni, akkor én semmi esetre sem tartom kívánatosnak, hogy eddigi házasságkötési eljárásunkat felforgassák. A reversalisok kérdése meghaladott kérdés. Az 1868. IIII-ik törvénycikk 12-ik §-a világosan és határozottan szól e tárgyban, midőn azt mondja: „a törvénnyel ellenkező bármely szerződés, téritvény vagy rendelkezés, ezentúl is érvénytelen és semmi esetben se birhat jogerővel." Ha tehát valamely prot. vőlegény r. kath. arájának vallási aggályoskodását tisztességes érvekkel leküzdeni nem bírva, rá nem vehetné, hogy prot. lelkész előtt kössék meg a házasságot, a plébánus pedig reversalisért éretlenkednék, — annak a vőlegénynek azt mondanám : csak ird meg barátom azt a reversalist, annak a plebánusnak bizonyosan pipagyujtalékra van szüksége; ha megírtad, azután lelkiismeretednek legkisebb szorongása nélkül örökre kivetheted elmédből, mert gyermekeitek vallásos nevelése körül nem a te kicsikart reversalisod, hanem az országos törvény a szabályozó. — A reversálisokkali érvelés tehát ez ügyben nem ponderál semmit, de strigibus que non sunt etc. Más egyéb előnyeit ha keressük e polgári házasságnak, nem találunk egyetlen egyet sem, mely a prot. egyház által eddig gyakorlatban tartott házasságkötési eljárásban bent ne foglaltassék ; hátrányai közül azonban akár valláserkölcsi, akár a gyakorlati élet szempontjából, igenis, nem egy sorolható fel. Előnyei a polgári házasságkötésnek, hogy a há z ily fontos kérdésben nem akartuk elzárni a nyilatkozhatás útját az ellenkező nézetüek előtt sem. Tudva van, hogy mi e tárgyban cikkíróval nem értünk mindenben egyet, a közelebbről meg is tesszük rá észrevételeinket. Szerk- 93