Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-12-03 / 49. szám

Tizenkilencedik évfolyam. 41>. sz. Budapest, 1876. december 3. PROTESTANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIAD­Ó-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. IC Teljes számú példányokkal még mindig szolgálhatunk. Előfizetési d­ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Azon t. előfizetők, kiknek előfizeté­sük sept. hó végével lejárt, annak megújí­tására felkéretnek. A katholicismus hódításai. Lapunk jelen számában a „Különfélék" rovatá­ban pár sornyi statistikai kimutatást vesznek t. olva­sóink a catholicismusnak Amerikában tett közelebbi hódításairól. Rövid pár sor igaz, de azért engedjék meg t. olvasóink, ha azzal egy kissé bővebben foglalkozunk, vagy ha azon néhány statistikai adat közlése alkal­mából, korunknak egy látszólagos rejtélyére és az ebből vonható következtetésekre igyekszünk a figyel­met irányozni. Midőn ifjúságom első éveiben megismerkedtem a száz évvel előbb élt szellemi óriásokkal, midőn elő­ször elolvastam azon gygási harcok történetét, melye­ket a 18-dik század utóbbi felében élt angol, német s kivált francia esprits forts-ok a középkori bigottság és tudatlanság közepette kiemelkedő olympusa ellen a földi isteneknek oly fényes diadallal vívtak; majd midőn a francia forradalom által prodlamált eszméknek világhódító diadalútját figyelemmel kísértem : azt hit­tem, hogy a régiek elmultak, és ha még mindenek körülöttem ujakká nem lejtenek, az csupán a restau­rált politikai absolutismusnak tulajdonítható. Közelebb az absolutismust majd mindenfelé, többek közt a katho­licismus középpontján is szabad alkotmányos intézmé­nyek váltották fel, a sajtóról lehullott a bilincs, a népnevelés ügye hatalmas lendületet vett, a tudományos műveltség szabadon fejlődhetik, ily körülmények között joggal reménylhettem, s azt hiszem, hogy reménylet­tük is igen sokan, hogy a sötétségben lakott, s a szellemi s világi zsarnokság által védett falai Jerikhó­nak mindinkább omladozni fognak. És ii mit látunk? Azt, hogy a közelebbi évti­zedek alatt épen a legszabadabb s legműveltebb orszá­gokban tesz jelentékeny hódítást azon intézmény, mely a mai kor fel­világosultságával, az egész modern fejlő­déssel, civilizatióval ellentétben látszik állani. Amerikai hódításairól említést tesz lapunk mai száma. Tudjuk ugyan, hogy Amerikában a nagy szaporodásnak egyik jelentékeny tényezője a bevándorlás, de azért tagadhatlan a hódítás is. Angliára s az ott kivivott fényes ered­ményekre reámutattunk már több izben ; említők, hogy a legfényesebb nevű s mesés gazdagságú családok köréből nem ritkák a convertálások, hogy a kathol. templomok, zárdák meglepő mérvben szaporodnak. Felhoztuk többször Franciaországot, hol midőn a csu­datévő Máriák ez előtt 5 évvel divatba jöttek, majdnem százezrenként zarándokoltak a kihiresztelt helyekre, mikor pedig ez előtt másfél évvel a katholi egyetemek alapittatása megkezdődött, e célra rövid idő alatt milliók folytak be. S talán felemlíthetjük saját hazánkat is, hol aligha csalódunk, ha azt állítjuk, hogy ma sokkal erősebb a katholicismus, mint volt ezelőtt 10 vagy 20 évvel. Nem valódi talány ez ? Első pillanatra kétségkívül. De kissé mélyebben elmélkedve róla, azt hiszem megfejthető, és egyszers­mind a mi teendőnk is felismerhető. Ezen futólag érintett jelenségekből, távol legyen, hogy valaki talán azon következtetést vonja, mintha az igaz ügy diadalába vetett hitünk megingott s a végdiadal hova eldi­lése iránt táplált reményünk elha­laványult volna. Nem! Hanem a felől igenis meg Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. 97

Next