Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-13 / 2. szám

Huszonhetedik évfolyam. 2. sz. Budapest, 1884. január 13. PROTESTÁNS Hirdetések dija: SZERKESZTŐ-és KI­A­DÓ-H­I­VATA­L: IX. kar. Kinizsy-utca 29. sz. I. nm. Helyben házhozhordással s Tildékre postai küldéssel félévre 4 írt 50 kr., egész, évre 9 frt Előűizethetni minden kir postahivatalnál , helyben a kiadóhivatalban. 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyeg dij külön 30 kr. Teljes számú példány­okkal M­indig* szolgálhatunk. Előfizetési díj: Előfizetési felhivás A PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 19S4. évi, huszonhetedik l-ső félévi folyamára. Előfizetési d­íj : Egész évre 9 forint, félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Kinizsy-u­tcza 29. szám alatt) kér­jük küldeni. Dr. Ballagi Mór, laptulajdonos és felelős szerkesztő. Reformatió és újkori világnézet. (Olvastatott az Erdélyi múzeum bölcselet-történelmi szakosztálya nov. 12-én tartott ülésén.) Senki sem tagadhatja, hogy a reformátió és a renaissance egymással több ponton érintkez­nek. Mindkettő oppositió a középkorral és scho­lastikájával szemben; mindkettő az ó­korra tér vissza: egyik a klassikai, másik a ker. egyházi ókorra; mindketten erőteljesen hangsúlyozzák a hagyományos és collectiv tudat helyett, az egyéni és személyes elemet — egyik a hit, másik az iro­dalmi ismeretek dolgában.­­ Mindkettő irányzata demokratikus : a renais­sance a tudományok respublikáját akarja meg­­alapitni; a hitélet erkölcsösitő elemeit teszi köz­ki­nc­cs­é. Luthernek*) a ker. ember természetes papságáról való nézetei a legigazibb értelemben demokratikusok. Idejárult, hogy dicsekedve mondja magát „parasztnak", ,.parasztember fiának" s ezt a mély rokonszenvét a néppel életében csak egyet­lenegyszer veszítette el a paraszt­háború kitöré­sekor. Credojának központja a hit általi megiga­zulás, mely a vallást a ker. és a hivő közötti üg­gyé tette ; ideges és mozgékony ékesszólása, az akkor irodalmivá lenni kezdő német nyelv fö­lötti uralma, a népies szólamok és közmondások használata, bibliafordítása, mely e könyvet családi könyvvé tette; azok az imák, káték és hymnusok, melyeket ő a köznépre való tekintettel szerkesz­tett, melyeket a nép emberei Németországon Lü­becktől és Brémától le egész Bajorországig és Ausztriáig —éjjel-nappal ismételtek, és gyermekei­ket rájuk tanították, mint a melyekbe belefoglalta a hit lényegét—: mind­ezek által nem csoda, ha Luther nemzeti vezérré lőn, s ha ezek a momen­tumok őt a nemzet legjobb aspiratióinak képvi­selőjévé tevék. Az 1520-iki frankfurti vásáron egyedül egy könyvárus 1400 példányt adott el a reformátor könyveiből. Ez időtájt ő már európai hatalommá vált, befolyás dolgában versenytársa lőn Eras­m­usnak, sőt nemsokára felül is múlta. Ily körülmények közt természetes, — úgy­mond Beard, Luther életének és műveinek egyik legkitűnőbb ismerője — ha Wittenberg Európa *) Ch. Beard, The Reformalion in its relalion to modern Thought und Knowledge, London. 1883. 3

Next