Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-08 / 2. szám

tételt fogadni el, mely így hangzik: »Csak anyagi, és anyagtalan valami van. Az anyagi valaminek és az anyagtalan valaminek logikai ellentétnek kell lennie, és az anyagtalan valami az ész, vagyis a mindenható ész. Személyünkre való vonatkoztatással azt az anyagtalan valamit emberi észnek nevezzük, a mindenségre való vonatkoztatással pedig mindenható észnek. Hogy pedig az ész anyagi nem lehet, az nemcsak a fent említett a logikai ellentétből következik, hanem azon tényből is, hogy létrehozónak meg a létrehozottnak azonosnak kell lenniök. Az anyagtalan észből nem származhatik anyagi valami, mint pl. kőszén , hanem mivel az ész anyagtalan, belőle is anyagtalan valami, t. i. gondolat származik." Az anyag létét már azért fogadom el, mert azzal a szellem léte is be van bizonyítva, és előttem épen az a fődolog, hogy a szellem, mint önálló realitás elismertessék. Hogy a szellem mint önálló realitás létezik, bizonyítja ezenkívül még az emberi öntudat és ész, és az észszerűség a világrendben. Azt sem tudjuk ugyan bizonyosan, hogy mi a matéria, a materializmus alapja, de én, mint elfogadom az anyag létezését, és azt is, hogy az mondom, anyag atomok összetételéből áll. De semiképen sem fogadhatom el a materializmus azon állítását, hogy az atomoknak véletlen összecsoportosulása képezi minden létezés alapját. A véletlenség észt nem tételez fel, pedig ebben a cso­dálatos világban még a legkisebb porszemnek is megvan a maga bizonyos észszerű célja. A materialisták hibájukat, melyet a véletlenség trónra emelésével elkövettek, újabb időben belátták, s azt mondják most, hogy az atomok nem véletlenül, hanem »szükségképen” csoportosulnak össze. Ezzel jobb eredményt nem értek el, mert a­hol valami szükségszerűség látszik, ott célt — és a hol célt ott észt kell feltételeznünk. Vagy másként kifejezve ugyanezt: a­mi szükséges, annak célszerűnek és észszerűnek kell lennie, és ennek folytán a szükségszerűség a célszerűséget, és azaz az észszerűséget okvetlenül feltételezi. A szükség­szerűség és célszerűség csak az ész kifolyásai, tehát azok is észszerűségek, és miután a szükségszerűség és célszerűség egyszeresmind észszerűség, azért mindenesetre észt téte­leznek fel. Ez egyszerű, de megdönthetetlen logika! Ha igaz is, hogy valami véletlenül észszerű lehet, az mégsem igaz, hogy a szükségszerűség és a célszerűség véletlenül keletkeznek, mert azok mindig az észszerűségből származnak. A véletlenség észszerűséget és törvényszerű­séget nem tételez fel. Azért találóan mondja Scharschmidt: »Midőn Franciaorszában száz év előtt a személyes Istent trónjától megfosztották, legalább az észt emelék ismét trónra. A materialisták nem járnak el oly radikális módon, mert ők az észszerűtlenséget, céltalanságot és a vak véletlen­séget juttatták világuralomra*. (»Uber die Möglichkeit der Metaphisik«, saját phil. folyóiratában, 1884. 402. old.) Tehát a­hol szükségszerűség (szükségesség) és cél­szerűség, vagy egyszóval, a­hol észszerűség van, ott észt kell feltételeznünk. És mégis a materializmus az anyagon kivül semit sem ismer el. Az erő csak nyilvánulása az anyagoknak ... A materializmusnak egyik módosulása az, a­mikor erő és anyag nem egy és ugyanaz, mint pl. Büchner Lajosnál. Büchnernek és társainak szükségök volt az egyik hypothesishez: az anyaghoz még egy eszmét is hozzáfűzni — s ezt az eszmét ők •»erőnek” nevezték, mert az erő csak hatásából ismeretes. Tehát semmi mást, mint egy eszmét, egy tiszta gondolattárgyat, egy teljesen anyagtalan elvontságot fűztek hozzá, a­mi pedig nagy ellent­mondás s a materializmus következetlenségét mutatja; mert a következetes materializmus lényege az érzékfölöttinek, mint az emberi ismeret körén kívül állónak tagadásában áll. Ennélfogva minden eszmének is el kellene esnie, mely nem kézzelfogható; tehát az erőnek, észnek és a szellemnek is, mert sem az erő, sem az ész, sem a szellem az érzékek által észre nem vehető. Sem Büchner, sem Molechott, sem Vogt, a modern materializmus eme három alaposzlopa közül egyik sem vette észre eszét érzékeivel, és az mégis létezik. Úgy okoskodnak tulajdonképen a materialisták, hogy érzékfölötti el nem gondolható, ennél­fogva érzékfölötti nem is létezik, tehát a szellem sem, mert az is csak valami anyagias . Azonban ez az állítás nagyon felületes észjárásra mutat. Nem veszik észre okoskodásuk közben ezek a felületes urak, hogy maga a gondolat is érzékfölötti,­­ és a gondolat mégis csak elgondolható. Abszurdum e szerint, ha a szellemit mint anyagit képzeljük el, és megfordítva. Az anyagi csak az anyagit, a szellemi csak a szellemit szülheti ... Az is furcsa, hogy a materialisták azt az elvet állították fel, hogy: »Olyannak tartsd a világot, a milyen, és nem a milyennek véled” ; mert lám, a világon nemcsak »anyagot«, hanem »szellemet” is észlelünk, dacára annak, hogy a materia­listák a szellemet tagadják. Van a materializmusnak még egy harmadik iránya is. Nevezetesen, megkísérlették az atomok anyagi tulaj­donságának feladását és »érzést« tulajdonítanak azoknak, mint legújabb időben Vogt (Empfindungsprincip. 1891.), vagy pedig az atomoknak tisztán erőművi (dynamikus) jelentését hangsúlyozzák, a­melyre az »erőközéppont­« (Kraftcentren) imponáló szót találtak ki, nem véve észre, hogy ezzel magát a materialisztikus elvet is feladták. Mert ha a materializmus alapját, a materiát, jól értetődik, hogy a materializmus, feladják, akkor maga­mint materializmus, megszűnik. De térjünk át az elméleti materializmusról a gyakor­lati materializmusra. A nihilizmus, kommunizmus, szociáliz­mus, tágabb értelemben véve — a materializmus szülöttei. »Mivel az eget elrabolták tőlünk, hagyjátok felosztani a földet,« így kiált most a nagy tömeg. Hogy ezen fogal­maknak : Isten, halhatatlanság, szeretet és hála, köteles­ségérzet, a materialisztikus világnézet következtében értel­mük nincsen, az bizonyításra nem szorul. Csak kuriozitásból hozzuk fel a materialisztikus erkölcsnek néhány tanát Hackel pl. a szeretetről ezt mondja: »A szeretet, a legne­mesebb értelemben véve, a szegények és a nyomorultak iránt való részvét stb. és a keresztyénségnek ezen, valóban

Next