Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1839. január-június (5. évfolyam, 1/1-52. szám)

1839-01-13 / 3. szám

Januar’ 13^1­3-dik szám Megjeleli e’ divatuj­­ság hetenkint 2szer. Helyben félévi dija 5 fit., egész évi 10 fit. Postán 6 és 12 fit­­. TARSAS ETET­E S M VATVIXAGBOZ. Előfizethetni kígyó utczában, kígyó pa­tikától Iső kapu, 3dik házban, és minden cs. kir. postahivatalnál. Ötödik év. Híve légy törvény szavának : Isten’, Király’ és Hazának. JElsofele. IRSOID (Naplombul) QE AKKERTÓL. (Vége.) S. Néhány év gördült le a’ mindenség’ tág ör­vényébe a’ bú ’s kéj Szárnyain; mert bár eze­ken iparkodtak a’ föld lényei átszálni pálya tőröket, gyakori vala még is, hogy sokan, ’s a’ nagyobb rész helyettek csak néhány lenge pelyheket nyerhete. A’ szél keményen süvölte, mintha mindent ki akarna sarkából forgatni, és csípőssége fe­dél alá bujtatá nagyobb részint az élőket. Pes­ten a’ kerepesi útról egy kocsi, mellyben egy fiatal férfi 30 vagy 32 évű köpönyegbe burkol­va látszatott, robogott négy erdélin, mellyek izzadva daczolni látszattak a’ durva idővel; már éppen a’ hatvani utcza szögletére értek, midőn a’ „Zrinyi“ ajtaja ki nyílt ’s egy ala­csony férfi lépe ki, képén — borzas ősz haj­fürtöktől környezetten — az éjjelezés, bor, és vékony élelem bélyegei igen mélyen valá­­nak vésve, egy rossz összegyűrt kalap volt süvege; av­ult öltöny melly valaha tán zöld volt, rosz nadrág, tevék többi ruháit, egyik kezé­ben hosszú szárú vörös pipát, másikban mo­gyoró pálczát tartott, —­­s ekkor az utazó ko­csi megállt ’s a’ fiatal férfi kilépett a’ Zrínyi hőse előtt megállva. Azon a’ bámulás sajná­­lással vegyített és valami rázkódtatás tört ki látszatolag, m­ig ezen semmi változás sem tör­tént. — (1839) „Milly zord állapotban kell önt [Kiss úr ta­lálnom.“ — „Kicsoda kérdez ilyeket tőlem ?“ „Arnold Lajos.“ Hátra tántorodott Kiss annyira meglepeték olly felelettől, mellyet hallani rövid éltében nem vélt, ’s távozni akart. „Ne távozzon még, — szála Arnold, — valami beszédem volna önnel, jöjjön a’ N** házba, ott meg fog estére találni.“ Kiss szólni nem tudott, hanem lesütött sze­mekkel állt, midőn Arnold kezébe nyomván valamit, kocsiján elsietett, meredten álla; bá­mulva a’ jeleneten , mellyet Zrínyi* egyik szö­gében tett szundikálása közben meg nem ál­­modhata. Nehány perczek múlva a’ zsidó piacz felé kullogott, ’s a’ 3 dob utczában eltűnt. «­ o *­s Kiss Pál’ húzás vonása tovább nem tö­retvén birói székétől elmozditatott, szomorú esetreája, mert tág jövedelme forrása kiszá­radt; de azért ennem csüggede, ’s ez volt cha­­racterének jobb fele az eleiem csüggedés, ál­­h­atatosság. Szégyentől de inkább a’ reménytől többet szerezhetni, élesztve, fekvő javait el­adta és Pestre jött lakni. Tőke pénzét tüstint R*** ház kereskedésébe adta, mert­ azt gaz­dagnak tartáa és többször ajándékokat kapván tőle nagy bizodalommal volt iránta. A’ kamat rendesen is fizetteték, és Kiss Pál csinos szo­bákban kellemmes életet élt. Kiss igen szenvedelmes játékos volt. Már rég alakított egy tervet, és azt Pesten létesít­­nie sikerült. Véletlenül D*** kapitánnyal és­ (3)

Next