Reform, 1870. április (2. évfolyam, 107-135. szám)

1870-04-08 / 114. szám

az „apró pénzből,“ vett száz forinton egy ötvenkraj­­czáros lovagostort. A kis boltokból ellenállhatlan hivogatással kínálják a drága olcsóságokat, s az „arany fiatal­ság“ egymásra hezitál a nagylelkűségben. Mily szerencse, hogy nem vagyok gazdag ember! — koldussá tenném magam e szép szemek kedvéért. Ott áll Berg is, a bécsi demokrata, az egy­­házfiak üldözője, a „Kerczelweiberek“ kérlelhetlen ellensége, ki magát büszkén vallja osztrák „alatt­valónak“ p­ol­g­á­r -­v­á­l­a­s­z­t­ó­i előtt. Tüntetésből nyilván, szenteltvíztartót vesz — szivarhamutartónak. Megtették „Gemeinderathnak“ s szavai nyomán bő­ven fognak teremni a hechtgr­aue liberálisok „die sich selber arrCti­en.“ Ő typusa a bécsinek, sze­relmes szülővárosába és minden miniszternek hő bámulója, támogatója. A „Figaróval“ folytatott polémiája netovábbja a kofa-veszekedésnek. Ha párbajra hívják, fut a rendőrséghez s önérzettel ütvén mellére, hangosan kiáltja, hogy ő hive a császárnak és pontosan fizeti adóját. Addig, mig szinmíürói babérkoszorúját egy levéllel növelné, két franczia csőditi a közönséget a wienparti színházba. Offenbach „haramiái“ fosz­togatják ott esténkin­t — Beethovent, Webert és az öreg Straussot. De Offenbach oly grácziával és oly nagy mértékben csen, hogy hódításnak is be­illik. De ki törődik vele, ha jól mulat. És Falsa­­cappa, a rettenetes bandita, oly népszerű már Bécs­­ben, mint nálunk Zöld Marczi. Az idénynek voltaképeni succéje „Frou- Frou,“ melynek tanulmányozása végett Kronau kisasszony Párisba utazott és előadás után rögtön futott is­­ a szabónéhez, kinél megrendelte ma­dame Prescotte tizennégy toilettejét, melyeknek folyton csodájára járnak a bécsiek. Kronau k. a. különben szerepének másik felére is gondot fordí­­tott, s már vagy huszadszor hal meg esténkint a földszint és a karzat bő könyhullatása közt. Meyerholf kisasszony, ki inditásait vitte a fo­tografushoz, most meg ez ellen indított pert, hogy miért merték kitenni a kirakatokba. A kisasszony­ban sok a bátorság. De mikor a reclámnak e­leme oly olcsó és hatásos! Képzelem, mily izgalom volt Bécsben a tárgyalás napján. A miniszter krcsis nem dicsekedhetik vele, hogy oly nagy mértékben bírja érdekelni a bécsieket, és igen természetes,mert—így tartja a bécsi calembourg — die N­orni Minister stecken ja hinter seigen Blättern, a kis­asszony pedig egy F­e­i­g­e­n b­l­a­tt o t is sokat. cs—is. Most kérem a képv. urakat méltóztassanak 5 percz múlva a zárt ülést megtartani. Ülés vége 10 óra 40 perczkor. Legközelebbi ülés ápril 8-án d. e. 9 órakor. Bemutatja továbbá a gazdasági bizottság je­lentését a képviselőház ápril havi költségvetéséről, mely ki fog nyomatni. Következik a napirend. Széll Kálmán jegyző olvassa a jjavaslatot, melyet annak idején egész terjedelmében kö­zöltünk. A tvjavaslat czíme,valamint 1 és 2 §-a a köz­ponti bizottság styláris módosításaival elfogad­­tatik. Irányi Dániel a 3-ik §-nál azt kérdi, vajjon azon sorrendben kivántatnak-e a munkálatok léte­­sittetni, a­mint itt elősoroltatnak ? Lónyay Menyhért pénzügyminiszter azt fe­leli, hogy itt csak egyenként soroltatnak elő a lé­tesítendő munkálatok, de azok sorrendje nincs megállapítva. Irányi Dániel kívánja, hogy a sorrend meg­­állapítassék, és módosítványt nyújt be az iránt, hogy a Duna szabályozása első helyre tétessék. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter felesle­gesnek tartja e módosítványt, minthogy egy ké­sőbbi § szerint a költségvetés a törvényhozás elé fog terjesztetni és annak alapján fognak az egyes tételek megszavaztatni. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizott­ság szerkezetét ? (E­l­f­o­g­a­d­j­u­k !) Tehát ma­rad a szerkezet. A 4., 6., 7., 8 és 9-ik szakaszok a központi bizottság szerkezete szerint változatlanul elfogad­tatnak; az 5. szakasz ellenben a pénzügyi bizott­ság javaslatára kihagyatik. A 10-ik, most már 9-ik §. így szól: A kölcsönösszeg beruházása, illetőleg a jelen törvény 3. §-ban meghatározott teendők végrehajtá­sára nézve, rendeltetik: a) a lánczhid megváltása iránt a törvényho­zás jóváhagyásának kikötése mellett, az illető tár­sulattal egyezséget hozni létre, a minisztérium bi­­zatik meg; b) az uj hid, illetőleg hidak építése s a Du­­naszabályozás és azzal egybekötött közmunkák, a közlekedési miniszter felügyelete alatt hajtandók végre. Térey Pál előadó: A központi bizottság sze­rint az új 9-ik §-ban a b) pont második sorában e szó után „közmunkák“ teendő : „az országgyű­lés elé jóváhagyás végett terjesztendő tervek alapján. “ A 9-ik §. 5-ik sorában e szó után: „társulat­tal“ teendő „méltányos“. Ugyancsak ezen §. b) alatti tételének 2-ik sorában a pénzügyi bizottság által javasolt közbe­­szurásnak ezen szavai: „tervek alapján“ ezen sza­vakkal „költségvetés alapján“ cserélendők föl; szerint a 9. §. 2. pontja következőleg hangzanék: e Az új híd, illetőleg hidak építése, a Dunaszabá­­lyozás, azzal egybekötött közmunkák, az ország­gyűlés elé jóváhagyás végett terjesztendő költség­­vetés alapján a közlekedési miniszter felügyelete alatt hajtandók végre. Tisza Kálmán mindenekelőtt megjegy­zi, hogy a központi bizottság a pénzügyi bizottság javasla­tát elrontotta, mert ezen szó helyébe „tervek“ ezt teszi ; „költségvetések“, már­pedig tervek alatt értetik a költségvetés is, míg a költségvetés a ter­vet nem foglalja magában. Azonban a pénzügyi bizottság módosítványa sem elégíti ki, mert nem látja át, miért kellene a kölcsönből létesítendő munkálatok között külömbséget tenni. A 10-ik §. az úgy­nevezett nagy országutakra nézve nem köti ki, hogy azok költségvetése a tör­vényhozás elé terjesztessék. Szóló a boulevarde­­oknál ugyan sokkal fontosabbaknak tartja a föld alatti csatorna létesítését, de ha már azok is be­vézettek a törvényjavaslatba, tartassék meg az al­kotmányos eljárás és terjesztessék elő ezekre nézve is a költségvetés. Ezeknél fogva módosítványt ter­jeszt elő, mely szerint a 10-ik §-ban megemlített munkálatok, „az országgyűlésnek bemutatott tervek és költségvetések alapján és esetről esetre hozandó törvényhozási intézkedések folytán lesznek léte­sítendők. “ Csengery Antal fölöslegesnek tartja e módo­sítást, minthogy mindaz, mi abban foglaltatik, a törvényjavaslat 14-ik §-ában, illetőleg most 13-ik §-ában benne van. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter azt ajánlja, hogy Tisza megnyugtatására szerkezetben e szavak után : „az országgyűlés elé jóváhagyás végett ter­jesztendő költségvetés alapján“ tétessék , „melyek­hez a tervek is melléklendők.“ Tisza Kálmán Csengery nyilatkozata és Lónyay módositása után, saját módositványát vissza­vonja. Elnök: Elfogadja a t. ház a 10-ik, illetőleg már most 9-ik §-t? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. A 10-ik §. változatlanul elfogadtatik. — Olvasta­­tik a 11-ik §. Ennek első kikezdése helyett Henszelmaim Imre a következő fogalmazást ajánlja: „A fővárosi közmunkák tanácsa 9 tagból áll“. „A rendes és fizetéssel ellátott tagok közül hármat sz. k. Pest városa, kettőt sz. k. Buda vá­rosa képviselői választanak, négy tagot pedig a minisztérium nevez ki; e tag 9 saját kebeléből sza­badon választja elnökét és alelnökét“. Elnök: Elfogadja a t. ház az eredeti szerke­zetet ? (Elfogadjuk!) Tehát a módosítvány elesik. A 12. és 13-ik .§-ok a központi bizottság irályi módosításaival vita nélkül fogadtatnak el. Nyáry Pál a 14-ik §. c) alatti pontját, mely a fővárosi közmunkák tanácsának „az építészi ügyet szabályozó javaslat kidolgozását“ teszi feladatá­vá, a következő szöveggel akarja kiegészíteni: „A főváros szabályozási tervének és az épí­tési ügyet szabályozó javaslatnak működése meg­kezdésétől számítva 3 év alatt kidolgozása és an­nak útján a törvényhozás elé terjesztése.“ Andrássy Gyula gr. miniszterelnök azt tartja, hogy az alakítandó közegre három év úgy lesz szükség, mint van jelenleg és múlva ép hogy a kormány ennek alakítása által nem hatalmát akarja gyarapítani, hanem egy eddig is a törvény és szokás alapján gyakorolt jognak czélszerű gya­korlását akarja lehetségessé tenni. Ez okból az eredeti szerkezetet pártolja. Elnök: Elfogadja a t. ház az eredeti szer­kezetet? (Elfogadjuk!) Tehát a módosítvány elesik. A törvényjavaslat 14—28 .§-ai a központi bizottság styláris módosításával minden jelentéke­nyebb vita nélkül elfogadtatnak. Elnök : A részleteiben is elfogadott törvény­­javaslat a holnap 9 órakor tartandó ülésben fog véglegesen megszavaztatni. Térey Pál előadó: Van még a pénzügyi bizottságnak két határozati javaslata, melyekhez a központi bizottság is hozzájárul, és melyek a köz­ponti bizottság és pénzügyi bizottság jelentésében­­ fe­ltalálhatók. Ezen határozati javaslatok a következők: mondaná ki határozatilag a ház; 1­ ör miszerint óhajtandó, hogy egyidejűleg a Dunszabályozási munkálatokkal a Duna két partján létező vaspályákat egybekapcsoló és a vasúti köl­csönből építendő híd is készíttesék el. Elnök: Méltóztatnak ezt elfogadni? (Elfo­gadjuk.) Tehát elfogadtatott. Térey Pál előadó: Másodszor, hogy a ház a minisztériumot ezennel felhívja, hogy kiváló figyel­mét és igyekezetét arra fordítsa, hogy a Duna sza­bályozással s a rakparttal egyidejűleg a kereske­delmi raktárak, (Dock, entrepots) a mennyiben szükséges, az e végre alakulandó vállalkozó társu­lat közbejöttével is, mielőbb létesíttessenek. Elnök: Méltóztatnak ezt is elfogadni ? (Elfo­gadjuk.) Tehát elfogadtatott. Ezzel a mai napirend ki van merítve, vannak azonban némely apróbb törvényjavaslatok, melye­ket szükséges volna minél előbb, miután pénzügyi dolgokra vonatkoznak, szintén tárgyalás alá venni. Ha a ház megengedné,? d. u. négy órakor ülést tartanánk s akkor a következő tárgy­at lehetne felvenni. 1. Tehát: a pesti Lloyd társulatnak a Duna­­rakparton építendő házára nézve kért kedvezmény tárgyában; 2. A függő adósságok törvénybe igta­­tásáról; 3. A függő adósságok ellenőrzéséről; 4. A törvények kihirdetéséről; 5. Ő felsége keleti útja költségeinek kiegészítéséről; 6. Központi je­lentés a felebbviteli bíróságoknál a bírák számá­nak megszaporításáról. Ha a t. ház megengedi d. u. 4 órakor, ülést tartunk, vagy ha 4 órakor ko­rán van, tehát 5 órakor. Som­ossy Ignácz: A vasúti bizottság előtt je­lenleg igen fontos tárgyak vannak, s annak ülése is d. u. 4 órára van kitűzve. Lónyay Menyhért: Miután a vasúti bizottság csakugyan fontos tárgyakkal foglalkozik, legczél­­szerűbbnek tartaná, ha az elnök által említett ki­sebb tvjavaslatok csak a holnapi ülésben tárgyaltat­nának. Elnök: Én épen ezért kértem fel a vasúti- és pénzügyi bizottságokat, hogy most rögtön ülje­nek össze, akkor d. u. 4 órakor refeálhatnának, s az előttük levő törvényjavaslatokat a ház hol­napi ülésben tárgyalhatná. Ghiiczy Kálmán: Méltóztassanak azt is figye­lembe venni, hogy vannak törvényjavaslatok, me­lyek mielőtt a házban tárgyalás alá vétethetnének, az osztályokban lesznek tárgyalandók; pl. a 10 krajczárosok beváltásáról szóló: ilyenek ilyen a Szalay törv. javaslata. (Egy hang jobbról: „rá ér.“) Ilyen az ő felsége keleti utjának költségei kiegészítéséről szóló törvényjavaslatok. (Egy hang a szélső balról: „rá ér!“) A­mit az elnök úr a délutáni ülésre kitűzött a holnapi ülés­ben is elvégezhetnek. Elnök : Mindezek az én figyelmemet sem kerülték ki, hanem előbb a felveendő tárgyakat soroltam elő azután pedig azokat, melyek az osz­tályok elé tartoznak. A különbség csak az, hogy ha délután ülés nem lesz, akkor ezen tárgyakat — azok csak holnap jelentetvén be — holnapután kellene tárgyalni, a­mi pedig alig­ha fog megtör­ténhetni. Azért azt hiszem, méltóztassék az illető bizottságoknak, most mindjárt össze­jönni, hogy délután talán 6 órakor az ülést megtarthassuk. Deák Ferencz: (Halljuk!) Azt méltóztassék tehát eldönteni a többségnek legalább, hogy ki van e délután és ülést tartani és ha ez el van döntve, akkor méltóztassék szólni az óráról ha megvallom, hogy én a délutáni üléseknek nem igen vagyok barátja, mert a délutáni ülések beleütnek az esték­ben este pedig világítás szükséges, és tapasztalás­ból tudjuk, hogy kiállhattom meleg szokott lenni, ha lámpák égnek. De ezen esetben a pénzügyi bizottságnak dolga is van, és senki sem tudja meg­mondani, hogy a délután ülésre elvégzi-e azt, mi­után sok írás kezénél sincs, és még az illető közi­ minisztériumi hivatalnok is értesíteni kell, hogy megjelenjen , de az osztályoknak is kell délután dolgozniuk. A kész tárgyakat holnap is el fogjuk végezni. Először is döntsük tehát el, hogy akarunk-e d. u. ülést tartani, vagy nem. (Felkiáltások: Nem!) Elnök: kívánnak d. u. ülést tartani ? (Felki­áltások: Nem .) Méltóztasok tehát szavazni azok a­kik d. u. ülést kívánnak tartani, méltóztassanak felkelni­­ megtörténik .A többség nem kíván d. u. ülést tartani. Most kérem mindenek előtt egy zárt ülésre van szükségünk azután az osztályokat kérem, hogy a következendő tárgyakat méltóztassanak felvenni !-és a pénzügyi bizottság jelentését a kép­viselők lakbéreinek felemeléséről. 2- or a tíz karas papír pénzrőli tjavaslatot, 3- or a katasteri felmérésről szóló tjavaslatot. Ghyczy Kálmán: A katasteri felmérés iránti jjavaslat a pénzügyi bizottsághoz van utasítva a képv. ház határozata által addig tehát mig a pénzügyi bizottság e tekintetbeni véleményét be nem terjeszti a ház felette nem határozhat. Elnök: Igazsága van a képv. urnak, téve­désből vétetett föl a jegyzékbe, hátra van még f azonban s­or a pénzügyminiszternek !javaslata ö ölsége keleti utjának költségeiről. A conciliumi határozatra bocsátott „de fide“ schemájának hiteles szövege következő: Pilis püspök, isten szolgáinak szolgája, a sz. zsinat helybenhagyásával örök emlékre. Az isten fia és az emberi nem megváltója, a mi urunk Jézus Krisztus, midőn mennyei atyjához visszatérendő volt, megígérte, hogy a földön har­­czoló egyházával a világ végéig vele lesz. Azért soha meg nem szűnt mátkájának közelében lenni, a tanítókat segíteni, a működőket megáldani, a megtámadottakat segíteni. Ezen üdvhozó gondos­kodása részint számtalan jótétemények által nyil­vánult, részint, és pedig a legnyilvánosabban a ke­resztény világnak az ökumenikus zsinatok által, főleg a kedvezőtlen időben egybehívott tridenti zsinat bőséges áldásaiban adott kifejezést. Mert ezen zsinat által határoztattak és magyaráztattak meg szorosabban az egyház szent dogmái,­tattak el és büntettettek meg a tévelyek és átkot­­állít­tatott újra helyre az egyházi fegyelem, előmozdit­­tatott a klérusban a jámborság és tudomány mi­­velése, kollégiumok emeltették az irakat az isteni szolgálatra való előkészítés tekintetéből, és a ke­resztény népek erkölcsei, részint a hívők buzgó képzése, részint a szentségeknek gyakoribb hasz­nálata, által, tetemesen szelidittettek. Általa jött létre a tagok szorosabb közössége a látható fővel, kik részesültek a Jézus Krisztus titokteljes testének erejében; a keresztény jámborság vallásos egyesületei és társulatai szaporodtak, s ennek eredménye azon , odaadás és a vérnek fel­áldozásáig terjedő buzgóság az isten országát a nagy világon terjeszteni. Mindazonáltal elősorolván azon előnyöket, melyeket az isteni kegyelem az utolsó tridenti ökumenikus zsinat által egyházának nyújtott, bár­minő hálás szívvel ves­szük ezeket, nem fojthat­juk el keserű szenvedésünket azon csapások felett, melyek különösen abból eredtek, hogy némely szent zsinatok tekintélye megvettetett és legböl­­csebb határozatai mellőztettek. Mindenki tudja, hogy azon tévelyek, melyeket a szent atyák a tridenti zsinatban elátkoztak, el­vetvén az egyház rendeleteit a valásos dolgok fe­letti Ítéletet egyesek önkényére bízták egymás után ezen tévelyekből többféle felekezetek fejlőd­tek, melyeknek ellenmondásai és veszekedései töb­bekben csökkenték a Krisztus iránti hitet. Azért a szent bibliát is, mely azelőtt a keresztény tan for­rása és bírája volt, most többé nem becsülik mint istenit, sőt a mesék körébe sorozzák. így született és terjedt mes­sze világra ama ra­­czionalismus vagy naturalismus féle tan, mely a keresztény tannak mint természetfeletti intézmé­nynek mindenben ellene s különösen arra működik, hogy a mi urunkat és megvál­tónkat az emberi kedélyekből , életből és erkölcsből száműzve és az úgynevezett tiszta érte­lemnek vagy természetnek birodalmát megalapítsa. Miután pedig a keresztény vallást eldobták, miután az igaz istent és Krisztust megtagadták, többek szelleme a pantheismus, materialismus és atheismus feneketlen örvényébe sülyedt, úgyhogy később az okos észt magát és az igazság és jog minden fe­gyelmét tagadván, az emberi társadalom alapját felforgatni iparkodtak.­­ Midőn az istentelenség ilyen mértékben elha­rapózott, nem történt különben, mint hogy a ke­resztény egyházi fiai közül is többeket magával sodorjon a gonosz szellem, és hogy az igazságnak egymásutáni csökkenése a katholikus érzelmet is csökkentse. Mert többféle külső tanoktól megvesz­tegetettve, meghamisítják a szent anyaegyháznak dogmáit is, és veszélyeztetik a vallás tisztaságát és fenállását. A dolgoknak ezen látása által az egyháznak meg kellett rázkódnia egész valójában. Mert a mint isten akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson, a mint Krisztus leszál­­lott a földre, hogy üdvözítsen mindent a mi elve­szett és az isten elszéledt gyermekeit összegyűjtse azért az egyház is, istentől a népek anyjává és ta­nítójává rendelve, ennek tudatában, mindig kész az elesetteket felállitani,az ingadozókat gyámolitani a visszatérőket átölelni, a jókat megerősíteni és jobbra vezérelni. Azért sohasem szabad megszűn­nie Isten szent szavát kimutatni és hirdetni, jól megfontolván azt a mi mondatik; Az én szellemem mely benned van, és az én szavaim melyeket a te szádba tettem sohasse hagyják el ajkaidat, most és mindörökké (Jez. 59. 21.) Azért mi elődeinek nyomaiba lépve, hivata­lunk feltételét az igazságot tanítani és oltalmazni, a téves tanokat visszautasítani soha el nem mu­lasztottak. Most pedig midőn az egész földkerek­ség püspökei velünk ülnek és tanácskoznak, kiket a szentlélek tekintélyénél fogva örökölt hatalommal az ökumenikus zsinatra egybehívtam támaszkodva az isten írott és íratlan szavaira, hogy azt úgy a mint átvettük és eredeti valóságában tanitottuk­; itt a szent Péter székén szemben mindenkivel el­határozzuk, hogy azt ezentúl is a képen hinni és vallani fogjuk miután az istentől ránk ruházott ha­talommal az ellenes tévelyeket megvetettük és elátkoztuk. Pest, április 7-én. [Hivatalos] Ő fölsője az eddigi cs. és kir. kon­zuli ügynökségnek Suezben, valós­ágos államszolgálati állá­sul rendszeresített konzulsággá emelését helyben hagyta s a jelenlegi tiszt. alkonzult Drinápolyban, Camerloher Vilmost, b nevezett állomásra konzullá kinevezte. — Ő felsége kabinet-irodája 100 futot át Buda város kapitányságához, hogy ez összeget ama poroszlók közt ossza ki, kik az udvar Budán tartózkodása alatt, a külső vártéren teljesiték az őrszolgálatokat. — Eötvös József báró vallás- és közokta­tási miniszterhez Nyitramegye hatósága egy Nyit­rán felállítandó tanítóképezde tárgyában feliratot határozott. — Adományozások. A vallás- és köz­oktatási miniszter a diósgyőri izr. hitközségnek imaház építés és felszerelés czéljából 400 frtot, a szathmármegyei fehérgyarmati izraelita hitközség imaházának építésére szintén 400 frtot enge­délyezett. Battyányi Lajosnak a Kerepesi úti te­mető mintegy 900 négyszög­öl terimésű és 1 Vs emelkedésű, az üdvözült hamvainak nyughelyéül kijelölt dombnak körülbelöl 100 négyszög­öl fenn­síkján állítandó s Battyányi szobrát is tartalmazó emléknek tervére pályázat hirdettetik. Kívántatik: 1-ör: A síremlék (mauzóleum) terve, a hozzá szük­ségeltető részletrajzokkal ; 2-or : A síremlékben felállítandó életnagyságú szobor mintája, 1—2 láb nagyságban. A styl és anyag megválasztása a pályázókra bizatik, az összes költség 25,000 frtnál többre nem mehetvén. Pályadijai 100 darab 10 frankos arany tűzetik ki: 75 darab az első, 25 darab a második díjra. — A dijakat az orsz. ma­gyar képzőművészeti társulat által alakítandó bíráló bizottság ítéli oda. A tervek és minták I. évi 1870 junius 30-ig Horváth Mihályhoz, a szobor­bizott­ság elnökéhez (Pest, Lövész utcza 116) küldendők be. — Végül a Batthyányi-emlék­ügyben megala­kult bizottmány fölhívja az áldozatkész hazafiakat a közrejárulásra. A begyült összegek Sztupa György bizottmányi pénztárnokhoz (Üllői ut 1-ső sz.) kül­dendők. — Némethy Irma kisasszony a nemzeti színház intendánsának meghívása következtében, mint nekünk írják, f. hó 15-én érkezik Pestre s több szerepben fog fellépni. Bejelentette Stuart Máriát, Béldinét, Coriolán anyját stb. Uj szerepek betanulására ez alkalommal nem vállalkozhatott a kisasszony az idő rövidsége miatt. A f. hó végére Berlinbe hívták vendégszereplésre, mit azonban va­lószínű, hogy a nemzeti színház meg fog hiú­sítani. — Az Orczy-kert ültetvényeire vonatko­zólag felkérte a város a minisztériumot, hogy az elrothadt, megvénült s használhatlanná vált faültet­­vényeket, a kert és közönség érdekében kiirthas­sák. A minisztérium helyesli a város közönségé­nek kérelmét s e szerént a kiirtandó faültetvények helyett már közelebb új ültetvényei lesznek az Orczy-kertnek. — Gazdátlan tárgyak. Budaváros kapitánysága közelebb adatja el árverés utján ama tárgyakat, melyeknek kilen­cz év óta, a többszö­rös felszólítása daczára sem akadt gazdája. Az eladandó tárgyakak körülbelöl 125—130 ftot képvi­selnek. A begyülendő összeg a városi szegény alaphoz fog csatoltatni. — Roppant szerencsétlenség. Bécs­ben a Maximilian utczában tegnap fél kilencz órás kor reggel egy épülő félben levő négy emelete ház teteje iszonyú robbajjal omlott össze. Az áll­ványokon mindenütt épp legjavában folyt a munka. A házat Somleithner építész építi, Tietz mérnök terve szerint. Az omlás súlya az összes emeletek boltozatait, az állványokon foglalkozó munkásokkal együtt a romok közé sodorta. A halottak számát hétre, a súlyosan sebesültekét 10-re teszik; történt azonban még számos kisebb sérülés is. Ő­f­e­l­­s­ég­e azonnal az első hírre ott volt a szerencsétlen­ség színhelyén, hol nemsokára a törvényszéki bi­zottság is megjelent. A szerencsétlenség indoka felől eltérők a vélemények, de annyi­­ bizonyos, hogy az építkezést hanyagul vezették, miután ez már a második szerencsétlenség az építkezés alatt. Az első a pinczeboltozatok beomlása volt, mely szerencsére éjjel történvén, ember­élet nem esett áldozatul. Sokan a téli időjárás káros befolyásá­­nak tulajdonítják az egész balesetet. — Éjszaki fény. Nyitráról levelezőnk­től a következő sorokat ves­szük: „Tegnap (ápr. 5.) esti háromnegyed kilencz, és fél tiz közt egünk éjszaki részét ama felséges tünemény boritá mely­nek legtökéletesebb képét a Jókay-féle 6-ik föld­rész lakói élvezik­ az éjszaki fénynek. A rendki­­vüli pir nem sokkal háromnegyed kilencz előtt mu­tatkozott, és időnkint halványodván és kisebbed­­vén fél óránál tovább gyönyörködtette városunk la­kóit, kik kezdetben ugyan nem távoli tűz viszfé­­nyének tartván azt nagyon megijedtek.“ — Ugyan e fény láttatott Vácz, Krakó, és Prága környé­kén is. — Pest városa ujonczozásáról. A honvédelmi minisztérium a pesti ujonczozásunk eredményét igen csekélynek tekinti s azért a vá­rosi hatósághoz következő kérdéseket intézte. Korosztályonkint hány hadköteles maradt távol a sorozástól ? — Ezen távollevőknek előkerítése és az utósorozó bizottság elé vezetése czéljából tétet­tek-e, és minő intézkedések? A fölmentettek száma korosztályonkint minő nagy ? — Hány izraelita volt összeírva és hányat soroztak be? — Végre; Hányan jelentkeztek önkényt s hányan állíttattak elő hivatalból? — Ápril elsején. Az„Ung. Lloyd“ a követ­kező adomával kedveskedik az ominosus április hó első napjaiban: „Nem­rég a közoktatási minisztérium iskolai ünnepélyre utazott néhány barátjával gőzösön. Nap­fény lévén, a fedélzeten teríttetett föl egy asztalt, s midőn az már föl volt terítve — elfoglalta egy fiatal ember. A pinczér fölszólítá, de azt a felele­tet kapta: a fedélzet mindenkié. Később megje­lenvén a miniszter, udvariasan kérte az iQat, hogy engedne egy kis helyet az asztalnál. Fiatal embe­rünk azonban nem tágított, hanem tudtul adandó fontos egyéniségét, így szólt: „Én X. jogász va­gyok, s isten tudja még mi lehetek!“ „Engem pe­dig — viszonzá a miniszter szelíden mosolyogva — Eötvösnek hívnak, kultuszminiszter vagyok, s isten tudja, mi lesz még belőlem.“ Kár, hogy a közlő hozzá nem tette az ismert „se non e vero“-t, mert mi hozzá tehetjük, hogy még csak föltalálva sincsen az egész. Mert egy az, h­ogy — mint minket a miniszter úr egyik személyes barátja értesít — Eötvös báró gőzhajón már legalább két éve, Kalocsán pedig (a­hova a közlő utaztatta) sohasem volt, és borozni (a­mit szintén tetet vele a közlő) egyátalán nem szokott. Azonban, mint mondtuk, az adoma még sincs föl­találva, mert más az, hogy mégis megtörtént, csak hogy nem most, hanem vagy egy félszázad előtt, nem is gőzhajón, hanem egy kis korcsmában, nem is Eötvössel és egy diákkal, hanem egyik Feste­tics kamarással és egy patvaristával, és egyátalán némi más modalitások között. Vas­­ íereben egyik regényében teljes pontossággal megolvasható az egész adoma, ha valakit ezentúl érdekelne. — Pénzsikasztás. A honvédelmi mi­nisztériumnál közelebb, néhány ezer forintnyi pénz­hiányt fedeztek föl. A sikkasztó bizonyos S . . . nevű nyugalmazott hivatalnok, kinél már a budai kapitányság el is rendelte a kutatást s meglelte az irományokat, melyek az elsikkasztott összeggel összefüggésben vannak. Az ügy a bünfenyitő tör­vényszékhez tétetett át. — A különféle ásatásoknál volt min­den kerül föl­színre a föld gyomrából. Közelebb Debreczenben egy csatorna-ásásnál, a munkások, csekély mélységben a föld alatt, egy cserépkor­­sóban nagy mennyiségű, a tizenhatodik századból való magyar, porosz, lengyel és német ezüstpénze­ket találtak. A pénzdarabok nagysága különböző s azok száma még bizonyosan nem tudható. Eddig az építőmester és a kapitányi hivatal erélyessége folytán 394 darabot szedtek össze. A talált pénz súlya 44 lat s ezüstje most is megér­i 80 frtot. — Uj házsor. A kerepesi ut végén há­romszáz uj ház fog épülni. Egy-egy házban alig lesz több két-három kis lakásnál, a házak egy kis kert közepén fognak állni, mi egészségi szem­pontból felette üdvös terv. Az uj házsor részvények alapján épül. Egy-egy részvényes 700 frtot fog fizetni évenkínt s húsz év múlva sajátja lesz a ház. A mai lakásszükségben szenvedő világban, hol a házbér is oly roppant nagy, szívesen fizet egy-egy reményben házi ár 700 ftot évenkint — a jö­vőért. — Az egy évi önkénytesek sta­tisztikája. 1869-ben a közös hadsereg követ­­vetkező szaporodást nyert az uj egy évi önkényte­sek által. Sorgyalogság 5029, vadászok 282, dra­­gonyos 20, huszár 45, dzsidás 32, tábori tüzérség 120, vártüzérség 15, műszaki csapat 91, mérnök­csapat 7, katonai szekerészet 18. — A magyarországi daláregyesn­ 1­0 t 5000 frtos kölcsönért folyamodott, hogy az augusztusban tartandó dalár és zeneünnepély elő­­leges költségeit fedezhesse. A magy. kir. belügy­minisztérium értesitette erre a városi hatóságot, hogy a pesti vigadó termeiben, ünnep és vasár­napokon, a sétahangversenyek alkalmával tombola­játék díjmentesen rendeztessék és három pénzbeli nyeremény tűzessék ki, melynek összes értéke azonban 200 frtot meg nem haladhat. A tombola táblák húsz krajczárjával árulandók s az igy ös­­­szegyülő pénzösszeg az előleges költségek fedezé­sére fordittatik. Pest, április 6-án. [Hivatalos] Ö feesége gr. Török Bálint belső titkos tanácsnok s volt elnöklő hét személynöknek, negyven évet meghaladó szolgálati ideje alatt szerzett kiváló érde­mei elismeréséül, a It. István rend középkere­ztjét adomá­nyozta. Dr. Nagel Emil, Kolozsvári orvos és sebészeti tan­intézet tanárának a királyi tanáczi­si rangot adományozta. — A királyasszony távozása. Ő fel­­sége ma reggel hagyta el a fővárost. Maria Vale­ria főherczegnővel s az egész udvarral. A külön­vonat féltízre indult el. Az indóháznál gr. Adrássy Gyula miniszterelnök és neje, gr. Festetics minisz­ter, Tisza Lajos főispán, Várady Gábor és Ivánka Imre képviselők, Pejacsevics gróf, Thaisz főkapi­tány­t még többen üdvözlék a királynét tá­vozásakor. — A királyasszony 300 ftot és 186 folyamodványt kldött­ át udvarmesteri hivatala ál­tal a városnak, hogy nevezett összeget belátása szerint ossza szét a szükségben levő 186 folyamo­dó közt. — Ardaine, Hervey asszony, ki ma a nemzeti színházban d’ Audray marquisné „Paul Jo­­nes“-ban, kezdette meg vendégjátékát, inkább lé­nyének átalános vonásai, mint az elvállalt szerep kivitele által tűnt ki. Ardayné alakjában, hangjá­ban és mozdulataiban tud oly imposáns lenni, mint kevés magyar nőszínész. Lényében van oly distink­­czió, melyet csak gondolkozó ész és erős lélek ad­hat. Azonban az erősebb szenvedély hangjaitól, úgy látszik, már régebben elszokott, s a szerepek agilis kiaknázása sem tulajdona. Mégis a közön­ségre kellemesen hatott, és többszöri kihívásban részesült. — Eszéken múlt hó utolsó napján tör­tént meg Kraljevic főispán ünnepélyes beigtatása, mely alkalommal Kraljevic úr kijelentette, hogy a magyar-horvát unió minden ellenét a haza ellensé­gének tekinti. Ugyanazon órában azoban a város vidéke nagy szerencsétlenségnek is volt színhelye. A Dráván épülő és bevégzéshez már közel álló vasúti hid leszakadt és a rajta levő munkásokkal együtt a vízbe esett. Az áldozatok számát még nem tudják: 4 halottat és 8 sebesültet emlegetnek. A hid fakonstrukczióját már előbb is gyengétet­­ték­ a vasúti vonatok terhe számára, s most saját terhe alatt roskadt össze az épület. Az eszék­­villányi vonal megnyitása ennek folytán újra ha­lasztást szenved. — Nappali csillag­ok."Szentesről írják, hogy a múlt vasárnap valóságos rémület fogta el az odavaló lakosokat. Az ég egészen derült volt, a nap a legfényesebben világított, s az égboltozat mégis tele volt ragyogó csillagokkal, melyek csupa tűzpontokul tűntek föl. A babonás nép egy része, mely az üstökös állásából békét vagy háborút, éh­séget, bőséget jövendöl, minden jóskönyvet elő­szedett, hogy a rendkívüli tüneményt megmagya­rázza. A malom alatti hősök rósz jövőt jósoltak belőle, miután a csillagok nagyon vér­vörös szí­nűek voltak. Annyi bizonyos, hogy az okosabb emberek sem voltak képesek indokolni e ritkasá­got. A legöregebb emberek sem emlékszenek, hogy valaha hasonló „rendkívüli csillagok “-at lát­tak volna. — Makacs öngyilkos. Márton László kecskeméti lakost már huszonnyolcz éves korában érte azon szomorú sors, mely szabály szerint csak az éltebb férjeket szokta fenyegetni: nejére hűt­lenség bizonyult. A fiatal férj nem vette a dolgot sem mint gavallér, hogy elégtételt keressen, sem mint philozol, hogy túltegye magát rajta, hanem végtelenül elkeseredett. Szerencsétlenségében múlt héten egy kútba akart ugrani, észrevették és vis­­­szatartóztatták. Másnap felakasztotta magát, de anyja még jókor vágta le a kötelet. Másnap gy­u‘­fát oldott fel vízben s megitta az oldatot: a se­gély, mely ezután is üldözte, csak három napig bírta életben tartani. Márczius 31-én szenvedett ki a szerencsétlen, miután három halált halt egy hű­­telen asszonyért. — Pest városa mai közgyűlésen Sztupa György indítványozta, hogy a minisztérium­hoz felirat indíttassék az iránt, hogy tekintettel a városi képviselő testület mandátumának lejártára, a municzipiumok rendezését hova hamarabb eszközölje. Az indítvány Királyi Pál felszólalására elejtezett. — Pályázati értesítvén­y. Az Ér- Diószegen fellállítandó vinczellér képezdénél rend­szeresített tanári és tanársegédi állomás iránt, a földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium ré­széről pályázat hirdettetett. A kinevezendő tanár 800 ft évi fizetést nyer, a tanérsegédi fizetés 300 ft, ezenkivül a képezdei növendékeiket együtt lakása és élelmezése is lesz. Pályázati határidőül 1. év május hó 1-seje tüzetik ki. — A honvédek elszállásolása. magyar kir. belügyminisztérium valamennyi ható­­­ságot felszólítá, hogy miután a múlt ujoncz-állítás a honvédséghez oly nagy számú állományt szolgál­tatott, mikép a rendszeres állomány arányához alkalmazott laktanya helyiségek, a folyó évben behívandó honvédujonctok elhelyezésére nem elég­ségesek, gondoskodjanak, nehogy az őszi gyakor­latokra beszólítandó honvédcsapatok elhelyezése akadályra találjon. — Az országos magyar dalár egye­sület már átadta programmját a városi hatóság­nak. A zeneünnepély legkiválóbb része lesz az augusztus 20-án, az összes hazai dalegyletek által a városligeti dalcsarnokban előadandó kardal verseny. A 30 krra tervezett belépti díjakból bejövendő összeg ötödrésze jótékony elhe­­c­ésra fog fordittatni. A bel és külföldi vendégek lverésére, a szünetelő tanintézetek helyiségeit szándékolnak igénybe venni. Végül felkéretik a városi hatóság, hogy miután a haláregyesület m­ég nem bír oly alappal, hogy a felmerülendő költsé­geket saját erejéből fedezhetné, a szükségelt költ­séget előlegezze. Az összes költség körülbelöl 5000 ftra fog emelkedni. — Egy öngyilkos család. Budán ta­valy egy A . . . nevű asszonyság ereit vágta föl s igy halt meg. Legújabban pedig két fia is követte példáját. Az öregebb A. J. e hó 4-én pisztol­lya vetett véget életének a budai János-hegy alján. Az ijabb A. S. pedig ugyanott felakasztva találta­tott. A tett helyéhez közel egy levélkére követke­­pár sor volt írva: „Itt két testvér gyilkolta meg magát, szeretetből egymás iránt­“ A kapitányság a kórházba szállította a holttesteket. Az öregebb ön­gyilkos a 38-ik sorezredben volt őrmester, az újabb másod­éves technikus. Tegnap temették a szeren­csétleneket.­­ Az orsz. képzőművészeti társu­lat kiállítása néhány nap­­ óta uj művekkel gyarapodott, s egy része számára az ülésterem van berendezve. Az uj művek legnagyobb része kül­földi. Piloty Nándortól (Münchenből) három szén­rajz van kiállitva, mindhárom Shakespeare-illusztrá­­czió („IV Henrik“ az itt az Falstaffal, továbbá Romeo a Julia holttesténél és Ophelia.) Max Gá­­bor(München) Grützner Ede (München) szintén külföld. Conciliumi okmányok. KÜLÖNFÉLÉK

Next