Regélő, 1833. április-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1833-06-30 / 26. szám
26. REGÉLŐ. pesten Vasárnap Június 30kán 1833. Megjelen társával együtt hetenkint kétszer Vasárnap és Csütörtökön. Évnegyedi dijra helyben 1 ft 36 kr boritéktalanul; postán 2 ft ezüstben. Három évnegyedre helyben 4 ft 43 kr; postán 6 ft. I. I. TÖRTÉNET ÉS ELBESZÉLLÉS. Munk Kriska. IVegzet.J Kriskának mellje telve volt, ’s a’ magányt kivánta; erővel távozni óhajtott, és semmi se tartoztathatá vissza; kedves ’s egyszersmind fájdalmas nyugtalanságot sejtett egyszerre keblében , melly őt az érzékzavaró zajgásból kiragadván csendes magános szobájába vitte vissza. Csak itt engedé magát egészen elragadtatni az első, legtisztább szerelem édes gerjedelmeitől. Azonban, miután az ártatlan hölgy atyjának, ki érette a’ városba jött vala, hogy őtet magával haza vigye , volt szerencséjét igen eleven ecsettel festette volna, megrázta ezüst ősz fejét az öreg, mondván: „Édes leányom, Koppenhágát el kell hagynunk nem sokára, a’ mi meg is jön Kriskának nagy szomorúságára. Most már a’ szerelmes leányka csendes magányában fájdalmas gerjedelmeinek szabad kényére volt egészen hagyatva; a’ villogó kőlepel, melly még a’ földön terült vala, ’s a’ lombatlan bíikliget (Buchenhain) voltak egyedűles nézeteinek tárgyai, ’s egyszerű életmódja nem vala képes a’ szeretet képét kebléből kiirtani; borús komolysággal terhelt szívvel andalgott a’ régi várnak hamvas csarnokain keresztül, ’s csak a’ fergeteg viharai látszatának csendes zokogásaival össze hangzani, és csak akkor, midőn a’ fehér téli leplet a’ tavasznak pompázó földjével váltaná fel a’ természet, ’s lágyabb szellőcskék susognának a’fák gyenge lomb,jain által, akkor derűlt fel ismét Kriska tekintete is. A természetnek életet szülő ébredése nyájasan hatott reá ,* valamennyire felvidámitá ; de Koppenhágába vissza térése vágyát soha sem fojthatá el keblében. Illy helyezetben lelé etet a’ durva ősz is , ’s a* mint ennek komor ködei fátyolozák a’ rideg tájt, úgy viszont