Regélő Pesti Divatlap, 1842. január-június (1. évfolyam, 1-52. szám)
1842-02-26 / 17. szám
REGELO PESTI DIVATLAP. Uj folyam’ KIADJA GARAY JANOS első éve. 17. szám. Szombaton, Fetér. 211. SS-12. liaison - Hontje. (Folytatás.) IV. Másnap ismét visszanyeré derültségét. „Tudtam“ monda, hogy mi tegnap bolondot csináltunk. A’ lovag ezentúl közönséges ember, ’s nem hős többé. Leveleire már nem vágyódom, ’s e’ reggel már én sem írtam. Érzem tréfa volt az egész. Oda minden álmaim. De a’ lovag ne szenvedjen; adja ide levelét, talán lesz benne ollyan, mire felelhetni.“ , Ő ma semmit sem ada át ön’ számára. ‘ Jön a’ válasz. „Hogyan ? Egy sort sem irt?“ .Szót sem.“ Launay kisasszony hangosan felkaczagott ’s tévé utána : ez már a’ szótörés. Most a’ lovagot teljesen felejteni fogom. Meggyóná, mit akar, de a’ lovagot nem felejté; csakhamar észrevettem, milly érzékenyen esék neki, hogy nem kap levelet szomszédjától. Végre vittem egyet. Meny ur teljes engedelmet kért arra, hogy a’kisasszonynyal félóráig beszélhessen. A’ dolgot fogoly hölgyemre bizám. A látogatás, gondola, reá nézve nem veszedelmes , úgy bánandik a lovaggal, mint szokott ismerőssel. Megegyezvén benne, hogy bevezetem hozzá. Bennünket herczegnék módjára fogadott ágyban, és hálóköntösben. Nem tudom hogyan tűnt fel a lovag szó-