Regélő Pesti Divatlap, 1843. július-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-11-19 / 41. szám
CSÁBÍTÁS ÉS BOSZÚ. (Igaz történet.) 1821-ben Kentucky-ban egy jó származású fiatal leány , éles elméje , tudományok iránti szeretete, férfias bátorsága ’s angyali szépsége miatt Corinna’ hírnevére érdemesiteték. Épen olly lelkesüléssel beszéltek Cook Anna’ költeményeiről, mint bátorságáról, — ő egyszersmind szellemdús nő ’s merész férfi volt. Egy kentuckyi, kinek hite nem valt csekélyebb a’ leányénál, Sharp őrnagy, főügynök ’s leghatalmasb szónok a’ frankfurti törvényhozó gyülekezetben , kezéért esenge, ’s midőn ez neki odáig értetek, ő a’ fiatal hölgy’ aggálytalan bizalmát használva, ezt az elcsábítás’ leggyalázatosb hálóival foná körül. — Anna anyának érzé magát; Sharp visszavonult ’s áldozatát a’ sokaság’ teljes megvetésének átengedé, melly most annál könyörtelenebben gyakorlá szigorúságát, minél pazarlóbb vala előbbi dicséretében, mert a’ nyilvános vélemény ellenséghez hasonlítható, a’ legelső szerencsétlenségnél álarczát levetöhöz, kíméletlen boszút veendő azokon, kiknek hizelge. Cook Anna ezt egész nyomasztóságában érezé. A’ világtól megvettetve, gyűlölé a’ világot, ’s öreg anyjával és néhány koros szolga’ kíséretében egy magános falusi jószágra vonult; szerelme’ és szerencsétlensége’ gyermeke, születése után nem sokára meghalt. — A’ történet éber figyelmet gerjeszte. Beauchamp-ot, egy franczia ős család’ sarjadékát, fölötte érdeklé ez eset. Beauchamp a’ törvényszéknél hivatalt kerese és Sharp őrnagy által vala uj életpályájába vezettetendő. A’ föltételek megállapítanak. — Beauchamp rögtön felbontá azokat ’s atyjához utazott, ki nem messze lakott azon helytől, hova miss Anna vonult. Itt élt Beauchamp egyedül azon gondolatban, miszerint Sharp őrnagy’ áldozatát látni és ismerni tanulhassa; leirhatlan e’ czél’ elérésére fordított fáradsága és türelme; de hónapok múltak el, mielőtt az ajtó fölnyittatnék, mellyet gyűlölet zára el, hol a’ fájdalom őrködök. Végre egyik leánytestvére által sikerült az óhajtott házba barát- és szomszédként fölvétetnie. Beauchamp szereté Annát, midőn érzelmeit a’ leány elött nyilvánilá, ez csöndesen feléje fordult, ’s őt sokáig szemlélve,monda: ,Beauchamp! soha sem leszek neje egy férfiúnak, ki kezemet kéri, ha csak a’ magáéban nem hozza Sharp őrnagy’ fejét............ ez az egyetlen föltét!4 — Beauchamp hallgatott, de néhány pillanat múlva a’ hölgy’ karát megragadva, lelkesülten szólt: „Anna, én vagyok a’férfi, kit ön keres!“ Pár nappal később Beauchamp Frankfortba, Kentucky’ fővárosába utazott , hol Sharp őrnagy tartózkodék. Este felé érkeztem meg — mondd —’s nem sokára az őrnagygyal találkozom. A’ legbarátságosban közeledett felém; karját megfogám, mondván, miszerint ide jövetem’ valódi oka az, hogy vele bizonyos dolog felől magányosan szólhassak , ’s társaságomban teendő sétával kinálám meg. A’ folyam mellett a’ városig sétálánk; egészen beközeledett az éj. Magános helyen valánk, a’ különféle tornyok’ ércznyelvei alkonyt hirdetve konganak ki a’ vá