Rendszerváltó archívum, 2018. szeptember (3. évfolyam, 3. szám)

VEZÉRFONAL - Lóránt Károly: Mi volt az alternatíva? A privatizációhoz vezető közgazdasági gondolkodás és annak hatása a tényleges eredményekre

Rendszerváltó Archívum 2018/3 Lóránt Károly Mi volt az alternatíva? A privatizációhoz vezető közgazdasági gondolkodás és annak hatása a tényleges eredményekre E tanulmány azt követi végig, hogy hogyan alakult ki az a koncepció, amely meghatározta a rendszerváltás gazdaságpolitikáját. Elsősorban olyan kérdé­sekre összpontosítunk, amelyek kevésbé ismertek, illetve amelyek interpretálá­sa a szakirodalomban általában másképp történt. Nagyobb teret adunk a Politi­kai Egyeztető Tárgyalások (vagy másképp Háromoldalú Kerekasztal) gazdasági tárgyalásainak, ezen belül is az ott részt vevő harmadik oldal véleményének, amelynek álláspontja, az oldal politikai heterogenitása ellenére igen közel állt az első kormányt adó MDF eredeti elgondolásaihoz. Mivel meglátásunk sze­rint a rendszerváltás gazdaságpolitikáját meghatározó gondolkodás gyökerei az 1968-as gazdasági mechanizmus reformig nyúlnak vissza, ezért – egy rövid bevezető után – innen indítjuk a koncepciók alakulásának tárgyalását. A szerző közgazdász, a RETÖRKI külsős munkatársa. A rendszerváltás idején a NEKA gazdasági munka­bizottságának harmadik oldal által delegált tagja. Bevezető Köztudott, hogy a magyarországi privati­záció különböző fázisokban ment végbe� A mélyülő gazdasági válság hatására az álla­mi tulajdon lebontása már az első szaba­don választott kormány megalakulása előtt megkezdődött� A magánosítás beindulá­sát három fontos törvény tette lehetővé: a gazdasági társaságokról (1988� VI� tv�), a külföldiek magyarországi befektetéseiről (1988� XXIV� tv�), valamint a gazdálkodó szervezetek átalakításáról szóló (1989� XIII� tv�) törvény� Ezek nyitottak utat az úgyne­vezett spontán privatizációnak� Az 1990-es választások után hivatalba lépett Antall-kormány fontosnak tartotta a hazai középosztály megerősítését, és a megindult privatizációt is – részben – en­nek szolgálatába kívánta állítani� A priva­tizáció célját a fejlett piacgazdaságokban kialakult tulajdonosi, vállalkozási és szer­vezeti formák és arányok kiépítésében ha­tározták meg, mindezt 3-5 év alatt kíván­ták végrehajtani� A privatizáció irányított keretekbe terelése érdekében az 1990� évi VII� törvénnyel létrehozták az Állami Vagyonügynökséget (ÁVÜ), amelyet meg­bíztak a hozzá tartozó vagyon kezelésével és hasznosításával� Az 1990� évi VIII� tör­vény az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről gondoskodott� Végül az 1990� évi LXXIV� törvény a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari, a fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok va­gyonának privatizálásáról rendelkezett� Ezek után több privatizációs program kö­vetkezett� Elsőként az úgynevezett előpri­vatizáció, amelynek során mintegy 10 000 bolt, vendéglátóhely került licitálási rend-

Next