Rendszerváltó archívum, 2018. szeptember (3. évfolyam, 3. szám)
VEZÉRFONAL - Lóránt Károly: Mi volt az alternatíva? A privatizációhoz vezető közgazdasági gondolkodás és annak hatása a tényleges eredményekre
Rendszerváltó Archívum 2018/3 Lóránt Károly Mi volt az alternatíva? A privatizációhoz vezető közgazdasági gondolkodás és annak hatása a tényleges eredményekre E tanulmány azt követi végig, hogy hogyan alakult ki az a koncepció, amely meghatározta a rendszerváltás gazdaságpolitikáját. Elsősorban olyan kérdésekre összpontosítunk, amelyek kevésbé ismertek, illetve amelyek interpretálása a szakirodalomban általában másképp történt. Nagyobb teret adunk a Politikai Egyeztető Tárgyalások (vagy másképp Háromoldalú Kerekasztal) gazdasági tárgyalásainak, ezen belül is az ott részt vevő harmadik oldal véleményének, amelynek álláspontja, az oldal politikai heterogenitása ellenére igen közel állt az első kormányt adó MDF eredeti elgondolásaihoz. Mivel meglátásunk szerint a rendszerváltás gazdaságpolitikáját meghatározó gondolkodás gyökerei az 1968-as gazdasági mechanizmus reformig nyúlnak vissza, ezért – egy rövid bevezető után – innen indítjuk a koncepciók alakulásának tárgyalását. A szerző közgazdász, a RETÖRKI külsős munkatársa. A rendszerváltás idején a NEKA gazdasági munkabizottságának harmadik oldal által delegált tagja. Bevezető Köztudott, hogy a magyarországi privatizáció különböző fázisokban ment végbe� A mélyülő gazdasági válság hatására az állami tulajdon lebontása már az első szabadon választott kormány megalakulása előtt megkezdődött� A magánosítás beindulását három fontos törvény tette lehetővé: a gazdasági társaságokról (1988� VI� tv�), a külföldiek magyarországi befektetéseiről (1988� XXIV� tv�), valamint a gazdálkodó szervezetek átalakításáról szóló (1989� XIII� tv�) törvény� Ezek nyitottak utat az úgynevezett spontán privatizációnak� Az 1990-es választások után hivatalba lépett Antall-kormány fontosnak tartotta a hazai középosztály megerősítését, és a megindult privatizációt is – részben – ennek szolgálatába kívánta állítani� A privatizáció célját a fejlett piacgazdaságokban kialakult tulajdonosi, vállalkozási és szervezeti formák és arányok kiépítésében határozták meg, mindezt 3-5 év alatt kívánták végrehajtani� A privatizáció irányított keretekbe terelése érdekében az 1990� évi VII� törvénnyel létrehozták az Állami Vagyonügynökséget (ÁVÜ), amelyet megbíztak a hozzá tartozó vagyon kezelésével és hasznosításával� Az 1990� évi VIII� törvény az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről gondoskodott� Végül az 1990� évi LXXIV� törvény a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari, a fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról rendelkezett� Ezek után több privatizációs program következett� Elsőként az úgynevezett előprivatizáció, amelynek során mintegy 10 000 bolt, vendéglátóhely került licitálási rend-