Repülés, 1953 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1953-01-10 / 1. szám

Hogyan foglalkozzunk az iskoláb­a bevonuló „Olyan bátor és a technikát jól is­merő repülőket kell adnunk néphad­seregünk légiereje számára, akik a marxizmus-leninizmus élenjáró elsa­játítod — tanítja Rákosi elvtárs. Az MRSZ, pártunk határozata és út­mutatása értelmében, ismét lehetőséget adott a tanulni vágyó fiataloknak, hogy bentlakásos iskolákon sajátítsák el a repülés, repgépszerelés, reprádiózás tu­dományát. Az iskola elvégzése után azoknak a fiataloknak a részére, akik jól megállták a helyüket a tanulásban, nyitva áll az út a nehezebben elérhető, de szebb cél felé: néphadseregünk légi­erejének tisztjei lehetnek. Ebben komoly feladat jutott nekünk, alapszervi funkcionáriusoknak: elő kell készítenünk az iskolára bevonuló nö­vendékeinket hivatásukra, amit be fog­nak tölteni, hogy mint jól képzett re­pülők éberen álljanak őrt szabad, szo­cializmust építő hazánk határain. Sze­retnék beszámolni az e téren szerzett tapasztalatainkról. Ha valaki jól akarja végezni a mun­káját, akkor elsősorban szeretnie kell azt — szokták mondani. Ezt az elvet használjuk fel mi is, ha jó repülőket, szerelőket akarunk nevelni, akkor elő­ször meg kell szerettetni velük a repü­lést, szerelést. Mint mindenben, itt is felhasználjuk a Szovjetunió segítségét, a szovjet hősök példamutatását. Az ő hőstetteiken nevelődik repülő ifjúsá­gunk szocialista hazaszeretete. Ezért politikai foglalkozásainkon a szovjet hősökről, hazaszeretetükről példázunk. Nem kell attól félnünk — mondotta az egyik foglalkozáson egy növen­dék -г-, hogy kifogyunk a témából, hiszen a Nagy Honvédő Háború törté­nete egyben a hőstettek története is, olyan hőstetteké, amelyekre csak a szo­cialista hazafisággal élő, hazáját, né­pét utolsó csepp véréig védelmezni kész harcos képes. Egy más alkalommal megint szóba került a hősök kérdése. Megkérdeztük a növendékektől, hogy az imperialista hadseregekben is van­­na­k-e hősök. Nem­­— felelték —, ott nincsenek és nem is lehetnek hősök, mert a rablóháb­orúinak, amelyet más országok leigázásáért folytatnak, az egyszerű katona részére semmi értelme nincs, számára abból nem lesz jó, hogy a tőkések idegen országok békés MRSZ 1953 elején induló növendékeinkkel népeit leigázzák. Azokat a fenevadakat pedig, akik — imperialista szemmel nézve — „hőstettet“ hajtanak végre, békés városokat bombáznak, a földjü­kön dolgozó parasztokra géppuskáznak, baktériumbombákat dobnak le, nem nevezzük hősöknek, mert ezeknek gyil­kos és pestiskalóz a nevük. Egyszer foglalkozás után három iskolára be­vonuló elvtárs előtt felvetettem a­ párt szerepét a hősök nevelésében. Meg­magyaráztam nekik, hogy ha megnéz­zük Kozsedub, Mereszjev, Pokriskin, vagy a hazájáért életét áldozó Gasz­­tello kapitány életének történetét, ott láthatjuk életünk minden napjában, minden órájában a pártot, a párt út­mutatását. A katonák nem születnek,­­ hanem lesznek hősökké, a párt neveli az egyszerű szovjet embereket olyan hősökké, akiknek népük szabadsága életüknél is drágább. Majd szóba került, hogy mi volt­­a helyzet a repüléssel nálunk, a múlt rendszerben és most. Pa­tv­áros elvtárs hajózó iskolára bevonuló növendékünk jól rámutatott, hogy azelőtt a repülést csak önmagáért művelték, ma már azonban néphadseregünk erősítésének, békeharcunknak egyik fegyvere. Nekünk jól el kell sajátítanunk a repülés tudo­mányát — mondotta —, hogy erőseb­bek legyünk a háborús gyújtogatóknál, akiket csak így tudunk megfékezni. A múlt politikai foglalkozáson be­széltünk a repülők és szerelők egymás­hoz való viszonyáról is. A szerelő nö­vendékek kérdezték, hogy nem lesz­nek-e ők háttérbe szorítva, mert „csak" szerelők. Felhoztam előttük például, hogy milyen nagy szerep jutott a Nagy Honvédő Háborúban a szerelőknek: sokszor lasz ő áldozatukon, éjszakázá­sukon múltak nem egyszer a szovjet katonák győzelmes légi harcai. Pok­riskin, a Szovjetunió háromszoros hőse is, mielőtt vadászrepülő lett, sze­relő volt és nagy­­segítséget nyújtott neki a későbbiekben szerelő tudása. A fentiekből is látható, hogy sok­féle kérdés foglalkoztatja a növendé­keinket, néphadseregünk jövendő tiszt­jeit és a helyes útmutatás minden bi­zonnyal hozzájárul életcéljuk elérésé­hez. Biztosan más alapszervnél is így van, szeretném, ha ők is fel tudnák használni az itt elmondottakat. Túri Kornél politikai nevelő, MTH-al­apszerv MIRE KÉSZÜLJÜNK január hónapban? Kiképzés: Az 1953. évi kiképzési tervet az alapszervi vezetőség és az aktivisták közös értekezleten tárgyalják meg, a műszaki szolgálat bevonásával, szemé­lyekre felbontva a kiképzési tervet. * A 100 órás és 300 órás tanfolyamok sikere érdekében készítsenek szemlél­tető tansegédleteket a tagság bevoná­sával.* Vonják be az üzemi és tanuló fiata­lokat a kialakuló ejtőernyős elméleti és gyakorlati körök munkájába, ütemez­zék be azok tervszerű foglalkozásait. * A repterek műszaki­ szolgálata fog­jon hozzá az évvégi műszaki vizsgála­tok során megállapított hibák kiküszö­böléséhez.* Az ekipázsvezetők készítsék el a hoz­zájuk beosztott növendékek egyéni re­pülési tervét, melyet velük ismertesse­nek* Különös gondot fordítsanak a rep. utasítások és szabályzatok módszeres elsajátítására, — a földi előkészítések tel­je­sért­ék­ű végrehajtására. * A motoros foglalkozásra beosztott növendékeket alaposan készítsék elő a rep. elméleti anyag sikeres vizsgáira. Szervezés: Készüljenek fel alapszerveink az RTK körök további tervszerű kialakítása mellett, a körökben tartandó vizsgákra és a vizsgát tett fiatalok alapszerve­zetbe való felvételére. * Alakítsák ki az alapszervezetekben a most beszervezett fiatalok részére az új 100 és 300 órás csoportokat, indítsa­nak be üzemekben ejtőernyős, rádiós, és szerelő tanfolyamokat. * Készítsék elő folyamatosan a hajózó, szerelő, rádiótávirász, ejtőernyős kör­vezető iskolára a fiatalokat, s tanuló­köröket szervezzenek számukra. Agitáció, nevelés: Ismertessék az aktivistákkal az Or­szágos Politikai Értekezlet határozatát és mozgósítsanak a határozatok végre­hajtására.* Nyújtsanak rendszeres útmutatást az újonnan beállított ekipázsmegbízot­tak munkájához, alakítsák ki az alap­szervi kultúrpevelési bizottságot és kezdjék meg munkájukat. "

Next