Repülés, 1959 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

­Hejp­ültL A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG LAPJA ■WEF. OO O ( I» »QglSJtSf tgo) ■' Lképen: Hűre vitorlázó repülőgépi A címképen: Műrepül a „Béke” típusú ..............................ifink Lu H r$r A TARTALOMBÓL: 30 éves a magyar vitorlázó repülés Nagybudapesti aktívaértekezlet Külföldi hírek Híradó Ha emel a felhő... Bemutatjuk Iljusin IL—140 könnyű bombázót Föld nélkül nem lehet repülni A műugrás újabb problémái Egy össz-szövetségi ejtőernyős ver­seny tapasztalatai Gondok és gondolatok a repülőgép vontatásos kiképzésről Típusismertetés Nemzetközi gépmagazin Modellező­ hírek A CIAM rendes évi közgyűlése Mechanikus motoros modellek Európai-bajnoksága Repülőmodellező bizottság közlemé­nyei Hajómodellezés 1686 Budapest Miczald Extern Küzponti Könyvtára , Forrótiatieiuta A MAGYAR VITORLÁZÓREPÜLÉS írta: Réti Antal a MHL elnökhelyettese Ezerkile­ncszázhuszon­kile­ncben emel­kedett magasba először magyarorszá­­gon az első vitorlázó repülőgép. A repülés magyar úttörői régen vár­tá­k azt a napot, amikor ők is szárnyra kenhetnek­, valósággá válik álmaik vá­gya, a levegő meghódítása. Fáradtságot és pénzt nem kímélve, szabadid­e­j­ükben, szűkös keresetükből vásárolt anyagokból, de határtalan lel­kesedéssel építették az első vitorlázó repülőgépet. Az első gép levegőbe emelkedése óta 30 év telt el, ami a történelemiben nem nagy idő, de ha a társadalmi fejlődés szempontjából vizsgáljuk az eltelt há­rom évtizedet, és benne a vitorlázó re­pülés fejlődését, hatalmas előrehaladást állapíthatunk meg. A vitorlázó repülés első 15 éve ha­zánkban a legsötétebb reakció, a fasiz­mus előretörésének és a II. Világhá­ború szégyenletes éveire esett. Ezekben az években a vitorlázó repülést a hor­­thy-magyarország uralkodó osztálya saját szórakoztatására kisajátította. A munkások és parasztok fiai csak mesz­­sziről szemlélhették a repülők életét, esetleg keveseknek jutott az a szerep, hogy a repülés kiszolgálását végezhet­ték, a gépek karbantartását, indítását, valamint szállítását. A vitorlázó repülőgépek fejlődése las­sú ütemű volt, a magyar repülőgép ter­vezők alkotó­készsége nem tudott ki­bontakozni, a repülést csak olyan mér­tékben támogatta a tőkés, földbirtokos állam, amilyen mértékben szüksége volt rá soviniszta, nacionalista politikájá­nak biztosításához, háborús terveinek megvalósításához. Ilyenformán az elért eredmények is egynéhány, ez uralkodó osztályhoz tar­tozó repülő nevéhez fűződnek, akik pénzükkel biztosítani tudták maguk ré­szére a repülés lehetőségét. Mint ahogy a nyugati kapitalista or­szágokban jelenleg, a vitorlázó repülés szűk keretek közé volt szorítva nálunk is. Inkább a motoros repülés került előtérbe, mivel ez szolgálta jobban Horthyék háborús készülődéseit. A II. világháborúban a vitorlázó re­pülés teljesen megsemmisült A felsza­badulás csak repülőgép roncsokat, tönk­rement eszközöket talált de felvirradt az új élet hajnala. A romokban levő országban a szovjet hadsereg felszaba­dító harcai során új élet született, a földbirtok és tőkések országából a dol­gozó nép hazája lett A második 15 év munkája és eredménye már a felsza­badult nép alkotóerejét, munkáját és eredményeit dicséri. Több mint ezer­éves elnyomás, kizsákmányolás után a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az illő-és dicső Magyar Tanácsköz­társaság példájából kiindulva, a társa­dalmi fejlődés új szakaszába lépett Ma­gyarország. Az országot romjaiból kellett újjá­építeni, vele együtt a repülést is. A repülés hívei akikben eddig csak a vágy élt a repülésben való részvétel iránt, felkutatták a tönkrement repülő­gépeket, éjt nappallá téve dolgoztak, hogy megteremtsék a repülés alapjait. Ekkor mutatkozott meg igazán, mire képes egy felszabadult nép. Pár hónap­pal a háború befejezése után újra vi­torlázó repülőgép hasította a levegőt az ország szabad egén. A repülés olyan mértékben indult meg, ahogy a gépek helyreállításának üteme azt megengedte, a munkás pa­raszt fiatalok pedig megkezdték a re­pülés birtokba vételét. A repülés így vált az urak sportjából a munkások és parasztok kedvelt sportjává. A fordulat éve után, amikor eldőlt a hatalom kérdése az országban, soha nem látott távlatai nyíltak meg a sport­repülésnek. Az OMRE megalakulásával — melynek további szerepét az MHSZ, MOHOSZ és MHS vette át — közpon­tosítva lett az irányítás a párt és kor­mány pedig nagyfokú anyagi és erköl­csi támogatással segítette a fejlődést. A tervezők tudásuk legjavát adták újabb és újabb géptípusok elkészíté­séhez. Az alkotásnak nagyszerű ered­ményét mutatják a felszabadulás után­ tervezett és épített vitorlázó repülő­gépek tömegei. Nemcsak gépek számá­ban növekedett a repülés, hanem egész technikai felépítettségében. A korábbi gumi indítást a csörlő üzemű indítás váltotta fel, ami lehetővé tette a sík­vidéki repülőterek igénybevételét a vi­torlázó repülők számára. A sok fárad­ságot jelenítő kézi kötél visszahúzást pedig a visszacsörlők, majd a vissza­húzó gépkocsik beállítása könnyítette meg. Az állami ipar és a szövetség mű­helyei lehetővé tették nagyobb számú repülőgép gyártását, a javítások terv­szerűvé vitelét. A párt és az állam által biztosított nagyfokú támogatásnak a hatása meg­mutatkozott az elért eredményekben is, rendszeressé váltak a hazai versenyek, teljesítmény repülések. Számos nem­zetközi rendezvényen, versenyen­, világ­bajnokságon vettek részt vitorlázó re­pülőink Repülőnapjaink komoly nép­szerűségre tettek szert, sokszorosára nö­vekedett az ezüstkoszorús pilóták szá­ma, sőt ezen túlmenően már aranyko­szorús pilótáink is vannak. Egy repülő­gépvezetőnk teljesítette a teljes gyé­­mántkoszorúhoz előírt feltételeket. A repülőmozgalom szélesedése ko­moly mértékben járult hozzá ahhoz.

Next