Repülés, 1960 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

­R&!LÜJLÍL A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG LAPJA A límaképen: A holland KLM új Lockheed „Electra” típusú, lgt-hajtóműves utasszállítója a ferihegyi repülőtér előterén. A gép az új KLM „egyen­ruhát” viseli, nemzeti jel helyett a ferdecsíkos KLM-embléma díszíti oldalkormányát. (Légcsavaros-gáz­­turbinás korszak hajnala Magyar­­országon c. cikkünkhöz.) Hátsó borítón: A Brigadyr és a Méta—Sokol be­mutató­ repülésen. (Kasza J. felv.) ★ A TARTALOMRÓL: Évvégi tanácskozások. Külföldi hírek. A Nagyvilágból. Technikai érdekességek. Csak magadra számíts. Az lgt. korszak hajnala Magyar­­országon. Hullám-meteorológia. Nemzetközi gépmagazin. Új módszereket az ejtőernyős kikép­zésben! Az izomrepülés ismét előtérben. A végtelen vándora. Rejtvényoldal. ★ vm yUKUU Évvégi tanácskozása Az elmúlt hónapokban zajlottak le a repülőklub vezetők, repülőtérparancs­nokok, műszaki vezetők és az ejtő­ernyős oktatók, valamint a körvezetők értekezletei. A tanácskozások hasznosak voltak, mert a beszámoló és a nagy­számú hozzászólások a repülés és az ejtőernyőzés előtt álló feladatok meg­oldásának sokoldalú lehetőségeit ele­mezték. A bírálók szavai mind azt cé­lozták, hogy a téli felkészülés és az 1960. évi repülő kiképzés még eredmé­nyesebb legyen, javuljon a repülési fe­gyelem, növekedjék a repülés bizton­sága. Az értekezletek érdemben az MHS Országos Elnöksége november 10-i ülé­sén hozott határozatokból indultak ki és megállapították, hogy az 1959. évi feladatainkat eredményesen oldottuk meg. Klubjaink szervezetileg megerő­södtek, a tagszervezésnél jó kapcsolat alakult ki a helyi KISZ szervezetekkel, arányba hoztuk a klubtagok létszámát a meglevő technikai eszközökkel. A klubtagok tevékenyen bekapcsolódtak a téli felkészülés ideje alatt a technikai eszközök javításába, s mintegy 98 000 munkaórával járultak hozzá a repülő­gépek, indítóeszközök, a repülőterek talajának és a repülőtéri épületek kar­bantartásához. A repülő oktatók és a műszaki dol­gozók alapos továbbképzéssel készültek fel az 1959. évi munkára. Eredménye­sen oldottuk meg a motoros növendé­kek kiképzését. A sportrepülésben és az ejtőernyőzésben tovább növekedtek eredményeink. Az év folyamán többen teljesítették az aranykoszorúhoz szük­séges feltételeket, mint a repülés 30 éve alatt összesen. Úgy a repülésben, mint az ejtőernyőzésben több új nemzeti rekord született. Egyes repülőgéptípu­sok kivételével javult a gépkihasz­nálás mértéke, csökkentek az egy vizs­gára jutó felszállások. Jelentős eredmény, hogy a repülés­ben és az ejtőernyőzésben az elmúlt évekhez viszonyítva csökkentek a re­pülő és ejtőernyős rendkívüli esemé­nyek, ami a jó felkészítést és a fegye­lem további javulását tükrözi. A fejlődés felvetett néhány hiányos­ságot is, amelyek kijavítása az 1960-as év feladatai közé tartozik. Egynéhány helyen még nem tudták elérni, hogy a szakmai oktatást összekapcsolják a repülő és ejtőernyős tagság politikai nevelésével. Ezt sok klubban csak kampány feladatnak tekintik. Az elért eredmények mellett hiba volt, hogy a ledolgozott műszaki munka a ráfor­dított óraszámmal nem állt arányban. Még mindig előfordulnak fegyelme­zetlenségből, a szabályzatok be nem tartásából balesetek és repülőgép töré­sek. Súlyosbítja ezt a helyzetet, hogy a repülőgép törések nagy százalékát oktatói szakszolgálati engedéllyel ren­delkező, és „C” vizsgánál magasabb képzettségű repülőgépvezetők okozzák, amit egyébként a többéves statisztika is igazol. Az ejtőernyős szakosztályokban nem talált kellő megértésre a földi gyakorló­­eszközökön való rendszeres torna, így az év folyamán a helytelen földet­­érésből több baleset következett be. Gyengék az eredményeink az oktatók repülőtechnikai ellenőrzésben, mert ehhez megfelelő géppel nem rendelkez­tünk. Az eredmények és hibák összevetésé­ből jelöltük ki az utat, amelyen az 1960-as évben a további eredményes munka végzése érdekében haladnunk kell. Fő feladatként határoztuk meg to­vábbra­ is a fegyelmi helyzet javítását, a balesetek, géptörések lehető legkisebb mértékre való csökkentését. Ennek ér­dekében a repülő klubok alapos körül­tekintéssel végezzék a téli elméleti ok­tatást mind szakmai, mind politikai té­ren. Meg kell bízni a nevelési osztályt, hogy az eddiginél nagyobb mértékben támaszkodjék a klubon belüli KISZ- csoportok tevékenységére, ahol ezeket még nem hozták létre, ott a helyi KISZ bizottsággal történt megbeszélés alap­ján sürgősen meg kell szervezni a cso­portokat. Fokozott gondot kell fordítani a re­pülő és ejtőernyős oktatók, műszaki­­dolgozók szakmai képzésére. Biztosí­tani kell, hogy az 1960-as évtől folya­matosan a KPM. Autóközlekedési Tech­nikum repülőgép tagozatára megfelelő számban kerüljenek, hogy lépést tud­janak tartani a fejlődő technikával, valamint a klubok tagságának általános műveltségének emelkedésével. További feladatunk, hogy a meg­szűnt repülőklubok tagságát — ameny­­nyiben tovább kívánnak foglalkozni a repüléssel — fel kell venni a megyei repülőklubba, illetve meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a megyei repülőklub mellett, mint repülő­csoport működhetnek-e. 1960. elején kerül sor a vezető szervek újjáválasztására. Irányelvünk az, hogy mind­azokat a vezetőségi tagokat, akik az elmúlt év folyamán jó munkát vé­geztek, meg kell erősíteni funkciójuk­ban, ha a tagság bizalmát továbbra is élvezik. Cseréket csak olyan esetben végezzenek a klubok, ha valamelyik , vezetőségi tag nem tett eleget a köve­telményeknek. Az elm­últ év hiányosságaiból okulva, alaposan meg kell szervezni a téli javító munkát. Tervet kell készíteni személyre szólóan, hogy a kötelező munkaórák keretében ki, milyen fel­adatot végezzen. A kiadott munkát határidőhöz kell kötni és azokat ellen­őrizni kell. Az ejtőernyős tagság első­rendű feladata, hogy a torna és az egyéb kiképzési segédeszközöket el­készítsék. Ahol ez biztosítva van, ott ugyan­úgy kötelesek részt venni a klub munkájában, mint a klub többi tagja. A műszaki munka nemcsak az alacsony vizsgafokkal rendelkező tagság részére kötelező, hanem a klub valamennyi 3

Next