Repülés, 1964 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

r­epü­lés A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÓ­LAPJA A címképen: Az L—29 „DELFIN” csehszlovák iskolavadász. A gép pályázat során kapta a „DELFIN” nevet. A hátsó borítón: MIRAGE HI. le­szállása fékezőernyővel. (Aero-Revue) A TARTALOMRÓL: Bilbao elé Oktatóknak — oktatásról Hírek Nemzetközi Gépmagazin Ami a hadijelentésekből kimaradt Hogyan jut az ember a Holdra Számítási segédeszköz végsikláshoz Rejtvény Légi morzsák A FAI MOTOROS MŰKERÜLŐ BIZOTTSÁGA ÜLÉSE Nagy Béla őrnagy, az MHS repülési osztályának vezetője Párizsban, 1963 november 29—30-án tartot­ta ülését a nemzetközi repülőszervezet mo­toros műrepülő bizottsága, amelyen kilenc tagállam képviseltette magát: Anglia, Cseh­szlovákia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szovjet­unió és az Északamerikai Egyesült Államok. Az angol és az olasz küldöttek a tárgyalás első, a svájci küldöttség a második tárgyalá­si napon vettek részt a munkában. A kétnapos ülésszak előtt már érezhetőek voltak a vélemények közötti nagy különb­ségeik. Előrevetette árnyékát, hogy nehéz lesz megnyugtató módon megállapodásra jutni és érdemben elfogadni a harmadik műrepülő világbajnokság új szabályzatát. Két delegáció lépett fel új módosító javas­lattal,­­ a Szovjetunióé és Franciaországé. Mindkét javaslat egymástól erősen eltérő volt és az 1962. évi szabályzattól is. A tanácskozás napirendje széles körű volt és végérvényesen tisztáznia kellett volna a III. Motoros Mű­repülő Világbajnokság új szabályzatával felmerült valamennyi vitás kérdést, hogy a rendező repülőklub elkészít­hesse és megküldhesse valamennyi érdekelt számára az új értékelési rendszert, valamint a kiírást. Csak ennek birtokában kezdhetik meg a résztvevő repülőklubok a felkészü­lést. Sajnos az értekezlet e célját nem érte el, csupán az előre meghatározott program egy részét érintette és ezekre is csak rész­ben hozott határozatot. Ahány küldöttség, annyi volt a vélemény is. Az elképzelések távol estek egymástól. Fiatal sportágról lé­vén szó az útkeresés láza nyomta rá bélye­gét a munkára. Valamennyi javaslat azt a törekvést is tükrözte, hogy az új szabályzat előnyös legyen az illető küldöttség javára. Ezért hosszú viták alakultak ki — egyes küldöttségek külön tárgyaltak egymással — elkalandoztak a központi problémától. Végül is az ülés résztvevői elfogadták — az új szabályzat részeként — a franciák ál­tal javasolt — nyílt és a szovjet klub által javasolt zárt kötelező gyakorlatrendszert. Bilbaóban tehát az idén a versenyzők egy nyílt és egy zárt rendszerű kötelező gyakor­latot repülnek A nyílt kötelező gyakorlat figuráit a ki­írás tartalmazza majd és erre a versenyzők előre készülhetnek. A gyakorlat repülésének módja erősen eltér az eddigiektől. Magas­sági határai 100—500 méter között vannak és az egyes figurák forgatási iránya is a piló­tára van bízva. A gyakorlat végigrepülésére adott idő 10 perc, ami biztosítja a gyakor­­latközbeni emelkedést. Az értékelésnél az egyes figurák szabályszerű és kifogástalan repülését veszik figyelembe. Az elfogadott gyakorlat 15 figurából áll és három 5—5 figurát magába foglaló csoportra tagozódik. Az első 5-ös csoportban az alap­­figurákat normál helyzetben, a másodikban háthelyzetben repülik. A harmadik csoport az alapfigurákból összeállított komplexumból áll. Hazai versenyzőinket a legnagyobb erő­próba elé a jelek szerint a második figura­csoport á­llja majd. A zárt kötelező gyakorlat egyes elemeit a világbajnokságon részt vevő versenyzők ve­zetői javasolják majd. Komplexummá pedig a bírói testület állítja össze. A zárt kötelező gyakorlatot — amely 20 figurából áll — a Szovjetunió Központi Repülőklubja által be­terjesztett 41 alapfigura jegyzékéből választ­hatják ki a versenyzők vezetői. Az új mó­don összeállított feladatot a pilóták csak a versenyrepülést megelőzően kapják kézhez,­­ előzetes gyakorlására nincs lehetőség. Ezt a rendszert a versenyző pilóta felkészültsége fokmérőjeként vezették be. A kötelező gyakorlatok után a bizottság állást foglalt a szabadonválasztott gyakorlat felépítésében is. A szabadonválasztott maxi­mum 30 figurát foglalhat magába, amelyet a versenyzők egy szélesebb körű jegyzékből választhatnak ki. A szabadon választott repü­lési idejét 5 percről 8 percre emelték fel az­zal a megokolással, hogy a pilóta ne kap­kodja el az egyes figurákat, s ne is töre­kedjék gyors, dobott figurák beállítására. Ez a határozat nem helyes, mert nem biztosít azonos feltételeket valamennyi résztvevő számára. Ilyen feltételek mellett előnyhöz jutnak a nagy­ motorerő felesleggel rendel­kező repülőgépek. A második VB tapasztala­tai v­ilágosan megmutatták, hogy az ott résztvevő repülőgépek többsége 5 perc alatt elvesztette magasságát. Tehát az új rendsze­rű szabadon választott gyakorlathoz rendelke­zésükre álló időt nem tudják majd kitölteni, s így a nagy motorerő felesleggel rendelkező repülőgépek indokolatlan pontelőnyökhöz jutnak. A startsorrend nem lesz titkos és a ver­senyzők, akik ha a Jegyzékben nem szerep­lő figurát állítanak be a szabadon válasz­tott gyakorlatukba ezt a bírói testülettel Bilbao repülőtere Észak-Spanyolországban a Vizkayai-öböl partjától 8 kma-re fek­szik, tengerszint feletti magassága 38 m. Földrajzi koordinátái: 43°18'N, 02°55'W. Mág­neses elhajlás 1963-ban: 08°W. Környezete közepes magasságú dombvidék, 20 km sugarú körön belül a legmagasabb pont 995 m (200°-ra a repülőtértől). A repülőtér 110°—290° Irányú főfutópályája 1420 m, felülete beton, míg a 180°—360° Irányú 800 m hosszú pálya felülete füves. Környezetének éghajlatát a Vizcayai-öböl közelsége befolyásolja, mely egyébként hírhedt viharairól. A tengerpart évi csapadéka 1600 mm, nyara mérsékelten meleg, 18—21 C átlaghőmérséklettel. (K. J.)

Next