Repülés, 1972 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Huszonöt év a magyar repülés szolgálatában Lapunk januári száma címlapján — szerényen meghúzódva — az áll, hogy „25 év". Nem véletlenül írtam le azt a szót, hogy „szerényen", mert a „REPÜLÉS" — a Magyar Honvédelmi Szövetség szaklapja megindulásától kezdve, szerény lehetőségeivel, de mindig céltudatosan, sajátos eszközeivel igyekezett segíteni azoknak acéloknak a megvalósítását, amelyek a repülők és ejtőernyősök nevelése és felkészítése, az e szakágban folyó sporttevékenység szervezése, végrehajtása terén feladatul lett elénk állítva. Az évek mint a filmkockák peregtek le. A „REPÜLÉS” korábbi évkönyveit visszalapozva, elénk tárul a felszabadulást követő évek sok mozzanata, eseménye, epizódja, tükröződik benne a repülés és ejtőernyőzés egész történelme. Végig tudjuk követni a repülők és ejtőernyősök életének eredményeit, megtorpanásait, kudarcait. A lap tájékoztatott, bírált és irányt mutatott. Fóruma volt a bevált jó tapasztalatok átadásának. Bepillantási lehetőséget biztosított a világ technikai fejlődésébe, ami a repülést illetően hallatlan dinamikus volt ezen időszak alatt. 1962-től rendszeresen foglalkozott az űrrepüléssel, az e téren elért sikerek ismertetésével. A 25. évfolyamig tehát nagy utat tett meg a „REPÜLÉS", jól szolgálta az ügyet, és ezt az érdemét nem csökkenti az sem, hogy az évek során több bírálat, tartalmi színvonal javítását célzó jogos, jószándékú észrevétel hangzott el, amit a szerkesztő bizottságnak figyelembe kellett, illetve kell venni. A huszonötödik évforduló évében és azt követően is azt várjuk a laptól, szerkesztőjétől és szerkesztő bizottságától, hogy éljen együtt a mozgalommal, keresse, kutassa az olvasók igényeit és azt a lehetőség határain belül érvényesítse a megjelenő írásokban, képekben. Törekedjenek a lap minőségének további javítására. Legyen a „REPÜLÉS" a repülő és ejtőernyős klubjainak szócsöve, életének részese, a klubok tagságának kollektív nevelője, e szép és nemes szakágak állandó propagandistája. Köszöntjük a huszonöt éves „REPÜLÉS”-t, szerkesztőjét és szerkesztő bizottságát, a Valamennyieknek további sikereket, erőt és egészséget kívánok. RÉTI ANTAL a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkárhelyettese A nemzetközi vitorlázórepülő élet aktuális kérdéseit tárgyalta a FAI Nemzetközi Vitorlázórepülő Bizottsága (C. I. V. V.) 1971. november 12-én Párizsban megtartott értekezlete. Az értekezletet A. Gehringer úr (svájc), a bizottság elnöke nyitotta meg és vezette a napirendi pontokban kialakult vitát. A napirenden szereplő témákat a vezetőség készítette elő. A bizottság vezetőségének tagjai a nemzetközi vitorlázórepülés közismert személyei: W. Gradjean (Belgium), dr. B. Jancelewicz (Lengyelország), S. Kunz (NSZK), P. Morelli (Olaszország) és Ann Welch asszony (Anglia). Dr. Bohdan Jancelewicz 1971-ben kezdte meg tevékenységét a vezetőségben. Mindazok akik a szocialista országok versenyén Dunakeszin részt vettek, a lengyel csapat kapitányaként közreműködő Jancelewiczet személyesen is megismerhették. Munkáját nagy lelkesedéssel és szakmai hozzáértéssel végzi. A Magyar Repülő Szövetséget Szalma János képviselte. A konferencia közérdekű kérdéseiről a következőkben adunk tájékoztatást. Kiadásra került a vitorlázórepülés nemzetközi szabályait tartalmazó sportkódex. Ezzel a kiadvánnyal a korábbi években a sport területén felmerült számos vitatott kérdésre választ adott a Nemzetközi Vitorlázórepülő Bizottság. A hetedik fejezet az ezüst-, arany- és gyémántkoszorúval kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. 1972-től kezdődően hazánkban is e szabályok figyelembevételével kerülnek kiadásra a teljesítmény-jelvények, ezért a sportkódex hetedik fejezetét részletesen ismertetjük. 7. A VITORLÁZÓREPÜLŐK NEMZETKÖZI FAI JELVÉNYEI 7. 1. A FAI JELVÉNYEK ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA. A FAI jelvények (teljesítményvizsgák: ezüst-, arany- és gyémántkoszorú) a teljesítmény repülések egyegy fokozatai, amelyeket nem kell megújítani. A feltételek azonban minden országban egyformák. 7. 2. A REPÜLÉSEK ELLENŐRZÉSE A vizsgarepüléseket sportbíróknak kell ellenőrizni, igazolni és a repüléseknek ki kell elégíteni az időtartam, magasság és távolságrepülésre vonatkozó sportszabályokat. 7. 3. TELJESÍTMÉNYVIZSGÁK FELTÉTELEI 7. 3.1. Ezüstkoszorú Távolság: legalább 50 km-es távolságrepülés. Időtartam: legalább 5 óra időtartamrepülés. Magasság: 1000 m-es relatív magasság teljesítése. 7. 3. 2. Aranykoszorú Távolság: legalább 300 km-es távolságrepülés. Időtartam: legalább 5 óra időtartamrepülés. Magasság: 3000 m-es relatív magasság. 7. 3. 3. Gyémántkoszorú 3 gyémánt feltétel van. Távolság: legalább 500 km-es távolságrepülés. Céltávolság: legalább 300 km-es zártpályás (háromszög vagy hurok) repülés. Magasság: 5000 m-es relatív magasság. (Megjegyzés: Csak:1% gyémánt szerezhető meg függetlenül attól, hogy a feltételek időről időre megváltoznak). A gyémántokat az ezüst- vagy aranykoszorús jelvényen lehet viselni. 7. 3. 4. 1000 km-es diploma A FAI speciális diplomát adományoz azoknak a pilótáknak, akik 1000 km, vagy ennél hosszabb távolságot repültek. 7.3.5. A teljesítmény-jelvények időtartam, magasság és távolságrepülési feltételeinek táblázata: a) egyenes vonalú távolságrepülés b) tört vonalú távolságrepülés c) háromszög távolságrepülés d) hurokrepülés MEGJEGYZÉS: 1. A tört vonalú pályának egy fordulópontja lehet, de nem szükséges, hogy a távrepülés céltávrepülés legyen. 2. A háromszög oldalainak hossza tetszőleges lehet, de nem szükséges, hogy a 28®/# feltételt kielégítse (mint pl. rekordok esetében). 3. Arany, vagy gyémánt távolságnak el lehet fogadni a nem befejezett zártpályás távolságrepüléseket is, feltéve, hogy a vitorlázórepülő legalább 300 km, ill. 500 km-t repült és az a hely, ahol leszállt, a pálya utolsó szakaszának (szárának) vonalától legfeljebb 10 km-re fekszik. 4. Abban az esetben, ha valaki az ezüstkoszorú távolságrepülését úgy hajtotta végre, hogy az az arany, vagy gyémánt jelvény feltételét is kielégíti, a távolságrepülés beszámítható az ezüstjelvénybe, annak ellenére, hogy ahhoz egyenes vonalú repülés szükséges. 7. 4. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 7.4.1. A pilótának minden egyes alkalommal egyedül kell lenni a gépben. 7.4.2. Egy repülés beszámítható bármelyik jelvényhez, vagy gyémánthoz, ha a szükséges követelményt kielégíti. 7. 4.3. Minden egyes vizsgarepülésnél egy alkalmas és működő barográfot kell vinni, kivéve az 5 órás helyi repüléseket, amelyek állandó megfigyelés (ellenőrzés) alatt állnak. 7. 4. 4. A jelvények nyilvántartása : A Magyar Repülő Szövetség azokról a vizsgarepülésekről, amelyek érvényesek nyilvántartást vezet. A FAI a gyémántkoszorús vitorlázórepülőkről vezet nyilvántartást. A nyilvántartásba vétel dátuma a harmadik gyémántfeltétel teljesítésének napja. A gyémántkoszorúsok névsorát a tárgy évi FAI évkönyv tartalmazza. A sportkódex 10. fejezete a standard és a szabadosztályú gépek jellemző méreteinek és elvi szerkezeti megoldásainak előírásait tartalmazza. Ezek az előírások a sport területéről átnyúlnak a tervezők érdeklődési körébe is. Legfontosabb tudnivalók a következők: Standard gépnek a fesztávolsága legfeljebb 15 méter lehet, különböző rendszerű féklapokat lehet alkalmazni, de azok semmilyen helyzetben sem növelhetik a felhajtóerőt (magyarázatképpen megemlítjük, hogy az utóbbi években heves vitákat váltottak ki a kilépő és féklapok; a futókerék méretei: 300 mm átmérő, 100 mm szélesség; a levegőben a vízballasztot nem szabályozhatja, azaz a tartályból a vizet repülés köz(Folytatás a 9. oldalon) Ezfist Arany Gyémánt Időtartam 5 óra 5 óra Magasság 1000 m 3000 m 5000 m Cél— — 300 km-es zártpályás távolságrepülés Távolság 50 km 300 km 500 km 3