Repülés, 1978 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

IL—86 AEROFLOT RÉSZÉRE. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulóján az AERO­­FLOT-ot ellátták az első Iljusin 86 óriásgép sorozattal. Az új gép négy hajtóművel rendelkezik, 150 ülőhellyel hatótáva 1000 km, se­bessége 950 km rá. Az utas először egy alsó fedélzetbe lép be, ahol poggyászát saját maga helyezi el boxokban, ami meggyorsítja az eligazítást. Majd egy lépcsőn fel­megy a felső fedélzetre. (AP) MEZŐGAZDASÁGI REPÜLÉS. Az NDK mezőgazdasági repülése 165 repülőgéppel és helikopterrel rendelkezik. 1976-ban 3,2 millió hektárt dolgoztak meg a levegő­ből. Ehhez naponta majdnem 155 darab Z—37 típusú repülőgép, és 9 darab Ka—26 típusú helikopter volt bevetve. 1977-ben növelték a teljesítményt. A Z—37-esek szá­mát 170-re növelték. Ezzel a gép­állománnyal az NDK mezőgazda­­sági repülése 3,5 millió hektárt tudott megművelni. (URANIA) TÖBB PÉNZ LÉGIB­ALES­ETEK­NÉL. Az Amerikai Polgári Légi­­forgalmi Hivatal a nemzetközi légiutas-forgalomban — ameny­­nyib­en az az USA-t érinti — a biztosítási védelem növelését ter­vezi. A szavatossági határt 75 000 dollárról, 200 000 dollárra akarják emelni. A jobb biztosítási védel­met úgy finanszíroznák, hogy a nemzetközi forgalomban minden jegy árához két dollár pótdíjat számítanának fel. (Frankfurter A. Z.) A LÉGIFORGALMI TÁRSASÁ­GOK nemzetközi szervezete el­határozta, hogy a jövőben az utasoknak nevüket és lakcímüket is fel kell tüntetni a bőröndjei­ken. Erre nem biztonsági okok­ból van szükség, hanem kizáró­lag arra, hogy a megérkezéskor gyorsabban oszthassák szét a csomagokat. (C. S. Monitor) A QUANTA8 légiforgalmi társa­ság az ausztráliai turistáknak le­hetőséget nyújt a Déli­­ark átre­­pülésére. A körrepülés időtarta­ma mintegy 11 óra. A gép csu­pán 500 méter magasságban re­pül el a jéghegyek fölött. (HOBBY) LÉGIFORGALMI INFORMÁCIÓK. A svájci rádió és tv a napi hí­rek keretén belül tájékoztatja a jövőben a légiutasokat az időjá­rás okozta esetleges késésekről, átírányítá­sokról, valamint egyes járatok törléséről. A helyzet nor­malizálásáról is tájékoztatják a légiutasokat. (D­D­P) ÚJ LÉGIKIKÖTŐ. Felavatták az új nemzetközi Landvetter légiki­kötőt, mely az elavult Torslanda helyett a nyugati svéd Göteborgot szolgálja ki. Évi kapacitása 4 millió utas, és 110 000 tonna fu­var, 3,3 km hosszú gurulópályája minden géptípus felvételére al­kalmas. Az építési és felszerelé­si költségek 600 millió svéd koro­nára rúgnak. Az utasokat olyan autóbuszok szállítják a repülő­géphez, melyek a légiutasokat törzsmagasságig felemelik úgy, hogy azok közvetlenül a gépbe szállhatnak be. A korszerű le­szállási rendszer lehetővé teszi a leszállást 400 m-es vízszintes, és 30 m-es függőleges látótávol­ság mellett. (Nachrichten aus Schweden) LEZUHANT Ausztriában, Liezen közelében egy vitorlázó repülő­gép. A gépet Harro Wödl, egyko­ri osztrák világ- és országos vi­­torlázórepülő-bajnok vezette, aki halálos sérüléseket szenvedett. Egy iskolaigazgató, aki vele re­pült, túlélte a balesetet. Szerinte Wödl körözve repült, hogy ma­gasságot nyerjen. Eközben hirte­len zuhanórepülésbe került, és keményen a talajba ütközött. (Volksstimme) ÖSSZEÜTKÖZÉS. Dél-Németor­­szágban a „Carbon Edge” had­gyakorlaton a NATO két ameri­kai Phantom típusú vadászgépe összeütközött és lezuhant. Mind a négy pilóta katapultált. Az egyik életét vesztette, kettő könnyebb sérüléseket szenvedett, egy sértetlen maradt. Az összeüt­közés sűrű ködben történt. (A P) KATONAI DÍSZSZEMLE KAIRÓ­BAN. Az egyiptomi fővárosban az októberi háború negyedik év­fordulóján katonai díszszemlét rendeztek, melynek fénypontja a légierők felvonulása volt. Míg— 17, —21 és —23 típusú vadászgé­pek, Tu-bombázók, francia gyár­tású Mirage—H1 vadászok, brit harci helikopterek, francia Ga­­zelle-helikopterek, valamint ne­héz szállítógépek — szovjet AN­­TONOV-ok, és amerikai HERCU­­LES-ek — zúgtak el a nézők fe­je fölött. (Basier Zeitung) PILÓTANŐK AZ USA-LÉGIERŐ­­BEN. Az amerikai légierő tíz el­ső pilótanője megkapta egyévi kiképzés után a pilótaigazol­­ványt. A pilótanőket nem harci­­gépeken vetik be, csupán szállí­tógépeken, tartálygépeken, ki­képző- és betegszállító gépeken kerülnek alkalmazásra. A tanfo­lyamon húsz nő vett részt. Tíz megkapta diplomáját, hat foly­tatja a kiképzést, egy kilépett és négyet kizártak. (S­D A) BOMBARIADÓ. Hamis bomba­riadó miatt a PanAm egyik Jum­­bója, mely San Franciscóból To­kióba tartott, kénytelen volt a kanadai Vancouverben leszállni. Közvetlenül a start után a gép egyik toalettjében írásbeli üzene­tet találtak, mely szerint a gép fedélzetén nyolc bombát rejtettek el. A Vancouveri légikikötőben megejtett vizsgálat során azon­ban bombákat nem találtak. Nyilván csupán rossz tréfáról volt szó. (Volksstimme) NEOFASISZTÁK SZERVEZTE REPÜLŐGÉP LEZUHANÁS. Az olasz rendőrség megállapítása szerint egy, a maffiával szövet­kezett neofasiszta titkos szervezet felelős azért a légikatasztrófáért, mely 1972. május 5-én Palermo közelében több, mint 100 halottat követelt. (Volksstimme—Euro­­peo) MEGROHAMOZTÁK A REPÜLŐ­GÉPET. A párizsi Orly kikötő­ben a francia rendőrség roham­mal vetett véget egy hét fis fél­órás szöktetési drámának. Ártal­matlanná tették a légikalózt, aki az AIR INTER egy Caravelle-jét Párizs és Lyon között fegyveres erőszakkal hatalmába kerítette, és Orlyba való visszatérésre kényszerítette. A kalóz, aki egy pisztollyal és egy kézigránáttal volt felszerelve, a rádióban poli­tikai üzenetet akart felolvastat­ni. (AP) PÁRIZS ÉS TOKIO között akar az AIR FRANCE a CONCORDE- dal repülni. Moszkvával már tár­gyalások folynak a Szovjetunió területe fölötti átrepülés engedé­lyezéséről. (Basler Zeitung) CONCORDE-REAKCIÓK. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy engedélyezik a brit—francia CONCORDE leszál­lását a New York-i Kennedy lé­gikikötőben. Ez a döntés Nagy- Britanniában és Franciaország­ban megelégedést és optimizmust váltott ki. Mind a britek, mind a franciák október 19-én próba­­repülést végeztek New Yorkba, és 1977. november 22-én megindí­tották a rendszeres légiforgalmat. (AP) A CONCORDE az elmúlt évben a British Airways-nek 8,5 millió font veszteséget okozott. Míg az angol tervezés napi 7,5 repült órából indult ki, a gép ténylege­sen naponként csak egy órát re­pült. A francia Concorde helyze­te hasonló. Mindkét állami légi­­forgalmi vállalat beismerte, hogy „a Concorde építése és üzemelte­tése nem gazdaságos, a gép el­lopja a hangsebesség alatti légi­­flották utasait”. A helyzeten az­ USA-repülések nem fognak je­lentősen változtatni. (Frankfur­ter A. Z.) A SWISSAIR GYORSCSOMAG­­SZOLGÁLATA. A SWISSAIR a múlt év október 31-én gyorsszol­gálatot vezetett be kiscsomagok részére Európa és az USA között. A csomagok mintegy 30 órán be­lül elérik a címzetteket. Ez az új szolgáltatás az USA 130 városára, és azok környékére vonatkozik. A csomagokat délelőtt veszik át a felvevőhelyeken Svájcban, az NSZK-ban, Franciaországban, Ausztriában, Olaszországban, va­lamint Nagy-Britanniában, és Zürichbe hozzák őket. Onnan a délben induló DC—10-zel Boston­ba repülnek, ahonnan azután kisrepülőgépek szállítják őket 75 légikikötőbe. Onnan azután más­nap tehergépkocsikon szállítják a csomagokat a címzettekhez. Az új szolgáltatás mindenekelőtt ok­mányok, tartalékalkatrészek, gyógyszerek szállítására alkal­mas. (Basler Zeitung) OLCSÓ REPÜLÉS. A Laker Air­ways angol légiforgalmi társaság SKYTRAIN (ŰRVONAT) elneve­zéssel megindította az eddig leg­olcsóbb légivonalat London-Gatt­wick és New York között. A for­galmat DC—10 bonyolítja le. A jegy ára odafelé 39 font, vissza­felé 135 dollár, fedélzeti ellátás nélkül. Jegyelőrendelés nincs. Az utasok az érkezés sorrendjében válthatják meg a jegyet. Egye­lőre egy gép indul naponként, a közeljövőben egy második gép beállítását tervezik. Az első gép 1977. szeptember 26-án indult. Az­ utasok már két nappal korábban sort álltak jegyért. Az első női utas három napig táborozott a légikikötőben, hogy le ne marad­jon. A gépen 345 ülőhely van. A legnagyobb meglepetésre, az el­ső útra csak 268 utas jelentkezett. Ennek ellenére az első út 2100 font nyereséget eredményezett. Az első hét tiszta nyeresége 35 000 dollár volt, öszesen 3416 utast szállítottak. (AP) JETSAVE, az észak-atlanti repü­lések egyik legnagyobb szerve­zője, a következő évre repülése­ket tervez Londonból New York­ba és vissza, 100 fontért. Ezekre a charterrepülésekre jóval az In­dulás előtt kell majd jegyet ren­delni. (Basler Zeitung) HALKABB REPÜLŐGÉPEK. A McDonnel—Douglas üzemek elha­tározták a DC—9—80 típusú gép építését, miután legkevesebb 50 rendelés befutott. A SWISSAIR 15 ilyen gépet rendel. A gépek ára mintegy 727 millió svájci frankra rúg. Ez a gép lényege­sen halkabb, mint a jelenlegi DC—9—51. Törzse 4,4 méterrel hosszabb, ennélfogva az ülőhely­kapacitás 120-ról 135-re növelhe­tő. A hatótáv 2200 kilométerre növekszik. Európában az új ver­zió iránt az Austrian Airlines is érdeklődik. (TAT) KOZMIKUS PALACKPOSTA. Mint ismeretes, a VOYAGER űr­szondák rézlapra elektronikusan tárolt „üdvözleteket a Földről” visznek magukkal. A két szonda az intersztelláris űrben 1 km/mp sebességgel száguld. A legköze­lebbi csillagrendszer a szondák útján mintegy nyolc fényév tá­volságra van. Az­ utazási idő te­hát 2,4 millió esztendő! Felfedez­­hetők-e egyáltalán a szondák? Még akkor is, ha már ebben az első naprendszerben értelmes lé­nyek élnének, az a valószínűség, hogy a csupán 3,3 m nagyságú szondákat felfedezzék, a nullával egyenlő, tekintve, hogy a terület sok milliárd kilométer átmérőjű. Ha mégis bekövetkezne az az alig feltehető véletlen, hogy a tá­rolólap értelmes élőlények kezé­be kerül, akkor felmerülnek a következő kérdések: képesek-e ezek az élőlények hangokat és képeket a nálun­k használatos frekvenciák és hullámhosszak tartományában felvenni, és ha igen, képesek-e azokat megérte­ni? (Basler Zeitung) A HELIOS—2 NAPSZONDA jú­lius 13-én pontosan egy és fél évig volt a világűrben. Ekkor a szonda röviddel harmadik Nap­megkerülése előtt állt. Már egy évvel korábban túllépte tervezett 18 hónapos élettartamát. A szon­da a Napot 43,5 millió kilométer­re közelíti meg, miközben ez űr­járműre beható hősugárzás meg­közelíti a földi értékek tizenkét­szeresét. (HOBBY) KFIR-EK AUSZTRIÁNAK, Was­hingtoni jelentés szerint az USA- nak nincsen kifogása az ellen, hogy izraeli KFIR elfogóvadászo­kat,­ és svéd VIGGEN-eket szál­lítsanak Ausztriának. (Volks­­stimme) KOFFER-LIMIT. A tengerentúli vonalakon megszűnik a 20 kilo­grammos szabadpoggyász. A jö­vőben a turistaosztály minden utasa csak egy poggyászdarabot adhat fel. A súly a nagy gépe­ken már nem játszik szerepet. Egy további kis poggyászdarabot a fülkében lehet elhelyezni. A feleslegessé váló méréssel sze­mélyzetet takarítanak meg, és gyorsítják az eligazítást. Egy má­sodik koffer a jövőben az Euró­pa—USA-vonalon külön 40—50 dollárba kerül. (HOBBY) H­ÍREK

Next