Repülés, 1982 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
A KÖZEL-KELET REPÜLŐ SZEMME A közel-keleti térség már hosszú idő óta a világ egyik legveszélyesebb háborús „tűzfészke”, ahol a második világháború óta már négy izraeli—arab háború zajlott le (1948, 1956, 1967, 1973), és jelenleg is folyik a libanoni polgárháború. Az állandó közel-keleti feszültség fő okai: a palesztin kérdés megoldatlansága, Izrael agresszív, területrabló viselkedése, az arab egység hiánya, az amerikai imperializmus beavatkozó politikája. Ez utóbbi végső soron egyetlen kérdés, az olaj körül forog. Egyiptom politikai fordulata és az 1979. 03. 26-án megkötött Camp David-i amerikai—izraeliegyiptomi különalku (amelynek végrehajtása most van folyamatban) nem a helyzet rendezésének irányában hat, hanem ellenkezőleg, még jobban bonyolítja még veszélyesebbé teszi a helyzetet Közel-Keleten; egyre több, egyre korszerűbb fegyverzet halmozódik fel. Egyes — nem megerősített — hírek szerint Izrael már atomfegyverrel is rendelkezik. A közel-keleti államok közül csak Izraelnek van saját harci repülőgép gyártása. Repülő szemmel nézve: a közel keleti államok légierőinél kettős folyamat megy végbe: — egyrészt nagymértékben növekszik a harci repülőgépek és helikopterek mennyisége; — másrészt átalakul az összetétele: a szovjet gyártmányú repülőgépek aránya csökken, az amerikai gyártmányú gépek típusa és számszerű mennyisége is nő. Az egyes államok légierőinek jellemzése EGYIPTOM Légierejének létszáma 27 000 fő és összesen 361 harci repülőgép. A legvegyesebb összetételű az egyiptomi légierő: szovjet, amerikai és kínai gyártású harci repülőgépekkel rendelkezik. Ezek közül a szovjet típusú repülőgépek nagy része nem hadrafogható az alkatrészhiány, a szovjet szakemberek segítségének és a javító-karbantartó kapacitás hiánya miatt. A Camp David-i különalkuhoz kapcsolódó amerikai segítség következtében egyre nő az amerikai harci repülőgépek száma és aránya, ugyanakkor az egyiptomi pilóták és technikai személyzet kiképzettsége ezekre a típusokra még nem kielégítő. Ezen tényezők együttes hatása miatt az egyiptomi légierő harcképessége ma sokkal gyengébb, mint korábban volt. (Legerősebb az 1973. évi háborút megelőzően volt.) Az egyiptomi pilóták közül csak kevésnek van némi harci tapasztalata. Ennek oka az, hogy a legutóbbi háborúban (1973) a támadó izraeli repülőgépek ellen Egyiptom részéről főleg a légvédelmi rakétacsapatok harcoltak, a légierőt az egyiptomiak csak ritkán merték bevetni. IZRAEL Jelenleg a legerősebb légierővel rendelkezik Közel-Keleten. Létszáma 28 000 fő összesen 477 harci repülőgéppel. Gépállománya amerikai, francia és saját típusú gépekből áll. Pilótái magasan képzettek, harci tapasztalatokkal rendelkeznek, harci moráljuk megfelel Izrael agresszív politikájának. Egyre nő a legkorszerűbb amerikai repülőgépek (F—15, F—16) száma. SZÍRIA Légierejének létszáma 25 000 fő és összesen 395 harci repülőgép. Kizárólag szovjet típusú repülőgépekből áll, melyek legalább annyira korszerűek, mint az Izraelben levő amerikai típusok, ami a 3. sz. táblázatból is kitűnik. Pilótái jól képzettek, harci tapasztalatokkal rendelkeznek, de a harci morálra az arab politika felemás volta rányomja a bélyegét. JORDÁNIA Légierejének létszáma 7000 fő és összesen 58 harci repülőgép. Légiereje viszonylag gyenge. A Franciaországtól megrendelt Mirage F.1 vadászgépek még korszerűnek mondhatók, de sem a szovjet MiG—25-tel, sem az amerikai F—15-tel nem vehetik fel a versenyt. A jordániai pilótáknak csak nagyon kis része rendelkezik némi harci tapasztalattal. szaúd-arábia Légierejének létszáma 14 500 fő. A 132 db amerikai és angol gyártmányú repülőgépek már elavultak, a megrendelt F–15-ök viszont még az USA- ban is a legkorszerűbbek. Pilótáiknak nincs harci tapasztalata és a szaúdi politikának megfelelően harci moráljuk is feltehetően ingadozó. LIBIA Viszonylag erős és korszerű légierővel rendelkezik. Létszáma 4000 fő és összesen 287 harci repülőgép. A gépek szovjet és francia eredetűek vegyesen. Pilótáinak harci tapasztalatai nincsenek. SZUDÁN Légiereje a felsorolt országok között a leggyengébb. Létszáma 1500 fő és mindössze 36 db, részben elavult harci repülőgép. Pilótáinak nincsenek harci tapasztalatai. LIBANONNAld gyakoratilag nincs légiereje. Az egyes államok" típusmegoszlását az 1. sz. ábra tartalmazza. A közel-keleti térség földrajzi és éghajlati viszonyai a légierők számára igen kedvezőek. Az év szinte teljes periódusában száraz, tiszta idő van, ami a pilóták számára nemcsak a jó repülési viszonyok közötti tájékozódást, hanem a célkeresést is nagymértékben megkönnyíti. A terepviszonyok (nagyrészt egyhangú sivatag) megnehezítik a földi csapatok, a harci technika és a stabil objektumok álcázását és rejtését, szó szerint „kiteszik” ezeket a légierő támadásának. A közel-keleti hadszíntér leginkább ebből a szempontból tér el az európai, méginkább a vietnami hadszíntér sajátosságaitól. Az éghajlati és terepviszonyok ilyen együttes kedvező hatásának volt tulajdonítható — többek között —, hogy a közel-keleti háborúkban a légierő csapásai mindig rendkívül hatásosak voltak. A közel-keleti éghajlati és terepviszonyok — a fenti sajátosságaikból kifolyólag — kiválóan alkalmasak a kismagasságú, sőt egészen földközeli repülésekre, valamint az elektro-optikai berendezések és fegyverek alkalmazására. Közülük csak egyet, a lézer-technikát emeljük ki. A szinte állandóan tiszta légköri viszonyok, a növényzet és más zavaró tényezők hiánya jó körülményeket biztosít a korszerű harci repülőgépeken rendszeresített lézer-távmérők, lézerkeresők és lézervezérlésű bombák, irányított lövedékek alkalmazására. De ugyanez vonatkozik a „klasszikus” infravezérlésű L-L osztályú rakéták alkalmazására is. Köztudott, hogy az ilyen rakétákat csak kedvező időjárási viszonyok között lehet alkalmazni. Ezért például a vietnami hadszíntéren az amerikai repülők arra kényszerültek, hogy az infravörös vezérlésű rakéták mellé mindig függesszenek rádiólokátor-vezérlésű rakétát is, amit bonyolult időben is alkalmazhattak. Ilyen „kettőségre” a Közel-Keleten a legritkább esetben van szükség. A géptípusok összehasonlítása Jelenleg — és méginkább a közeljövőben — a közel-keleti államok rendelkezésére álló repülőgépek a világ élvonalbeli repülőgép-technikáját képviselik. Ugyanez érvényes a fedélzeti fegyverzetre is. Ez egyúttal a 3