Repülés, 1988 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
A Magyar Néphadsereg Művelődési Háza adott otthont az MHSZ repülő szakág 1987. évi aktívaértekezletének, amelyen részt vettek a Repülőfőnökség munkatársai, a repülőterek, a repülőklubok függetlenített és társadalmi vezetői. Az elnökségben foglalt helyet Urbán József ezredes, az MN repülőfőnök-helyettese, a Légügyi Igazgatóság részéről Kastély Sándor és Kovács Pál, valamint Rováriusz László őrnagy a BM Légirendészettől. Az értekezletet Szepesi József ezredes, az MHSZ OK repülőfőnöke nyitotta meg, aki elmondotta, hogy az elvégzett munka értékelésén túlmenően különös hangsúlyt kell fektetni a repülésbiztonság és a vele összefüggő problémakör vizsgálatára, valamint a katonai repülőgép-vezetői előképzés kérdéseire. Ez utóbbi témakörhöz csatlakozott jelentésével Matuz István repülési alosztályvezető, aki részletesen ismertette a katonai repülőgép- és helikoptervezető növendékjelölt-képzés területén az év folyamán végzett munkát. Elmondta, hogy a repülés megszerettetése, a szorosabb pályához kötődés érdekében az idei tanévtől elkezdődik a négy év időtartamú előképzés, amely során már a középiskolák első osztályos tanulói elkezdhetik a repülést vitorlázógéppel. Az alosztályvezető beszámolt még a vitorlázó és motoros sportrepülés eredményeiről, feladatairól, a társadalmi és függetlenített repülőgépvezető-képzésről, edzőtáborokról, a honvédelmi napok, repülőbemutatók végrehajtásáról, a klubok munkájának értékeléséről. Buchmüller József őrnagy, ejtőernyős alosztályvezető mindenekelőtt arról adott számot, hogy az 1987. évi feladatok végrehajtásánál a korábban elért eredmények szinten tartása, a minőségi mutatók javítása volt a cél. Az alapfokú (sorköteles) képzés területén az előirányzott tervet meghaladta a teljesítés. Szólt a kluboknál az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságokról. Örvendetes tényként említette, hogy az év nagy versenyein a fiatal sportolók közül többen is sikeresen törtek be az élmezőnybe, helyet biztosítva maguknak még a válogatott keretben is. A feladatszabásnál aláhúzta: kiemelt figyelmet kell fordítani az ejtőernyőzés biztonságának fokozására. Dr. Ordódy Márton, kisgépes csoportvezető a sárkányrepülés helyzetéről tájékoztatott. Szót emelt a repülési fegyelem szigorú betartása és betarttatása mellett, tekintve, hogy a sportág sajátosságai fokozott lehetőséget nyújtanak a „kalózkodásra”. Arról is beszámolt, hogy első fokon a légivontatás és másodfokon a csörlés megnyitotta az utat a síkvidéki gyalogos sárkányozás előtt. Ebben olyan úttörő szerepet vállaltunk, amit külföldön is elismernek. A magyar sárkányrepülés továbbra is őrzi elvi irányító szerepét a sportág nemzetközi berkeiben. Liska Gyula százados, műszaki alosztályvezető a repülő szakág technikai bázisáról, a meglevő géppark kihasználásáról, üzemeltetéséről és karbantartásáról számolt be. Utalt arra, hogy az év folyamán milyen komoly problémák vetődtek fel a kétkormányos kiképző vitorlázógépekkel kapcsolatban. Említést tett az új gépek beszerzésére vonatkozó tervekről, felhívta a figyelmet az ésszerűbb anyaggazdálkodásra is. Schuller István, a repülésbiztonsági csoport vezetője egyebek között elmondta, hogy az elmúlt öt esztendő átlagát tekintve a repesemények száma hozzávetőlegesen azonos, 50 körül mozog. Ezeknek mintegy negyede sorolható a súlyos események közé. Jelentős pozitív változás, hogy 1987-ben csak egy katasztrófa történt. A csoportvezető rámutatott, hogy a legtöbb esemény az ugrók és a légijármű-vezetők hibás tevékenysége miatt következett be. A fő ok: a nem kielégítő felkészülés és felkészítés. Ezért nyomatékosan hangsúlyozta a felkészítő szakemberek színvonalas munkájának fontosságát, az oktatók felelősségérzetének, felelősségvállalásának elengedhetetlen mivoltát. Ezen a területen nem engedhető meg semmiféle lazaság, hiszen az emberéletnél nem lehet semmi sem drágább. (Az előadók értékelő beszámolóinak főbb gondolatait következő lapszámainkban részletesebben ismertetjük.) Az értekezlet hozzászólói értékes véleményekkel, javaslatokkal egészítették ki az elhangzottakat. Jellemző volt a nyílt, nagyon őszinte hangnem. Nem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy minden valószínűség szerint fokozott nehézségek elé néznek a repülőklubok. Bár az akarat és a jó szándék nem hiányzik, nagyon sok még a kérdőjel és a negatív előjel a jövőt illetően. Szepesi József ezredes zárszavában meleg köszönetet mondott a jelenlevőknek, akik az év folyamán több ezer embernek tették lehetővé, hogy a repülés felejthetetlen élményében részesüljenek. Hangsúlyozta, hogy a hangárok a nehezedő feltételek közepette sem lesznek zárva. Emlékeztetett, hogy az 1988-as év különleges esztendő, amelynek ünnepei és hétköznapjai az MHSZ megalakulásának 40. évfordulója jegyében zajlanak. Arra kérte a klubokat, hogy ennek szellemében tartsák meg éves közgyűléseiket és végezzék egész évi teendőiket.