Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)

P - Puskarakéta - Puskás - Puskások - Puskavessző - Puskin - Pustara Ada - Pustara Bankovci - Pustara Gjeletovci - Pustara Ivanci - Pustara Klisa - Pustara Laze - Pustara Lipovaca - Pustara Ljukovo - Pustara Palača - Pusterla - Pustertal

Puskarakéta — 766 — Puskarakéta, az elöltöltő fegyverek gyújtó­lövedéke, amely 2­5 űrméret hosszú, gyújtóelegy­gyel töltött, hegyén ólomsúllyal ellátott és több­szörösen megfúrt rézhüvelyből állott. Foss szer­kesztette és rövid ideig Németországban­ volt használatos. Puskás Tivadar, föltaláló, szül. Erdélyben 1845., megh. Budapesten 1893 márc. 17. Tanul­mányait a Theresianumban elvégezvén, Lon­donba ment, ahol egy vasútépítő cég szolgálatába lépett, melynek képviseletében vezette a hetve­nes években a magyar északkeleti vasutak épít­kezését, majd 1875. Amerikába ment s a Colorado államban fölfedezett ezüstbányákat megvette. New Yorkban megismerkedett Edisonnal, ki mun­katársává fogadta. P. több évig dolgozott a vi­lághírű feltalálóval, kit a párisi világkiállításon ő képviselt. A kiállítás bezárásával őt választották meg a párisi telefonvállalat elnökévé, mire ő a budapesti vállalatot átengedte bátyjának, Ferenc­nek, s csak akkor jött vissza, mikor bátyja meg­halt, hogy átvegye a budapesti telefonvállalat vezetését. Rövid idővel halála előtt feltalálta a telefon-hírmondót, mely világhírűvé tette nevét. Puskások, az erdélyi jogban nemesek, kik 1667. és 1668. a «fiskális jogászokból nobilizáltat­tak» s törvényes maradékaik. L. még Pixidarii. Puskavessző. Az elültöltő puskák megtöltésére használt hengeres vessző. Eleinte fából készítet­ték, később a XVII. sz.-ban vasból s az eddig kó­nikus alak helyett hengerszerüvé alakították. A hátultöltő puskák P.-je a fegyver tisztítására és a beszorult töltény kiverésére szolgál. Puskin, Alekszandr Szergejevics, orosz költő, szül. Moszkvában 1799 jún. 6. (a­ naptár máj. 26.), megh. Szent-Pétervárott 1837 febr. 10. (jan. 29.). Francia nevelésben részesült, s első verses kísér­leteit is francia nyelven írta. Elvégezvén isko­láit, a külügyminisztériumban kapott alkalma­zást, de mivel néhány szabadabban eszmélkedő verset írt, különösen pedig minthogy gyakran tett szabad gondolkozásra valló nyilatkozatokat, áthelyezték a besszarábiai, majd az odesszai hely­tartósághoz. Ez a kisebbszerű számkivetés rend­kívül előnyös hatással volt költői fejlődésére. Itt írta­ Ruslan és Ludmila c. költői beszélyét, mely hírnevét megalapította. Ezt követte a Kavkazskij pl­ennik (Kaukázusi fogoly) és Bad­ciserajskij fon­tán (Bahcsiszeráji forrás). Ugyancsak itt fogam­zott meg benne halhatatlan verses regényének, Anyegin Eugénnek alapeszméje is és itt kezdte azt megírni, ezekkel menvén át a romanticizmusra abból a pszeudoklasszikus modorból, mely akkori­ban még az orosz irodalomban uralkodott. Odesszá­ban Voroncov grófra írt szatirikus verse miatt ki kellett lépnie a szolgálatból smihajlovói birtokára mennie, hol hosszabb időre internálták. Itt írta Cigányok c. poémáját; itt kezdte el Boris Godunov drámáját is, amely azonban befejezetlenül ma­radt. Ugyancsak itt írta tréfás elbeszélő költe­ményét, Nulin grófot. A mihajlovói internálás nem tartott sokáig, I. Miklós cár megkoronázása alkalmából kinevezte országos hisztoriográf­usnak és megnyittatta előtte a levéltárakat. Szent-Pé­tervárra visszatérvén, fő munkáját, Anyégin Eugén c. verses regényét rendezte sajtó alá(Szent-Pétervár 1826). 1831-től kezdve P. állandóan Szent-Pétervárott tartózkodott s mint országos történetíró elkezdte megírni Nagy Péter történe­tét ; megírta Pugacsev lázadását (Szent-Pétervár 1843). Péterváron megházasodott s röviddel utána párbajba keveredett Hekeren Dantes Györggyel, egy külföldi diplomata fiával s a párbajban golyó­tól találva, halálosan megsebesült. Miklós cár évi 40,000 rubel járadékot rendelt hátramaradt csa­ládjának. 1880-ban szülővárosában, 1884.p pedig Szent-Pétervárott emeltek neki emléket. Összes művei először 1839—41. jelentek meg 12 kötet­ben. Legjobb a szentpétervári tud. akadémia ki­adásában megjelent: Socinenija A. S. P.-a. Művei­ből magyar fordításban megjelent: P. költői be­szélyei (ford. Cserényi Imre, Budapest 1864); Köl­temények (ford. Zilahy Imre, u. o. 1866); Anyegin Eugén (ford. Bérczy Károly, u. o. 1866, a for­dító sz­­letésének százéves évfordulójára új ki­adásokban u. o. 1920); Orosz beszélyek (ford. Fincziczky Mihály, Ungvár 1871); Orosz beszé­lyek (ford. Csepey László, Budapest 1882); A kau­kázusi fogoly (ford. ifj. Szász Károly, Kolozsvár 1883); A kapitány leánya (ford. Ambrozovics Dezső, Budapest 1896); Dubrovszky (ford. Tóth János, u. o. 1905); Pique dame (ford. Trocsányi Zoltán, u. o. 1920 és Malonyay János u.o. 1920); Hóvihar (ford. Trocsányi Zoltán, u. o. 1921). Pustara Ada, adók. Szerém várm. vukovári j.-ban, (foio) 103 magyar horvát és szerb lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Bankovci, adók. Szerém várm. szegi j.-ban, (1910) 17 szerb lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Gjeletovci, adók. Szerém várm. sidi j.-ban, (1910) 57 magyar lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Ivanci, adók. Szerém vm. sidi j.-ban, (foio) 261 magyar és német lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Klisa, adók. Szerém vm. vukovári j.-ban, (1910) 115 szerb lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Laze, adók. Szerém várm. vukovári j.-ban, (1910) 94 magyar lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Lipovaca, adók. Szerém vm. vuko­vári j.-ban, (1910) 201 magyar és horvát lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Ljukovo, adók. Szerém várm. rumai j.-ban, (Unio) 1419 magyar és német lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Palaca, adók. Szerém vm. vukovári j.-ban, (1910) 150 magyar lak. (Tr. SzHSz.) Pusterla Vilmos, milanói származású főpap, 1343—51. években pozsonyi prépost. 1345-ben VI. Kelemen pápa őt bízta meg, hogy János cseh és Kázmér lengyel (illetőleg I. Lajos magyar­ király közt békét szerezzen. 1346-ban konstantiná­polyi patriarcha, végre 1361. milanói érsek volt. Pustertal, mintegy 100 km. hosszú völgy Ti­rolban, a Hohe-Tauern, a Déltiroli Alpok és a Karni-Alpok közt. A Rienz melletti Mühlbach­tól húzódik a Mühlbachi-szoroson át, Bruneck, Wels­berg mellett a Toblachi-mezőig (1204 m.), amely a Rienz és Dráva közt vízválasztó, s a Dráva völgyében halad ezután egészen Lienzig. A Dráva völgyében van Innich­en és Sillian fürdőhely. A P. mellék völgyei: az Antholz-völgy a szép Ant­holzi-tavakkal (2055 m. magasban), a Pragsi, Ampezzo, Taufers és Deffereggen völgyek. A P. Pustertat

Next