Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)
P - Puskarakéta - Puskás - Puskások - Puskavessző - Puskin - Pustara Ada - Pustara Bankovci - Pustara Gjeletovci - Pustara Ivanci - Pustara Klisa - Pustara Laze - Pustara Lipovaca - Pustara Ljukovo - Pustara Palača - Pusterla - Pustertal
Puskarakéta — 766 — Puskarakéta, az elöltöltő fegyverek gyújtólövedéke, amely 25 űrméret hosszú, gyújtóelegygyel töltött, hegyén ólomsúllyal ellátott és többszörösen megfúrt rézhüvelyből állott. Foss szerkesztette és rövid ideig Németországban volt használatos. Puskás Tivadar, föltaláló, szül. Erdélyben 1845., megh. Budapesten 1893 márc. 17. Tanulmányait a Theresianumban elvégezvén, Londonba ment, ahol egy vasútépítő cég szolgálatába lépett, melynek képviseletében vezette a hetvenes években a magyar északkeleti vasutak építkezését, majd 1875. Amerikába ment s a Colorado államban fölfedezett ezüstbányákat megvette. New Yorkban megismerkedett Edisonnal, ki munkatársává fogadta. P. több évig dolgozott a világhírű feltalálóval, kit a párisi világkiállításon ő képviselt. A kiállítás bezárásával őt választották meg a párisi telefonvállalat elnökévé, mire ő a budapesti vállalatot átengedte bátyjának, Ferencnek, s csak akkor jött vissza, mikor bátyja meghalt, hogy átvegye a budapesti telefonvállalat vezetését. Rövid idővel halála előtt feltalálta a telefon-hírmondót, mely világhírűvé tette nevét. Puskások, az erdélyi jogban nemesek, kik 1667. és 1668. a «fiskális jogászokból nobilizáltattak» s törvényes maradékaik. L. még Pixidarii. Puskavessző. Az elültöltő puskák megtöltésére használt hengeres vessző. Eleinte fából készítették, később a XVII. sz.-ban vasból s az eddig kónikus alak helyett hengerszerüvé alakították. A hátultöltő puskák P.-je a fegyver tisztítására és a beszorult töltény kiverésére szolgál. Puskin, Alekszandr Szergejevics, orosz költő, szül. Moszkvában 1799 jún. 6. (a naptár máj. 26.), megh. Szent-Pétervárott 1837 febr. 10. (jan. 29.). Francia nevelésben részesült, s első verses kísérleteit is francia nyelven írta. Elvégezvén iskoláit, a külügyminisztériumban kapott alkalmazást, de mivel néhány szabadabban eszmélkedő verset írt, különösen pedig minthogy gyakran tett szabad gondolkozásra valló nyilatkozatokat, áthelyezték a besszarábiai, majd az odesszai helytartósághoz. Ez a kisebbszerű számkivetés rendkívül előnyös hatással volt költői fejlődésére. Itt írta Ruslan és Ludmila c. költői beszélyét, mely hírnevét megalapította. Ezt követte a Kavkazskij plennik (Kaukázusi fogoly) és Badciserajskij fontán (Bahcsiszeráji forrás). Ugyancsak itt fogamzott meg benne halhatatlan verses regényének, Anyegin Eugénnek alapeszméje is és itt kezdte azt megírni, ezekkel menvén át a romanticizmusra abból a pszeudoklasszikus modorból, mely akkoriban még az orosz irodalomban uralkodott. Odesszában Voroncov grófra írt szatirikus verse miatt ki kellett lépnie a szolgálatból smihajlovói birtokára mennie, hol hosszabb időre internálták. Itt írta Cigányok c. poémáját; itt kezdte el Boris Godunov drámáját is, amely azonban befejezetlenül maradt. Ugyancsak itt írta tréfás elbeszélő költeményét, Nulin grófot. A mihajlovói internálás nem tartott sokáig, I. Miklós cár megkoronázása alkalmából kinevezte országos hisztoriográfusnak és megnyittatta előtte a levéltárakat. Szent-Pétervárra visszatérvén, fő munkáját, Anyégin Eugén c. verses regényét rendezte sajtó alá(Szent-Pétervár 1826). 1831-től kezdve P. állandóan Szent-Pétervárott tartózkodott s mint országos történetíró elkezdte megírni Nagy Péter történetét ; megírta Pugacsev lázadását (Szent-Pétervár 1843). Péterváron megházasodott s röviddel utána párbajba keveredett Hekeren Dantes Györggyel, egy külföldi diplomata fiával s a párbajban golyótól találva, halálosan megsebesült. Miklós cár évi 40,000 rubel járadékot rendelt hátramaradt családjának. 1880-ban szülővárosában, 1884.p pedig Szent-Pétervárott emeltek neki emléket. Összes művei először 1839—41. jelentek meg 12 kötetben. Legjobb a szentpétervári tud. akadémia kiadásában megjelent: Socinenija A. S. P.-a. Műveiből magyar fordításban megjelent: P. költői beszélyei (ford. Cserényi Imre, Budapest 1864); Költemények (ford. Zilahy Imre, u. o. 1866); Anyegin Eugén (ford. Bérczy Károly, u. o. 1866, a fordító szletésének százéves évfordulójára új kiadásokban u. o. 1920); Orosz beszélyek (ford. Fincziczky Mihály, Ungvár 1871); Orosz beszélyek (ford. Csepey László, Budapest 1882); A kaukázusi fogoly (ford. ifj. Szász Károly, Kolozsvár 1883); A kapitány leánya (ford. Ambrozovics Dezső, Budapest 1896); Dubrovszky (ford. Tóth János, u. o. 1905); Pique dame (ford. Trocsányi Zoltán, u. o. 1920 és Malonyay János u.o. 1920); Hóvihar (ford. Trocsányi Zoltán, u. o. 1921). Pustara Ada, adók. Szerém várm. vukovári j.-ban, (foio) 103 magyar horvát és szerb lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Bankovci, adók. Szerém várm. szegi j.-ban, (1910) 17 szerb lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Gjeletovci, adók. Szerém várm. sidi j.-ban, (1910) 57 magyar lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Ivanci, adók. Szerém vm. sidi j.-ban, (foio) 261 magyar és német lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Klisa, adók. Szerém vm. vukovári j.-ban, (1910) 115 szerb lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Laze, adók. Szerém várm. vukovári j.-ban, (1910) 94 magyar lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Lipovaca, adók. Szerém vm. vukovári j.-ban, (1910) 201 magyar és horvát lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Ljukovo, adók. Szerém várm. rumai j.-ban, (Unio) 1419 magyar és német lak. (Tr. SzHSz.) Pustara Palaca, adók. Szerém vm. vukovári j.-ban, (1910) 150 magyar lak. (Tr. SzHSz.) Pusterla Vilmos, milanói származású főpap, 1343—51. években pozsonyi prépost. 1345-ben VI. Kelemen pápa őt bízta meg, hogy János cseh és Kázmér lengyel (illetőleg I. Lajos magyar király közt békét szerezzen. 1346-ban konstantinápolyi patriarcha, végre 1361. milanói érsek volt. Pustertal, mintegy 100 km. hosszú völgy Tirolban, a Hohe-Tauern, a Déltiroli Alpok és a Karni-Alpok közt. A Rienz melletti Mühlbachtól húzódik a Mühlbachi-szoroson át, Bruneck, Welsberg mellett a Toblachi-mezőig (1204 m.), amely a Rienz és Dráva közt vízválasztó, s a Dráva völgyében halad ezután egészen Lienzig. A Dráva völgyében van Innichen és Sillian fürdőhely. A P. mellék völgyei: az Antholz-völgy a szép Antholzi-tavakkal (2055 m. magasban), a Pragsi, Ampezzo, Taufers és Deffereggen völgyek. A P. Pustertat